Judit
3 °C
7 °C

A kormány nem tartja veszélyesnek a kormánypropaganda no-go zónáit

GettyImages-626987126

Migránsbandák háborúja tombol Svédországban

Polgárháborús állapotokat teremtettek a migránsok Svédországban

Migránsok foglalták el Párizs belvárosát

 A migránsoktól való félelem miatt költözött haza egy magyar nő Németországból

Új szinten dübörög a kampány. A fenti címek a köz- és kormánymédiából vannak. Hiába volt a közvéleményben minimum necces a fogadtatása Lázár János bécsi helyszíni bejelentkezésének, melyen a kancelláriaminiszter a császárváros elmigránsosodása miatt szörnyülködött, a kormánysajtó nem hátrált ki a témából. Összehangolt kampány indult arról a közmédiában és a kormánysajtóban, hogyan lehetetlenült el az élet különböző európai nagyvárosokban a bevándorlók miatt; Bécs után előkerült Brüsszel, Göteborg, Stockholm és Berlin is; a köztévén például egy nő arról beszélt, hogy 19 év után azért költözött vissza Debrecenbe a németországi Baden-Württemberg egy meg nem nevezett városából, mert

nem érezte magát biztonságban Németországban a migránsok miatt, és látta, mennyire fejlődik szülővárosa.

Ha a migránsokkal riogató tudósításokon túlmutató képet szeretnénk kapni arról, hogy mennyire fenyegető a magyarokra nézve egy európai város, akkor ehhez a kormánypárti médiánál megbízhatóbb források is a rendelkezésünkre állnak. Köztük például maga a kormány is, mely a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatán keresztül minden országról leírja, az oda utazóknak milyen fenyegetésekre kell felkészülnie.

Azaz ha a migránsok miatt valóban élhetetlenné váltak ezek a városok, arra a konzuli szolgálatnak is figyelmeztetnie kell az odakészülő magyarokat.

Na vajon figyelmeztet? Lássuk!

Bécs

Mit mondott róla a magyar kormány?

Ahogy azt említettük, Lázár János március elején járt Bécs 10. kerületében, majd egy szomorú hangulatúra komponált, sötét, lassított, zongoraszóval kísért videón magyarázta el a helyszínről hogy borzasztó hely. A miniszter azt mondja, egy olyan kerületben van épp, ahol csak idős fehérek és bevándorlók élnek, ahol sok a szemét, a piszok, ahol hiába kérdezte az embereket, senki nem értett németül és ahol szegényes a környezet és nagyobb a bűnözés mint korábban.

Mit mond róla a magyar képviselet?

A bécsi magyar nagykövetség honlapján dr. Perényi János nagykövet egészen más hangot üt meg az évek óta a legélhetőbb városok listáján a top3 helyezett között szereplő osztrák fővárossal kapcsolatban. „Nehéz lenne két országot találni, melyek népeit annyi szállal köti össze hosszú évszázadok közös történelme, mint Magyarországét és Ausztriáét. Mint ahogy napjainkban is kevés példa akad olyan intenzív politikai kapcsolatokra, eredményes gazdasági-kereskedelmi együttműködésre, sokszínű, gazdag kulturális, oktatási és tudományos kooperációra, s nem utolsó sorban a két ország polgárai közötti számtalan kötődésre, barátságra, mint hazánk és nyugati szomszédunk esetében."

A Külügyminisztérium által az adott ország biztonsági fokozatát ismertető konzuli tájékoztató oldalon Ausztriát zöld jellel, azaz biztonságosnak tekintett státusszal szerepelteti a magyar kormány. A tájékoztató így fogalmaz: „Az osztrák hatóságok a 2015. novemberi párizsi merényletek óta megnövekedett, de absztrakt terrorfenyegetettségből indulnak ki az ország vonatkozásában és intézkedéseiket is ehhez igazítják. Általánosságban elmondható, hogy megerősített rendőri jelenlétet biztosítanak a nagy forgalmú, turisták által különösen kedvelt pontokon. A nagyobb tömegeket vonzó események és helyszínek látogatása esetén a magyar állampolgárokat is fokozottabb óvatosság és elővigyázatosság tanúsítására kérjük.”

