Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Szegénység és falvak: innen jön a Fidesz-kétharmad

gdfg.gif
Nem csalás, nem ámítás: a falvakban nyerte meg fölényesen a választást a Fideszt, egy minden korábbinál szétszakadóbb országban. A Jobbik nem tudott belépni a fővárosba, a baloldal pedig gyakorlatilag kinyírta magát vidéken. Ha Budapestről nézve nem érti, mi történhetett, érdemes megnéznie ezeket a diagramokat.

A választási térképekből idáig is világos volt, hogy Budapest egy külön sziget a narancssárga országban. 2014-ben is ez volt a helyzet, de a mostani választásokra a trend, főváros és vidék széttartása már rendkívül felerősödött. A Fidesz a községekben ért el kiugró eredményt, 58 százalékot – ez másfélszer olyan jó, mint a fővárosi eredményük. A baloldal éppen fordítva van, illetve széles vidékeken nem is nagyon van: az MSZP kétszer, a DK két és félszer jobb eredményt ért el Budapesten a saját országos átlagánál. Ha csak a falvakban és a kisvárosokban döntöttek volna,  mindkét párt simán kiesett volna a parlamentből.

Ezen az ábrán azt látni, hogy az egyes pártok hogy teljesítettek a különböző településkategóriákban saját országos eredményükhöz képest. A lefelé menő oszlopoknál átlag alatt, az emelkedőknél átlag felett – itt most az egyéni eredményekhez képest néztük meg, de hasonló az alaphelyzet listán is.

Sikeres falusi mozgósítás

A Fidesz kiváló eredménye annak is köszönhető, hogy kiválóan sikerült a vidéki mozgósítása. Ezt jelezte már a választások előtt a Medián közvélemény-kutatása – nem véletlen, hogy ők találták el legjobban országosan is a tényleges eredményt. Most már a választási adatokból is látjuk, hogy települési kategóriák szerint mennyivel volt most nagyobb a részvétel, mint négy évvel ezelőtt. Ez alapján azt látni, hogy mindenhol sokkal többen mentek el; falvakban és városokban egyaránt, de arányaiban, az alacsonyabb kiindulószint miatt a falvakban ez valamivel többet jelentett.

A Fidesz kiemelkedően szerepelt a községekben, de mellettük a Jobbikról is elmondható, hogy ők is elsősorban vidéki párt továbbra is; a falvakban majdnem háromszor annyian szavaztak rájuk arányaiban, mint a fővárosban.

Urbánus baloldal, jobboldali vidék

Azzal, hogy Vona Gábor megpróbálta a centrum felé húzni a pártját, elképzelhető volt, hogy a Jobbik fokozatosan valóban országos párt lesz, nem csak földrajzilag, de társadalmilag is. Mint azonban a következő grafikon világosan mutatja, továbbra is ők a legkevésbé urbánus alakulat:

Itt azt mutatjuk meg, hogy hol élnek egy párt szavazói. Ha az egérrel az ő soruk fölé görgetnek, látni lehet, hogy a Jobbik fő bázisa a kisvárosok (az összes Jobbik-szavazó 40 százaléka) és a falvak (33 százalék). Egy reprezentatív mintában 15 jobbikost kellene találnunk, hogy egyetlen budapesti legyen köztük.

Itt még inkább kiütközik, hogy a baloldal mennyire beszorult az urbánus gettókba. A szintén gyakran budapestinek mondott LMP támogatottsága hozzájuk képest még egész kiegyenlített. Közben azt is láthatjuk, hogy a Fidesz már majdnem annyira vidéki jellegű, mint a Jobbik.

A baloldal négy év alatt kicsinálta magát vidéken

Igazán azonban a tendencia érdekes. Ha a 2014-es eredményekkel hasonlítjuk össze, még inkább kiütközik, hogy a baloldal pártjai (mivel négy éve még együtt indultak, itt is egybeszámoltuk őket) mennyire eltűntek a vidéki térképről. A falvakban, kisvárosokban és a megyei jogú városokban is 10 százalékpont fölötti volt a zuhanásuk.

