Szegénység és falvak: innen jön a Fidesz-kétharmad

A választási térképekből idáig is világos volt, hogy Budapest egy külön sziget a narancssárga országban. 2014-ben is ez volt a helyzet, de a mostani választásokra a trend, főváros és vidék széttartása már rendkívül felerősödött. A Fidesz a községekben ért el kiugró eredményt, 58 százalékot – ez másfélszer olyan jó, mint a fővárosi eredményük. A baloldal éppen fordítva van, illetve széles vidékeken nem is nagyon van: az MSZP kétszer, a DK két és félszer jobb eredményt ért el Budapesten a saját országos átlagánál. Ha csak a falvakban és a kisvárosokban döntöttek volna,  mindkét párt simán kiesett volna a parlamentből.

Ezen az ábrán azt látni, hogy az egyes pártok hogy teljesítettek a különböző településkategóriákban saját országos eredményükhöz képest. A lefelé menő oszlopoknál átlag alatt, az emelkedőknél átlag felett – itt most az egyéni eredményekhez képest néztük meg, de hasonló az alaphelyzet listán is.

Sikeres falusi mozgósítás

A Fidesz kiváló eredménye annak is köszönhető, hogy kiválóan sikerült a vidéki mozgósítása. Ezt jelezte már a választások előtt a Medián közvélemény-kutatása – nem véletlen, hogy ők találták el legjobban országosan is a tényleges eredményt. Most már a választási adatokból is látjuk, hogy települési kategóriák szerint mennyivel volt most nagyobb a részvétel, mint négy évvel ezelőtt. Ez alapján azt látni, hogy mindenhol sokkal többen mentek el; falvakban és városokban egyaránt, de arányaiban, az alacsonyabb kiindulószint miatt a falvakban ez valamivel többet jelentett.

A Fidesz kiemelkedően szerepelt a községekben, de mellettük a Jobbikról is elmondható, hogy ők is elsősorban vidéki párt továbbra is; a falvakban majdnem háromszor annyian szavaztak rájuk arányaiban, mint a fővárosban.

Urbánus baloldal, jobboldali vidék

Azzal, hogy Vona Gábor megpróbálta a centrum felé húzni a pártját, elképzelhető volt, hogy a Jobbik fokozatosan valóban országos párt lesz, nem csak földrajzilag, de társadalmilag is. Mint azonban a következő grafikon világosan mutatja, továbbra is ők a legkevésbé urbánus alakulat:

Itt azt mutatjuk meg, hogy hol élnek egy párt szavazói. Ha az egérrel az ő soruk fölé görgetnek, látni lehet, hogy a Jobbik fő bázisa a kisvárosok (az összes Jobbik-szavazó 40 százaléka) és a falvak (33 százalék). Egy reprezentatív mintában 15 jobbikost kellene találnunk, hogy egyetlen budapesti legyen köztük.

Itt még inkább kiütközik, hogy a baloldal mennyire beszorult az urbánus gettókba. A szintén gyakran budapestinek mondott LMP támogatottsága hozzájuk képest még egész kiegyenlített. Közben azt is láthatjuk, hogy a Fidesz már majdnem annyira vidéki jellegű, mint a Jobbik.

A baloldal négy év alatt kicsinálta magát vidéken

Igazán azonban a tendencia érdekes. Ha a 2014-es eredményekkel hasonlítjuk össze, még inkább kiütközik, hogy a baloldal pártjai (mivel négy éve még együtt indultak, itt is egybeszámoltuk őket) mennyire eltűntek a vidéki térképről. A falvakban, kisvárosokban és a megyei jogú városokban is 10 százalékpont fölötti volt a zuhanásuk.

Az MSZP és a DK együtt még a megyei jogú városokban is csak 20 százalékot szerzett, így aztán lényegében mindegy is volt, hogy hol melyikük indul, átszavaznak-e egymásra a szavazóik, esetleg el tudják-e hitetni másokkal, hogy ők helyben az esélyes ellenzéki kihívók – Szeged kivételével sehol nem volt érdemi esélyük. Tünetértékű, hogy Miskolcon, az egyetlen olyan választókerületben, ahol a baloldali jelölt 2014-ben győzni tudott, Varga László most megszorítani sem tudta a fideszes vetélytársát.

