Halkabban szirénázzon-e éjszaka a mentő?

Bár mindenki megérti, hogy a helyszínre siető rohamkocsiknak szirénázniuk kell, gyakorta felmerül, hogy a hangjelzés hangereje közelről, vagy gyér forgalmú, nyári éjszakákon, amikor mindenki nyitott ablaknál alszik – túl erős.

Az elmúlt hónapokban sokszor volt alkalmam több országból hazánkba látogató külföldiekkel beszélgetni, akik maguk tették szóvá, hogy nálunk a szirénák rettentő hangosan szólnak, beszélgetni, telefonálni például egyáltalán nem lehet mellettük. Néhány ilyen után külföldi útjaim során direkt figyelni kezdtem és meglepődtem, hogy más európai országokban egyáltalán nem alapvetés, hogy a szirénázó mentőautó mellett meg kell süketülni.

– írta olvasónk.

De valóban erős-e a magyar sziréna hangja, egyáltalán milyen hangerővel szólhat, ki ellenőrzi a mértékét? Magyarországon a megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművek műszaki vizsgájához szükséges hangnyomás-mérésről állami vagy civil akkreditált vizsgáló állomás adhat ki mérési jegyzőkönyvet.

A sziréna szól, az OMSZ hallgat

Helyszíni bemérésre sajnos nem sikerült bejutnunk, hiába próbálkoztunk például az Országos Mentőszolgálatnál. Az OMSZ még a konkrét, szirénákkal kapcsolatos kérdéseinkre se válaszolt. Megkerestük a rendőrséget is, ahol arra a kérdésünkre, hogy futott-e be hozzájuk panasz hangos sziréna miatt, azt válaszolták, hogy nem gyűjtenek ilyen adatot, a jelenlegi jogszabályt pedig nem akarták véleményezni.

Háttérkutatásunkból kiderült, hogy a megkülönböztető jelzésként használt szirénák használatát és hangerejét egy majdnem ötvenéves szabvány (MSZ 07-4009:1982) szabályozza egy 1994-es KHVM rendelet alapján. A szabvány szerint a mérendő legnagyobb hangnyomás szintet a talajtól 0,5-1,5 méterre kell megkeresni. A gépjárművel szemben valamint arra 45 fokos szöget bezáró területen minimálisan 103 decibel, míg a gépjárműtől 90 fokra oldalt minimum 98 decibel hangnyomást kell mérni. Ezek hiányában a gépjármű a hangnyomás mérésen nem mehet át. Azaz a jogszabály a minimális hangerőt határozza meg, a maximálisat nem. De mennyiben tér el az a külföldi szabályozástól?

Megkerestük a berlini és a bécsi mentőket is, ahol az Országos Mentőszolgálattal ellentétben napokon belül válaszoltak kérdéseinkre. 

Bécs, Berlin: minimum 110 dB

Dietmar Klose, a Bécsi Városháza MA 36-os ügyosztályának vezetőjének elmondása szerint Ausztriában sincs vonatkozó törvényi szabályozás a megkülönböztető fény- és hangjelzést használó gépjárművek hangerejének felső határára. A járművek szirénáját az osztrák közúti közlekedésről szóló törvény (Kraftfahrgesetz) által előírt típusengedély beszerzése során kell engedélyeztetni. Rendőrautók esetében Ausztriában a következő értékek engedélyezettek: a kék fényhíddal felszerelt járművek esetében kb. 110 dB (3-5 méteres távolságnál), civil járművek esetében 95 dB (szintén 3-5 méteres távolságnál). A zaj felső határára egyéb törvényi szabályozás hiányában a munkavállalók zaj és rezgés elleni védelméről szóló rendeletet határértékeit lehet alapul venni.

A berlini járművek a DIN 14502 szabvány és egyéb érvényes európai szabványok szerint vannak felszerelve, ide tartozik a DIN 14610 szabvány szerinti hangjelző rendszer, válaszolta lapunknak Gerd Duske, a mentők fölé rendelt Berliner Feuerwehr szóvivője. Ez a szabvány legalább 110 dB hangnyomásszintet jelöl meg a maximális hangelnyelés irányában, 3,5 méter távolságban. A konkrét szabályozás itt sem állapítja meg a hangerő felső határát.

Van olyan ország, ahol bevezették az éjszakai, kis közúti forgalmú időszakokban a sziréna éjszakai, halkabb üzemmódját. Lapunk információi szerint Magyarországon is elkezdődött egyfajta törvényi felülvizsgálata a hazai szabályozásnak, ami akár tartalmazhatja az éjszakai hangerő-csökkentést is, de nem tudni, hogy a folyamat megállt, vagy halad-e egyáltalán. Erre vonatkozó kérdéseinket több hónapja elküldtük az illetékes minisztériumnak, azóta nem érkezett válasz.

Magyar mentőn is van éjszakai mód

Közben sikerült megszólaltatni több magyar mentőst, is, akik nevük elhallgatását kérve beszéltek a hazai gyakorlatról. Mint megtudtuk, a sziréna használatáról mindig az adott kocsi mentőegység-vezetője dönt. Ha a megkülönböztető jelzések mellett dönt, azt minden esetben regisztrálni kell az úgynevezett esetlapon, hogy később igazolni lehessen egy esetleges közlekedési probléma során. Amikor a betegért mennek, mindig használják a villogót-szirénát, mert nem tudni, milyen sürgős az eset. Ha nem annyira sürgős (ilyen elég gyakran előfordul), akkor visszafelé – szubjektív döntés alapján – sokszor lemondanak a szirénázásról.

Mint megtudtam, néhány budapesti kocsiban van a szirénán halkabb éjszakai mód, amit a vezetők gyakran használnak is, ha olyanok a körülmények (erre vonatkozó központi direktíva nincs). A nappali fővárosi forgalomban azonban inkább az a tapasztalat, hogy mentőkre direkt fittyet hányó vagy zenehallgató sofőrök miatt még a teljes hangerő is kevés,

ilyenkor leghatékonyabb egy fizikai lökés lenne,

tette hozzá forrásunk. Ilyen esetben a sziréna különböző hangmódjainak kapcsolgatásával próbálja a mentőautó sofőrje az autóst „eltakarítani” maga elől. 

A jelenlegi hazai helyzet szerint tehát legtöbbször a mentőautó legénységén múlik, megkönyörülnek-e az éjszakai minimális forgalomban a nyitott ablaknál alvó városiakon. És bár néhány autón van éjszakai halkított sziréna, annak használatáról is a sofőr dönt saját belátása szerint.

(Borítókép: Mentőautó és tűzoltók a rendőrség fővárosi Teve utcai székházánál 2014. december 27-én este. Fotó: Mihádák Zoltán / MTI)