Berlin

Mit mondott róla a kormány?

A kormány egyik kedvenc biztonságpolitikai „szakértője”, a német származású Georg Spöttle a TV2-ben dobta be azt a máshol nem található statisztikát, miszerint 135 százalékkal nőtt a tömeges nemi erőszak Berlinben; és a világ egyik legpezsgőbb éjszakai életéről ismert városában „már nem szívesen mennek ki este az utcára, a nők egyáltalán nem”. Spöttle a köztévében is elhintett egy maréknyi rémületmorzsát:

A németországi metrókon esténként általában fiatal arabokból álló bandák randalíroznak, az emberek félnek, és nem mernek nekik szólni.

Mit mond róla a magyar konzuli szolgálat?

A Mercertől a Monocle-ig is a világ To20 legélhetőbb városai közé sorolt Berlint a magyar konzuli szolgálat a Németországról szóló biztonsági tájékoztatóban nem emeli ki rossz közbiztonsága miatt. A külügy csak általánosságban figyelmezteti „az alapvetően biztonságos” Németországba készülőket, hogy a nagyvárosokban „ nem számottevő mértékben” előfordulhat

  • zsebtolvajlás
  • „igen ritkán” rablás
  • vagy utcai átverés (például az „itt-a-piros-hol-a-piros”-ra)

No-go zónákról és a metró kapaszkodóin himbálózó migránsbandákról a konzuli szolgálat egy szót sem ír. A migráció németországi vonatkozásban csak úgy jelenik meg, hogy figyelmezteti az online kocsimegosztó szolgáltatásokkal utasokat felvevő autósokat, hogy

az ilyen központok által kiközvetített utasok illegális bevándorlók, vagy körözött bűnözők, kábítószercsempészek, stb. is lehetnek.

Stockholm és a svéd városok

Mit mond róluk a kormány?

A bevándorlás negatív vonzataival való riogatás legújabb hullámában előszeretettel veszi elő Svédországot a közmédia és a kormányközeli felületek. A hétvégén a köztévé híradója közölt hosszú összeállítást arról, hogy az északi országban már olyan rossz a közbiztonság a bevándorlás miatt, hogy a kinti magyarok közül többen erre hivatkozva költöznek inkább haza Magyarországra (az egyik megszólalóról közben kiderült, hogy kint több bűncselekményt is elkövetett). Hétfőn pedig az Origo egyenesen arról írt, hogy "migránsbandák háborúja tombol Svédországban".

Rengetegen mennek Észak-Európába

Tény, hogy Svédországot még a nyugati országokhoz mérten is rendkívül intenzív bevándorlás jellemzi, 2007 és 2017 között közel 1 millió fővel nőtt az ország lakossága, amelynek nagyobb része a migrációból adódó növekmény. A bevándorlás ráadásul gyorsuló ütemű, az ezt megelőző évtizedben (1997-2007) csak 300 ezerrel lettek többen az országban. Ilyen intenzív bevándorlás mellett az lenne a csoda, ha teljesen konfliktusmentesen zajlana a folyamat, így természetesen vannak súrlódások ( erről mi is részletesen írtunk), a svéd kormány pedig honlapján külön szekciót szentel a közbeszédben gyakran a migrációnak tulajdonított negatív változásoknak, és statisztikákkal ellenőrzi azok hátterét.

Mit mond róla a magyar konzuli szolgálat?

Mindemellett Svédország igencsak távol esik attól, hogy olyasféle földi pokolként beszélhessünk róla, ahogy a napokban a kormányközeli sajtó. Stockholm biztonságosságát tekintve a világon a 8. a The Economist Intelligence Unit Safe City Indexe szerint, 86,72-es értékkel. A Külügyminisztérium Svédországra vonatkozó ismertetője szerint sincs gond az odautazással, a honlapon zöld jelzést kapott: megemlítik az 5-ös fokozatú skálán 3-as terrorkészültséget, illetve hogy vigyázni kell a zsebtolvajokkal a városokban,

olyasmiről azonban szó sincs, hogy no-go zónák vagy migránsok bandaháborúja miatt ne ajánlanák a turistáskodást.