Narancsvidék szürke pöttyökkel

Nézzük meg még részletesebben, területi bontásban, hogy hol szerepelt kiugróan a Fidesz. Minden megyében jobbak voltak, mind négy éve, legtöbbet Hevesben és Nógrádban javítottak. Az összevetésekből látszik, hogy a kormánypárt ott tudott sokat erősödni, ahol párhuzamosan a Jobbik sokat rontott. Ez alapján elég gyanús, hogy a Fidesz mindenekelőtt a Jobbiktól szerzett korábbi szavazókat. A baloldal az egész országban nagyon visszaesett.

Lent a baloldali térképeken szürke árnyalatokkal azok a települések vannak feltüntetve, ahol a kormánypárt 51 százaléknál kevesebbet kapott listán, a jobboldalon pedig naranccsal azok, ahol abszolút különbséget kaptak. Elég érzékletes, hogy a fővárosban és az agglomerációban mennyivel gyengébben szerepeltek, mint a valamivel távolabbi környéken. A többi régióban is látszik, hogy a kistelepülések között (a falvakat ponttal, a kisvárosokat négyzettel, a megyei jogú városokat nagyobb négyzettel jelöltük) sokkal több a narancssárga, mint a városokban.

Minél fejletlenebb, annál inkább fideszes

És végül egy másik meghatározó összefüggés: minél szegényebb, iskolázatlanabb, fejletlenebb egy település, annál nagyobb arányban szavaztak a Fideszre az ott élők. Erre a tényre nyilván markánsan különböző magyarázatok, tudományos és politikai értelmezések fűzhetők rá: lehet mondani, hogy a tájékozatlanság, a propagandának való kitettség volt a lényege a Fidesz-hatásnak; vagy hogy a szegény falvakban nagyobb a kiszolgáltatottság, a politikai igazodási kényszer; de azt is, hogy a Fidesz által legalábbis retorikájában kínált relatív biztonság, a védelem itt fontos értékek voltak; és persze azt se zárjuk ki, hogy itt valóban jobban érezhetők voltak a Fidesz-kormányzás eredményei.

Most azonban maradjunk csak az adatoknál. A KSH összetett településfejlettségi indikátoraiból indultunk ki; ezek elvileg szinte mindent magukban foglalnak a foglalkoztatottságtól a jövedelmeken át az iskolai végzettségen át a helyi infrastrukturális ellátottságig. A településeket a KSH által megadott indikátorértékük alapján 5 kategóriába rendeztük a legfejletlenebbektől a legfejlettebbekig, és a pártválasztás iránya egyértelmű. Az eredmény:

A legfejletlenebb településeken óriási többség, a szavazók 65 százaléka választotta a Fideszt, aztán ahogy haladunk a kedvezőbb helyzetű települések felé, a Fidesz relatív eredménye ütemesen romlik. Sokatmondó, hogy a baloldal, melynek elvileg deklarált célja lenne a lent lévők felemelése, legrosszabbul éppen ott szerepelt, ahol majdnem mindenki lent van. Az okokról mindenkinek érdemes lenne elgondolkodnia.

Iskolajáték

Ugyanez látszik az iskolázottsági szint alapján is. A Fidesz ott nőtt a legnagyobbat, ahol a legnagyobb az alacsony végzettségűek aránya. Leginkább a Jobbik rovására: a legalsó települési kategóriában most 8.6 százalékkal szavaztak többen a Fideszre, mint négy évvel ezelőtt. Azokon a helyeken, ahol a legjobbak az iskolázottsági mutatók, a Fidesz egy keveset még rontott is 2014-hez képest.

iskola_also_bin alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek 2011 - arány (Binned)	Fidesz különbség 2014-hez képest	Jobbik különbség 2014-hez képest	MSZP/DK különbség 2014-es kormányváltókhoz képest
5 (legmagasabb végzettségű ötöd a települések között)	-0,19%	0,79%	-9,80%
4	3,83%	-0,58%	-8,61%
3	4,28%	0,00%	-8,48%
2	6,38%	-2,45%	-6,98%
1 (legalacsonyabb végzettségű ötöd)	8,65%	-4,47%	-6,08%
összesen	4,6%	-1,3%	-8,0%

Bár a Fidesz mindenhol (listán még Budapesten is megelőzték az MSZP és a DK kettősét) a legerősebb párt lett, fölényes győzelmet aratni és kétharmadot szerezni a falvakban tudott.  Itt tudott igazán új választókat szerezni, nagyrészt innen jött be a 2014-hez képesti 300 ezer plusz szavazatuk. A Fidesz a legszegényebbek és a kistelepüléseken élők között tudta magának agyonnyerni a 2018-as választást.