Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Szexrabszolgának szánták, mégsem védtük úgy, mint Gruevszkit

06
2018.11.20. 19:54

Többszörös nemi erőszak, rendőri üldöztetés, diktátori önkény, kényszersorozás. Ezek azok a bűnök, amelyeket a magyar kormány nem talált annyira súlyosnak, hogy elszenvedőjüknek menedéket nyújtson. Mindeközben Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök rendkívül gyorsan politikai menedéket kapott – ezt ő maga is megerősítette kedden –, holott ezt a magyar bevándorlási hivatal elnöke még kedd délelőtt is tagadta.

Miközben a korrupció miatt börtönre ítélt macedón miniszterelnök gyorsított eljárásban kapott menekültstátuszt, Magyarország olyan embereket üldözött vissza, akiknek az életük vagy biztonságuk forgott kockán. Ráadásul nem csak távoli országok háborúi elől menekülőkkel bánt mostohán országunk. Találtunk olyan üzletembereket, akiket orosz és oroszbarát kormányok túlkapásai veszélyeztettek, ám érveik nem hatották meg a magyar hatóságokat.

Az alábbi rövid történetekből kiderül, hogy kik nem érdemelnek védelmet a magyar hatóságok szerint.

Többszörös nemi erőszak. OP egy fiatal afgán nő, aki kiskorú testvérével menekült el hazájából. Szüleit a nagybátyja a szeme láttára gyilkolta meg, hogy aztán a lányt szexrabszolgának adja el egy idős férfinak. Anyai nagynénje segítségével kezdett menekülésbe, de a fiatal nőt útközben az embercsempészek is megerőszakolták. Magyarországra két év várakozás után juthatott be, eközben Szerbiában is erőszakot tettek rajta. A magyar tranzitzónába mindezek ellenére menedékkérelmét elutasították, sőt, az állam enni sem adott neki. A Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróság elé vitte ügyét. A bíróság felszólította a magyar államot, hogy hagyjon fel a menedékkérő éheztetésével. A lány végül visszament Szerbiába, mert a magyar hatóságok a tranzitzónában nem különítették el a férfiaktól.

Kényszersorozás. A.B. Afganisztánban született. Apját és testvérét a nagybátyja ölte meg vérbosszúban. A fiú Iránba menekült, ahol tíz évig élt, megnősült, gyereke született. Tartózkodását új országa csak akkor legalizálta volna, ha elmegy Szíriába katonának. (A jelenségről az Index Iránban riportot is írt.) A fiú nem akart Szíriában harcolni, ezért megfenyegették, hogy visszaküldik Afganisztánba. Ekkor döntött, hogy útnak indul Európába. Két évig várakozott családostól Szerbiában, hogy legálisan beléphessen a tranzitzónába. Kérelmüket azonban elutasították, a férfitől a hatóság az ételt is megtagadta, három napon át éhezett. Menedékkérelmét elutasították.

Háború. IJ és KL szíriai kurd testvérpár polgárháborús övezetben éltek, és a harcoló felek mindegyike be akarta őket sorozni. Mivel nem akartak háborúzni, Európába menekültek. Szerbiában várakoztak, amíg beléphettek a tranzitzónába. Mindkettőjük kérelmét elutasították, és az ételt is megtagadták tőlük. IJ és KL öt és fél napon át nem jutott ételhez, végül Magyarország ismét csak a strasbourgi bíróság döntése miatt hagyott fel az éheztetéssel. A férfiak nem kaptak menekültstátuszt.

Elfogult bíróságok. Az Index írt egy kazah exbankárról, Jerzan Kadesovról, akit jogvédők szerint koncepciós perben állítana bíróság elé Kazahsztán diktátora, és aki emiatt Magyarországon próbált menedékjogot kérni.

A Kazahsztánt 1984 óta vezető keménykezű diktátor, Nurszultán Nazarbajev politikai ellenfelével, Muhtar Abljazovval akart leszámolni. A kazah BTA bankot vezető ellenzéki politikusnak és munkatársainak menekülniük kellett az országból. Kazahsztán az Interpollal kezdte köröztetni az EU-ba menekült banki vezetőket. Anglia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Csehország is hasonlóan kezelte a sikkasztással megvádolt kazahok ügyét: nem adták ki őket Kazahsztánnak. Ezt tanácsolta egyébként az ENSZ, az Amnesty International és a Human Rights Watch is.

A férfi ügye sok tekintetben emlékeztet Gruevszkiére, de míg az Orbánnal barátságot ápoló elítélt egy hét alatt megkapta a védelmet, a kazah üzletember ügyét évekig húzták, majd a hatóságok visszaküldték a férfit Kazahsztánba, ahol börtönbe zárták. A magyar állam ebben az időben alakított ki magas szintű kapcsolatokat a kazah állammal.

Rendőri túlkapások. Az orosz Torubarovnak vállalkozóként napi élménye volt a korrupció és belügyi szervek önkényeskedése, ez késztette nyílt politizálásra. A kormánypártéval ellentétes politikai véleményt azonban az orosz állam üldözi. Az üzletember előbb Ausztriában kért menedéket, ahol orosz megkeresésre kiadatási őrizetbe helyezték, és a börtönben torkon szúrták. Majd Csehországból toloncolták ki, anélkül, hogy menedékkérelemét elbírálták volna. 

2013 decemberében a zöld határon át jött Magyarországra Ukrajnából. Rögtön menedéket kért, de kérelmét az állam elutasította, mint a pécsi bíróság 2015-ben kimondta, jogellenesen. A bíróság ezek után ismét megállapította, hogy Torubarov a nemzetközi védelem iránti kérelme nem tagadható meg. Magyarország ezek után mégis megtagadta a védelmet a férfitól.

Furcsa a magyar állam gyorsasága

Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság munkatársa az Indexnek rámutatott, hogy a Gruevszki-ügy nem csak a fenti esetek fényében érthetetlen. Meglepő az elbírálás gyorsasága is. Egyetlen hét alatt lehetetlenség elbírálni az ügyet, még akkor is, ha a kérelmezőnél mindent rendben találnak. Ahhoz például, hogy a szakhatóság megállapítsa, a kérelmező nem veszélyes a nemzetbiztonságra, mindenképpen több idő kell. 

A levelek nem fordulnak meg annyi idő alatt a hivatalok közt, amennyi idő alatt Gruevszki megkapta a menekültstátuszt.

A tranzitzónás eseteket a Helsinki Bizottság riportjai alapján mutattuk be.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!