Következmények nélkül szívathatják a rendőröket a túlórával

Az ORFK 2018 novemberében tényfeltáró vizsgálatot folytatott, amely megállapította, hogy felelős gazdálkodás folyik, nem történt jogellenes korlátozás

– ezt közölte a rendőrség annak kapcsán, hogy az Index már két cikkben is megírta: Farkas József szabolcsi rendőrfőkapitány visszaél a rendőri állomány túlóráival. Röviden arról van szó, hogy a rendőrök a törvény szerint szabadon dönthetnének arról, hogy túlóráik után pénzt kérnek vagy szabadidőben csúsztatják le. Ezzel szemben Szabolcsban a főkapitány nyomására a túlórákat jellemzően szabadidőben csúsztathatják csak le.

Állításunkat korábban több dokumentummal is bizonyítottuk. Ezúttal egy újabb dokumentumot teszünk közé, ami nemrég került a birtokunkba. Ez azt bizonyítja, hogy a törvénysértő gyakorlat a mai napig folyik, a rendőrség pedig a tényeket is tagadja. 

Szabolcsi rendőröktől tudjuk, hogy a túlórákkal való visszaélést bemutató cikkeink megjelenése után semmi nem változott, Farkas József megyei főkapitány nem vonta vissza a pénzügyi keretekre vonatkozó utasításait. Októberben újraértékelte a pénzügyi kereteket és december 31-ig a megye minden szervezeti egységénél új keretszámokat léptetett életbe, de volt olyan kapitányság, ahol az addig fennmaradt pénzügyi keretből vett el pénzt.

Árulkodó előterjesztés

Információnk szerint október 18-án az ORFK-n vezetői értekezletet tartottak a megyei főkapitányoknak. Ezen az értekezleten elhangzott, hogy csökkenteni kell az elrendelendő túlórák számát és egy rendőr vonatkozásában a lélektani határt 300 órában határozták meg. Ezzel az ORFK nem követett el jogsértést, csak racionalizálni akarta a túlórafelhasználásokat és elrendeléseket. Az a gyakorlati viszont törvényellenes, ami Szabolcsban folyik: a rendőrök rá vannak kényszerítve arra, hogy a túlórákért cserébe leginkább csak szabadidőt kapjanak.

November 21-én a szabolcsi főkapitány megyei vezetői értekezletet tartott, amelynek az egyik napirendi pontja a túlórák felhasználásáról szólt. A napirendi pontot tartó egyik rendőri vezető, akit az állomány tagjai különösen tisztelnek, írásos előterjesztésében felhívta a főkapitány figyelmét arra, hogy a túlórákkal kapcsolatos egyik Magyarországon végzett felmérése azt mutatja: a munkavállalók többsége szívesen vállal túlórákat, de csak 5 százalék az, amelyik szabadidőt kérne cserébe, 95 százalékuk pénzt akar. Az előterjesztésből kiderül, hogy idén jelentősen csökkent a túlórára kifizetett összeg az előző évekhez képest. 

Például a vásárosnaményi kapitányságon az elrendelt túlóráknak csak a 20,34 százalékát,  Mátészalkán a 24,46 százalékát, míg a beregsurányi határrendészeti kapitányságon csak a 3,25 százalékát fizették ki pénzben, de a legtöbb kifizetés esetén is csak 65,58 százalék ez az arányszám.  Ha az összes kirendeltség túlóráit nézzük, akkor azt látjuk, hogy a teljesített túlórák 25 százalékát fizetik csak ki pénzben, a többit szabadidőben kell megváltania az  állománynak.  

Az előterjesztésben a rendőri vezető azt írja, hogy több határrendészeti kirendeltségen "vélhetően" egyes szolgálati feladatokra nem rendelkezhetnek fizethető túlmunka-kerettel (vagy az véges mértékű), így szabadidőben váltják meg a teljesítést. 

A Robotzsaruban is ott a bizonyíték

A túlórákkal kapcsolatos anomáliára egy másik bizonyíték a Robotzsaru Neo rendszerben lévő szolgálatvezénylésbe rögzített, úgynevezett „osztott túlórák” bejegyzése, amikor egy teljesített túlóra két részletben van rögzítve. Például 2 óra pénzben, míg 5 óra szabadidőben. 

"Érthetetlen, hogy ennyi jogsértés után – amire már nem csak írásban vannak bizonyítékok, hanem a rendőrségi rendszerben is – az ORFK nem talált jogsértést" – értetlenkedett az Indexnek az egyik neve elhallgatását kérő szabolcsi rendőr. Ő egyébként arról is beszélt, hogy 2017-ben – egy feljelentés miatt – az ügyészség is vizsgálta a szolgálatvezénylési gyakorlatot, de az állomány tagjait meg sem hallgatták, azt pedig nem tudni, egyáltalán látták-e az Indexen később nyilvánosságra került dokumentumokat és ha igen, akkor miért ült el az ügy.  Úgy tudjuk, szabolcsi rendőrök már az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felé is jelezték a visszaéléseket. 

Hiába van törvény, ha nem tartják be

Az, ami Szabolcsban folyik, tökéletesen rávilágít arra, mennyit ér egy túlórával kapcsolatos jogszabály, ha a munkaadó nem tartja be: akinek nem tetszik a helyzet, az felállhat. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a megyei vezetők féltik az állásukat és nem mernek ellenállni a főkapitány utasításának. Így viszont a saját állományukat arra kötelezték, hogy ne  pénzben kérjék a túlórákat, hanem csak szabadidőben, hogy jobban megfeleljenek a főkapitány elképzeléseinek. 

Országos tapasztalat a rendőrségnél, hogy a vezetők jutalmazásánál és éves minősítésénél egyike a legfontosabb szempontoknak immáron évek óta, hogy az adott vezető alá tartozó állomány milyen arányban kéri kifizetésre, illetve szabadidőben történő megváltásra a túlórákat. Minél többen kérik a pénzt, annál kisebb az esélye az adott parancsnoknak, hogy jutalmat kapjon, vagy „kiválóan megfelelt" minősítéssel illessék az év végén. 

Korábban megírtuk, hogy a májusban távozó országos rendőrfőnök utolsó hivatali idejében is azért lobbizott, hogy jövő év januárjától ne szűnjön meg a rendőrök túlórapénze. A birtokunkba került előterjesztés állítólag Orbán Viktornál megbukott.

Végül azonban úgy tűnik, hogy a mostani rendszer még 2023-ig biztosan megmarad, miután a Fidesz engedett egy szocialista javaslatnak. De az engedékenység mögött racionális okok húzódnak: félő ugyanis, hogy ha a túlóra után nem járna pluszpénz, leszerelési hullám kezdődne a rendőrségnél, és a szervezet gyakorlatilag szétesne.

(Borítókép:  A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság új autóinak átadása Nyírbátorban 2015. február 6-án. Fotó: Balázs Attila/MTI)