Lefejezték a hazai természetvédelmet?

November 6-án 10 óra körül a kormányablakon keresztül értesítve az Agrárminisztérium természetvédelmi szakfőosztályainak majd felét, minden szakmai értelem nélkül kirúgták,

– írta olvasónk.

Mint hozzátette: a kormány által kommunikált 10 százalék körüli leépítés helyett 44 százalékot rúgtak ki. Szinte kivétel nélkül 14-18 éve ott dolgozó, egyedülálló szakmai és közigazgatási tudással és kapcsolati rendszerrel rendelkező, elhivatott, munkatársat tettek lapátra a közigazgatás modernizációjára hivatkozva, írta forrásunk. Szerinte semmilyen szociális szempont (családanyák, gyereküket egyedül nevelők vagy gyeses álláson lévők stb.) nem számított. Gyakorlatilag az állami természetvédelmet (ami alá az összes nemzeti park igazgatóság, az össze természetvédelmi tevékenység stb.) tartozik, szó szerint lefejezték, írta.  

A levél alapján először körbekérdeztünk az ezen területen dolgozó szakembereknél, akik megerősítették, hogy 

nagy vérfürdő van

a természetvédelemben.

Először a kormányszóvivői irodát kerestük kérdéseinkkel, mert a levél alapján szerettünk volna pontos választ kapni arra, hogy 

• összesen hány szakembert küldtek el a szaktárca természetvédelmi szakfőosztályairól?
• ez hány százaléka az érintett szakterületi dolgozóknak a szaktárcánál?
• milyen viszonyban áll ez a százalék a kormányzat által kommunikált 10% körüli leépítéssel?
• mi szerint bocsájtottak el embereket, közrejátszottak-e szakmai vagy szociális szempontok?
• a természetvédelmi szakterület az egyetlen, amelyik ilyen jelentős veszteséget szenved a közigazgatásban? Ha igen, miért kevésbé fontos a természetvédelem, mint a közigazgatás más területei?

A kormányszóvivői iroda az Agrártárcához irányított minket, ahol a következő válaszokat adták:

Az Agrárminisztérium, ahogy minden más minisztérium természetesen végrehajtja a kormányzati bürokráciacsökkentést. A cél, hogy csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, ahány emberre feltétlenül szükség van, és a tervezett béremeléssel kormánytisztviselők anyagi megbecsülése javuljon. 

Hogy hány szakembert küldtek el összesen, arra pontos választ nem kaptunk. A mértékre abból lehet következtetni, hogy a megszűnő státuszok számát tartalmazó kormányhatározat az Agrárminisztériumra 252 fős, a irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre 430 fős leépítési kvótát szab ki, tehát összesen 682 embert. 

Az Agrártárca válasza szerint átlagosan a státuszok 9-10 %-a betöltetlen, így a gyakorlatban mind a minisztériumok, mind a háttérintézmények esetén a megszüntetendő státuszok felénél kerül sor a közigazgatásban dolgozók elbocsátására. Azaz összesen mintegy 340 embert rúghattak ki, ha jól értettük a választ.

Azt azonban a tárca válasza (véletlenül vagy direkt) nem tartalmazza, hogy a leépítettek hány százaléka dolgozott a természetvédelemben, és hány százaléka egyéb szakterületeken. Így a 44 százalékos leépítést gyakorlatilag nem cáfolta a minisztérium. Mint ahogy arra se kaptunk választ, hogy ha ez így van, akkor miért kevésbé fontos a természetvédelem, mint a többi szakterület.

A tárca hangsúlyozta viszont, hogy a kormányzati létszámcsökkentésben érintettek mielőbbi elhelyezkedését  a Karrierhíd program is segíti.

Borítókép: MTI / Varga György