London, Brüsszel

Mit mondott róla a magyar kormány?

Járt már az Egyesült Királyságban, járt már Londonban? – kérdezte Szijjártót még a BBC másfél éve. A külügyminiszterünk azt felelte: persze, és nagyon szereti Londont, és nincs vele probléma. "És mégis azt hiszi, vannak no-go zónák a városban, amiket a migránsok uralnak?!" - mondta erre a műsorvezető meglepődve. "Ez nevetséges, használhatja a szemét, nevetséges" - folytatta. "Persze, hogy használhatom, és általában szoktam is" - válaszolt rá Szijjártó.

De azért Szijjártó később újra megerősítette, hogy vannak no-go zónák Londonban. Ezekben a kormány tájékozatója szerint a társadalom írott vagy íratlan normái nem érvenyesülnek, ránézésre London mellett egyébként Reading, Wycombe vagy Cambridge környéke is ilyen. 

Brüsszel pedig az egyik no-go zóna mintapélda a kormányunk számára, röviden összefoglalva szerintük Molenbeek kerület úgy, ahogy van no-go zóna, ahol bevándorlók átvették az irányítást. Ha egyet kell kiemelni, akkor a legemlékezetesebb megnyilatkozás itt is Szijjártóhoz kapcsolódik, aki saját bevallása szerint miniszterként

Brüsszelben az életéért futott

egy meg nem nevezett szituációban. Korábban elképzelhetetlen sebességének is köszönhetően azonban sikerült túlélnie az életveszélyes helyzetet. 

Mit mond róla a magyar konzuli szolgálat?

A külügy nem foglalkozik külön Londonnal, bármely már brit várossal se. Általában egész Nagy-Britanniára zöld jelzést ad, annyit hozzátéve, hogy a terrorfenyegetettség jelentős. Ennek megfelelően az odamenő magyaroknak is „érdemes fokozott éberséget tanúsítaniuk, különösen a forgalmas helyeken, tömegrendezvényeken, és a rendőrséget tájékoztatni minden gyanús tevékenységről.”

A szintén zöld jelzésű Belgium kapcsán egyrészt az általános terrorellenes lépésekről ír a külügy, kiemelve a brüsszeli és környékbeli reptereken várható komolyabb ellenőrzéseket. De külön kitérnek Brüsszel biztonsági helyzetére is, elsősorban a zsebtolvajokat említve. Ők 2-3 fős csoportokban csaphatnak le, a turistáknak érdemes ezért vigyázniuk az értékeikre a külügy szerint, nem érdemes nagy értéket, kézitáskát látványosan elöl hagyni egy zárt autóban se, mert az ilyesmi „könnyű zsákmányt jelent”.

Külön hozzáteszik, hogy a városközpontban viszont már rablásoktól, erőszakos bűncselekményektől kell tartani, ezek legalábbis „elszaporodtak” az utóbbi években az EU negyedében (Schuman tér) és egy sereg központi zónában a Grand Place-től (a város főterétől) Place St.-Catherine-en át mondjuk a Parc de Bruxelles-ig. (Ez utóbbi információkat a többitől eltérő időpontban tehették hozzá, mert más a betűmérete az egész bekezdésnek.)

Itt a támadók erőszakkal elvehetik a külföldiek válltáskáját, átverhetik őket segítségnyújtás címén, betörhetik a kocsi ablakát a dugóban egy első ülésen hagyott táskáért.

Illetve éjszaka nem tanácsos bemenni a fél városba (Anderlecht, Forest, Gare du Nord és Gare du Midi környéke, Kuregem, Laaken, Molenebeek, St.Gilles északi és nyugati része, Saint-Josse-ten-Noode), illetve pontosabban „csak halaszthatatlan esetben és fokozott körültekintéssel”.

Borítókép: Bécsi utcakép 2016. december 1-jén. Fotó: Alex Domanski / Getty Images Hungary.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?