Készülhetünk a kilométeres szavazólapokra

Mi a közös a Medete pártban, a Családok pártjában és a Tenni akarás mozgalomban?

Két közös nevezőt is rávághatunk: egyrészt hiába vagyunk tájékozottak a magyar belpolitikai életben, egyikről sem igazán hallhattunk, másrészt viszont ezek a pártok annyi egyéni jelöltet állítanak az április 8-ai választáson, hogy jó eséllyel még országos listájuk is lehet.

Hétfő délután négy órakor fontos határidő járt le az országgyűlési választásokat illetően: eddig lehetett gyűjteni az ajánlásokat. Ha egy jelölt nem adott le 16 óráig 500 érvényes aláírást, nem kerülhet fel a szavazólapra. Az aláírások összegyűjtését ezúttal is segítette az a szabályozás, amelyet a fideszes többségű törvényhozás az előző választásokon vezetett be. Egy választó több jelöltet is ajánlhatott, vagyis tetszőleges számú jelölt papírját írhatta alá.

Ez már 2014-ben is megnyitotta az utat a kamupártok kamujelöltjei előtt – akkor végül 1531 egyéni jelölt maradt a szavazásra, bár több mint 2300 adott le ajánlásokat –, és a Nemzeti Választási Iroda adataiból látszik, 2018-ban sincs ez másként. Azért nevezhetjük őket kamujelölteknek, mert a valódi szándék nem a politikai érdekérvényesítés és a választási győzelem – hiszen négy évig semmilyen politikai tevékenységet nem végeztek –, hanem kizárólag a nyerészkedés. A jelölteket és a pártokat ugyanis bőkezű állami támogatás illeti meg (a visszafizetési kötelezettségről később).

A létező ellenzéki pártok (MSZP, Jobbik, LMP, DK, Együtt, Momentum) jelöltjei, aktivistái az elmúlt napokban arra panaszkodtak az Indexnek, hogy a rendkívül hideg időjárás alaposan megnehezítette a dolgukat. Több, jellemzően vidéki körzetben ugyanis lassabban haladt a gyűjtés, az utcai kitelepülések pedig érthetően a mínuszok miatt rövidebbek, kevésbé hatékonyan voltak.

Mindez azonban nem jelentett problémát a jelek szerint tucatnyi olyan pártnak és több száz olyan jelöltnek, aki az elmúlt négy évben nem végzett érdemleges politikai tevékenységet. Az NVI hétfő reggeli adatai szerint

És ez csak részeredmény, az utolsó órákban mindig nagy a hajrá, sok jelölt befuthat az ívekkel. A végleges adatokat a jelöltekről a hét második felében látjuk majd: a helyi választási irodáknak ugyanis ellenőrizni kell az adatokat, aláírásokat, a helyi választási bizottságoknak pedig dönteni a nyilvántartásba vételről.

Orosházán már reggel 35 jelölt volt

Biztosan lesznek olyan választókerületek, ahol megint kilométeres szavazólapokat osztogatnak majd a szavazókörökben. Például az orosházi körzetben, Békés megye 4-es választókerületében – itt lesz a Fidesz jelöltje az elmúlt években EU-pénzes botrányok kapcsán emlegetett Simonka György – már hétfő reggelig 35 jelöltet jelentettek be.

KPP, FITIP, SEM, Iránytű, NP, Közös Nevező, OCP, Jó út MPP, SZP, Medete – csupa olyan rövidítés és formáció, amiről sem az országban, és feltehetően Orosházán is csak alig lehetett hallani az elmúlt négy évben.

A Jobbik ebben a választókerületben kifejezetten csalásra gyanakszik, feljelentést is tett. A párt választókerületi bizottsági delegáltjának ugyanis gyanús lett, hogy adatokkal való visszaélés történhetett, mivel egyes pártok ajánlóíveinek átvizsgálásánál többnél is ugyanabban a sorrendben követték egymást ugyanazoknak a választásra jogosult polgároknak az adatai. A Jobbik és az MSZP ugyanakkor hiába kifogásolta ezt, a bizottság nem talált ebben kivetnivalót, így nyilvántartásba vette a jelölteket. 

Mindenki rákérdezhet, kit ajánlott

A fenti eset rávilágít arra, hogy a gyakorlatban milyen könnyű meghekkelni a képviselő-jelölti ajánlási rendszert. Ugyanis ha valaki hozzájut egy választó adataihoz, tetszőleges mennyiségű pártnak adhatja oda/adhatja el/cserélheti ki. Pont ez utóbbira tett kísérletet a Momentumnál egy másik párt aktivistája, aki múlt héten 100 aláírást akart cserélni a momentumossal Szigethalmon. A momentumos a dolgot visszautasította, videóra vette, és a párt feljelentést tett.

