Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Évente 10 ezer gyerek megy a lecsóba

902A3324
2018.11.28. 19:46

Elveszett illúziók - Kerekasztal beszélgetés az oktatásról névvel tartottak eseményt a budapesti Kossuth Klubban, amelynek az 1988-ban alakult Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének alapításának 30. évfordulója volt az apropója. Az alapítók közül meghívták Mendrey László szóvivőt, a volt SZDSZ-es Horn Gábort és Pokorni Zoltánt a Fidesz volt oktatási miniszterét, a XII. kerület polgármesterét, illetve Horváth Pétert, az NPK (Nemzeti Pedagógus Kar) elnökét, és Radó Péter oktatási szakértőt, a beszélgetést pedig Ónody Molnár Dóra moderálta a 168 órától.

A beszélgetés első harmada főleg nosztalgiázásából és a kezdetek felidézésből állt. A nagy visszaemlékezéseknek akkor kezdett vége lenni, amikor Mendrey megállapította, hogy lehet, hogy a maguk idejében tele volt fiatalokkal a pedagógiai szakma, de ezek az emberek épp mostanság mennek nyugdíjba, és a magyar tanárok átlagéletkora jóval 50 év felett van. Ezután szállt be annyival Pokorni Zoltán, hogy mennyire nem igaz az, amikor Hoffman Rózsa korábbi fideszes (KDNP-s) oktatási miniszter arról beszélt, hogy mennyivel jobb és rendezettebb volt az oktatás helyzete a rendszerváltás előtt. Radó Péter itt tett egy fontos megállapítást, miszerint

a '80-as évek oktatási problémáinak többségét valóban sikerült megoldani a rendszerváltás után, azonban a 21. századi oktatási elvárások tekintetében Magyarország katasztrofális helyzetben van.

Radó ezután arról is beszélt, hogy az oktatáspolitikával kapcsolatos folytonosság sokkal jobban működött 1993 és 2011 előtt, mint azután, hogy elfogadták az új oktatási törvényt. Mindezt úgy, hogy 2011 óta kizárólag a Fidesz kormányoz, az előző időszakban pedig egymástól eltérő kormányok váltották egymást. Mendrey erre azzal reagált, hogy a jelenlegi kormány a saját érdekében zülleszti le az oktatást, és azért sem lehet nemzeti sorskérdésként kezelni a témát, mert akik nem tartoznak a párthoz, azokat azonnal hazaárulónak bélyegzik.

Horn Gábor erre azt reagálta, hogy szerinte a Fidesz nem szándékosan rombolja az oktatást, hanem egész egyszerűen csak rossz az oktatáspolitikájuk, de ami ennél is rosszabb, hogy elhiszik, hogy ez a rendszer jó. Szerinte 2011-ig azért fejlődött rendesen az oktatás, mert gyakorlatilag ugyanazok a szereplők alakították a rendszert, akik az alapokról hasonlóan gondolkodtak, és ez szűnt meg 2011-től. Azt is hozzátette, hogy szerinte sok szocialista ma otthon tapsol a Fidesz oktatáspolitikájának, mert sokan közülük hasonló rendszert szerettek volna a maguk idején. Pokorni annyival tompította az állítást, hogy szerinte egyáltalán nem volt olyan nagy a váltás, kivéve az önkormányzati fenntartás rendszerét, a központosítást, amit radikálisnak nevezett. Radó még annyit tett hozzá, hogy inkább korrekciókat alkalmaztak az egymást váltó kormányok, de megtartották az alapokat. 2011-tól azonban a Fidesz a legfontosabb dolgokban is megváltoztatta az eddigi alapokat.

2010 után gonosz emberek kezdtek el oktatáspolitikát csinálni

- szögezte le Radó, aki szerint 2010 óta a magyar oktatáspolitika minden nap kárt okoz a gyermekeknek. Mendrey szerint az oktatáspolitikára ráható embereket nem mondaná gonosznak, egész egyszerűen nem értenek ahhoz, amit csinálnak, köztük Hoffman Rózsa és Palkovics László is. Utóbbit meg is hívták a beszélgetésre, de még csak nem is reagált a megkeresésre.

Radó szerint a mai oktatáspolitikát irányítók nem dilettánsok, hanem tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy milyen hosszútávú következményekkel jár a munkájuk, ezért is szabad gonosznak nevezni a jelenlegi helyzetet. Horn inkább kártékonynak nevezte a központosított oktatási rendszert, Parragh Lászlóról pedig annyit mondott, hogy nem gonosz, hanem valószínűleg buta. Itt valószínűleg Parragh 2017-es megszólalására utalt, amikor a fideszes politikus azt mondta, hogy az önkormányzatok nem mernek gimnáziumokat bezárni, és emiatt egyre kevesebben jelentkeznek érettségit nem adó szakiskolákba.

Ez ugyanaz, mint a '80-as évek. Ez a késő kádári világ. Bezáruló, magába zárkózó erős ország képe.

- mondta.

Pokorni szerint a 16 évre csökkentett tankötelezettség elhibázott, kártékony, és joggal lehet szidni emiatt a kormányt. De szerinte a szakmunkásképzők problémáját a korábbi kormányok sem tudták rendesen megoldani, köztük ő sem annak idején oktatási miniszterként. Erre jött Hoffmann Rózsa, aki ezt a problémát így tudta kezelni.

Évente 10 ezer gyerek megy a lecsóba, aki nem tud olvasni, nem lesz munkája, és mi fogjuk eltartani őket.

- mondta el azzal befejezve, hogy ezekből lesznek a közmunkások majd, és évente 10 ezer emberrel nő a számuk, és mind közmunkásként végzik. Mendrey szerint Hoffmann Rózsa pontosan tudta, hogy amit csinál az rossz, mégis végigvitte, és ugyanezt feltételezi Palkovicsról is.

Horn arra azért felhívta a figyelmet, hogy ma sokkal több kibújási lehetőség van, mint a '80-as években a tanárok számára, mert megtehetik, hogy más tankönyvből, másként, máshol (alapítványi, egyházi iskolákban) tanítanak, csak nyilván kicsit drágább, mert akkor fénymásolni kell a régebbi könyveket.

A beszélgetés végén két dolog egyértelműen kirajzolódott. Hoffmann Rózsa pont annyira népszerű a meghívottak körében, mint egy gimnáziumi röpdolgozat a nulladik órában. A másik viszont inkább az, hogy a Fidesz oktatáspolitikája alapvetően demokratikus alapú, hiszen ma a tömegdemokráciák, Trump korát éljük, amelynek a nyelvén a mostani kormány Pokorni szerint zseniálisan, már-már hátborzongatóan jól beszél. De ezzel sem ő, sem az összegyűltek nem tudnak azonosulni, mert Pokorni szerint ők még elitdemokráciában szocializálódtak.

(Borítókép: Horn Gábor (a PDSZ alapítója), Horváth Péter (az NPK elnöke) és Pokorni Zoltán (a PDSZ alapítója). Fotó: Ajpek Orsi / Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!