Magyarország a középmezőnyben áll iskolai egyenlőtlenség terén
További Belföld cikkek
-
„A gyermek nem üzenőfal és postásnak se használjuk” - Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Attól, hogy egy ország gazdag, még nem biztos, hogy képes egyenlő tanulási esélyeket biztosítani a gyerekeknek. Sőt, a szegényebb országokban élő gyerekek gyakran jobban teljesítenek az iskolában, mint a tehetősebb országokban tanulók.
Ez az egyik fő tanulsága az UNICEF új jelentésének, amely 41 EU- és OECD-tagállamot rangsorol az óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatási egyenlőtlenségek alapján. A kutatás azzal is foglalkozott, hogyan befolyásolják a gyerekek teljesítményét az olyan tényezők, mint a szülők foglalkozása, a migrációs háttér vagy az iskolai jellegzetességek – írja közleményében a szervezet.
Magyarország a középmezőnyben végzett.
A felmérés az óvodai szint esetében azt tekinti mérvadónak, hogy a gyerekek hány százaléka vesz részt szervezett oktatásban egy évvel a tanköteles kor elérése előtt. Az általános- és a középiskolai szinten egyaránt az olvasásban legjobban és legrosszabbul teljesítő diákok közötti távolság volt a legfőbb indikátor. A kutatás az általános iskolások között a 10 évesekre, a középiskolai tanulók között pedig a 15 éves korosztályra fókuszált, az utóbbiak közötti egyenlőtlenség mutatja meg a leginkább a tanköteles kor vége felé közelítők helyzetét – írják.
A gazdag országok többet tehetnek és többet is kell tenniük a hátrányos helyzetű családok gyerekeiért, mert őket veszélyezteti a leginkább a lemaradás
– mondta Priscilla Idele, az UNICEF firenzei Innocenti Kutatóközpontjának igazgatója.
Óvodában egyenlőtlenebbek vagyunk
Magyarország a lista középső részén szerepel, az óvodai rangsorban a 32., míg az általános- és középiskolai rangsorban is egyaránt a 19. helyezést érte el. A régióban Ausztria ugyanebben a listában a 10., 5. és 29. helyeket érte el, míg Szlovákia például a 37., 21. és 32. pozíciókat.
Az általános iskolai oktatásban Hollandiában a legkisebbek az egyenlőtlenségek, de a sikert beárnyékolja, hogy az ország a középiskolások körében már jóval több egyenlőtlenséget mutat (26. hely). A 15 évesek körében Lettországban a legjobb a helyzet. A balti ország teljesítménye kimagasló, hiszen a két iskolai kategóriában az első és a második helyen végzett a rangsorban. A középiskolások egyenlősége alapján jól szerepelt még Írország és Spanyolország is. A 15 évesek olvasási készségei között Máltán, Bulgáriában és Izraelben vannak a legnagyobb egyenlőtlenségek.
A családi háttér nagyon fontos
A kutatás szerint az általános iskolások és a 15 éves középiskolások teljesítményét Magyarországon jelentősen befolyásolja a szülők foglalkozása: a magasabban kvalifikált szülők gyerekei jobb eredményt érnek el. A családi háttér hatással van a gyerekek terveire is: még az azonos teljesítményű középiskolások közül is a jobb helyzetűek szignifikánsan nagyobb arányban készülnek a felsőoktatásba, mint az alacsonyabb státuszú családi háttérrel rendelkező társaik.
Megvizsgálták azt is, hogy az iskolák közötti különbségek kapcsolatba hozhatók-e a tanulók teljesítményével. Magyarországon ez a hatás nagyon erős, sőt a középfokú oktatásban még fokozódik is, olyannyira, hogy az iskolák közötti különbségek hatása meghaladja az iskolán belüliekét.
Az átlag mögé nézni
A felmérés készítői érdeklődtek aziránt is, hogy az iskolai online és offline erőszak mennyire elterjedt, és ez hat-e a diákok olvasási készségeire. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol ez a jelenség kevéssé hat a teljesítményre. Az oktatáspolitika és az alkalmazott tanítási módszerek is fontos befolyásoló tényezők. Magyarországon például csak a középfokú intézmények 35,1 százalékában folyik valamilyen csoportmunka, míg Ausztráliában ez az érték 88,1 százalék.
A felmérés készítői szerint sok esetben megfelelő szabályozással javítani lehetne az eredményeken. Az ajánlások között szerepel a magas színvonalú kora gyerekkori oktatás biztosítása minden gyereknek, illetve a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Fontos, hogy minden gyerek elérjen egy jó minimum színvonalat, továbbá az is, hogy a döntéshozók ne csak az országok átlagos teljesítményére, hanem az átlagok mögött meghúzódó egyenlőtlenségek felszámolására is koncentráljanak – írja az UNICEF közleménye.
A magyarországi oktatási rendszer egyenlőtlenségeiről a közelmúltban hazai tanulmány is készült, erről itt írtunk részletesen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