A Momentum úgy tájékoztatta az Indexet, hogy előfordult több jelöltjükkel is:

e-mailen - nem tudni, milyen célból - kitöltött ajánlóíveket kaptak, vagyis valaki lényegében választói adatokat küldött a pártnak. A Momentum emiatt is feljelentést tett.

A kamupártok kamujelöltjei, akik csalással jutottak adatokhoz, egy módon bukhatnának le könnyen. Ha egy olyan választó buktatná le őket, aki nem írta alá az ajlóívet, mégis szerepelnek ott az adatai. A választók azonban jellemzően nem ellenőrzik a választási irodán, milyen ajánlásokat adtak le a nevükben, pedig elvileg bárki megtehetné, hogy kikéri ezeket az adatokat. Lehet, ön is meglepődne, hány jelöltet ajánlott úgy, hogy nem is tudott róla.

Miért éri meg a kamupártoknak?

Nem mellékes kérdés, hogy miért éri meg egy pártnak és egy jelöltet azt kockáztatni, hogy bűncselekményeket követ el a választási visszaélésekkel. A fideszes többség ugyanis pár hónappal ezelőtt nagyot szigorított a kampánytámogatások rendszerén.

• Az egyéni jelöltek ugyanúgy 1 millió forintot kapnak, amelyet vissza kell fizetniük, ha nem érik el a 2 százalékot.
• Az országos lista állításáért ugyanúgy sávosan jár az állami támogatás, mint korábban. A minden választókerületben jelöltet állító pártok 597 millió forint kampánytámogatásra jogosultak. A legalább 80 egyéni körzetben jelöltet állítók 448, a választókerületek felében induló pártok 299, míg a vk-k negyedében egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak.
• Újdonság viszont, hogy ezt az országos listás állami támogatást vissza kell fizetniük a jelölőszervezeteknek, ha a választásokon nem érik el az egy százalékos támogatottságot.

A kamupártoktól aligha várható, hogy 1 százalék felett szerepelnek. Négy éve a 18 listából csak négy haladta meg az 1 százalékot (Fidesz-KDNP, Összefogás, Jobbik, LMP), a többi párt jelentős része annyi szavazatot sem gyűjtött, mint ahány ajánlást papíron. Az ÚMP nevű párt, amelyről se előtte, se utána nem hallottunk, az egész országban összesen 1572 voksot szerzett (0,03 százalék).

Míg négy éve valamennyi párt megtarthatta az állami támogatást, amelynek elköltését számlával igazolta, az idén már, mint látszik, szigorúbb a szabály. És a pártok vezetőinek személyes felelősséget is kell vállalni a visszafizetésért. A jelek szerint sokakat ez sem tántorít el a próbálkozástól.

Politikai szempontból négy évvel ezelőtt csak egy választókerületben befolyásolta a végeredményt az, hogy rengeteg kamupárt jelentkezett. A XVIII. kerületben, Budapest 15-ös körzetben, a fideszes Kucsák László csak 56 szavazattal tudta legyőzni az MSZP-s Kunhalmi Ágnest. Úgy, hogy a nyilvánvalóan csak a választók megzavarására törekvő Együtt 2014 párt 197 szavazatot szerzett. Megjósolhatatlan, hogy most mennyiben befolyásolja az eredményt a sok jelölt. Tény, hogy az amúgy is megosztott ellenzéknek kevésbé jön jól, ha tucatnyi jelölt van a szavazólapon.

Kalapból is húzhatnak a bizottságok

Az egyéni jelöltállítás tehát lezárult, az országos listákat pedig kedd délutánig jelenthetik be a szervezetek. A Mérce összesítése szerint akár 29 országos lista is összejöhet, ha mindenkit nyilvántartásba vesznek a választási bizottságok. A pontos számot majd a hét második felében tudjuk meg, amikorra a választási irodák kiszűrik azokat a jelölteket, akiknek nem jöttek össze az aláírások.

Addig mindenesetre a bizottságok kisorsolják, hogy a képviselőjelöltek milyen sorrendben kövessék egymást a szavazólapokon. A 106 választókerületben a testületek szabadon határozhatnak a sorsolás módjáról, akár kalapból is kihúzhatják a jelöltek nevét.

(Borítókép: Szavazólapokat nyomtatnak a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2014-ben. fotó: Máthé Zoltán/MTI)