Az MSZP és a DK együtt még a megyei jogú városokban is csak 20 százalékot szerzett, így aztán lényegében mindegy is volt, hogy hol melyikük indul, átszavaznak-e egymásra a szavazóik, esetleg el tudják-e hitetni másokkal, hogy ők helyben az esélyes ellenzéki kihívók – Szeged kivételével sehol nem volt érdemi esélyük. Tünetértékű, hogy Miskolcon, az egyetlen olyan választókerületben, ahol a baloldali jelölt 2014-ben győzni tudott, Varga László most megszorítani sem tudta a fideszes vetélytársát.

Narancsvidék szürke pöttyökkel

Nézzük meg még részletesebben, területi bontásban, hogy hol szerepelt kiugróan a Fidesz. Minden megyében jobbak voltak, mind négy éve, legtöbbet Hevesben és Nógrádban javítottak. Az összevetésekből látszik, hogy a kormánypárt ott tudott sokat erősödni, ahol párhuzamosan a Jobbik sokat rontott. Ez alapján elég gyanús, hogy a Fidesz mindenekelőtt a Jobbiktól szerzett korábbi szavazókat. A baloldal az egész országban nagyon visszaesett.

Lent a baloldali térképeken szürke árnyalatokkal azok a települések vannak feltüntetve, ahol a kormánypárt 51 százaléknál kevesebbet kapott listán, a jobboldalon pedig naranccsal azok, ahol abszolút különbséget kaptak. Elég érzékletes, hogy a fővárosban és az agglomerációban mennyivel gyengébben szerepeltek, mint a valamivel távolabbi környéken. A többi régióban is látszik, hogy a kistelepülések között (a falvakat ponttal, a kisvárosokat négyzettel, a megyei jogú városokat nagyobb négyzettel jelöltük) sokkal több a narancssárga, mint a városokban.

Minél fejletlenebb, annál inkább fideszes

És végül egy másik meghatározó összefüggés: minél szegényebb, iskolázatlanabb, fejletlenebb egy település, annál nagyobb arányban szavaztak a Fideszre az ott élők. Erre a tényre nyilván markánsan különböző magyarázatok, tudományos és politikai értelmezések fűzhetők rá: lehet mondani, hogy a tájékozatlanság, a propagandának való kitettség volt a lényege a Fidesz-hatásnak; vagy hogy a szegény falvakban nagyobb a kiszolgáltatottság, a politikai igazodási kényszer; de azt is, hogy a Fidesz által legalábbis retorikájában kínált relatív biztonság, a védelem itt fontos értékek voltak; és persze azt se zárjuk ki, hogy itt valóban jobban érezhetők voltak a Fidesz-kormányzás eredményei.

Most azonban maradjunk csak az adatoknál. A KSH összetett településfejlettségi indikátoraiból indultunk ki; ezek elvileg szinte mindent magukban foglalnak a foglalkoztatottságtól a jövedelmeken át az iskolai végzettségen át a helyi infrastrukturális ellátottságig. A településeket a KSH által megadott indikátorértékük alapján 5 kategóriába rendeztük a legfejletlenebbektől a legfejlettebbekig, és a pártválasztás iránya egyértelmű. Az eredmény:

A legfejletlenebb településeken óriási többség, a szavazók 65 százaléka választotta a Fideszt, aztán ahogy haladunk a kedvezőbb helyzetű települések felé, a Fidesz relatív eredménye ütemesen romlik. Sokatmondó, hogy a baloldal, melynek elvileg deklarált célja lenne a lent lévők felemelése, legrosszabbul éppen ott szerepelt, ahol majdnem mindenki lent van. Az okokról mindenkinek érdemes lenne elgondolkodnia.

Iskolajáték

Ugyanez látszik az iskolázottsági szint alapján is. A Fidesz ott nőtt a legnagyobbat, ahol a legnagyobb az alacsony végzettségűek aránya. Leginkább a Jobbik rovására: a legalsó települési kategóriában most 8.6 százalékkal szavaztak többen a Fideszre, mint négy évvel ezelőtt. Azokon a helyeken, ahol a legjobbak az iskolázottsági mutatók, a Fidesz egy keveset még rontott is 2014-hez képest.

iskola_also_bin alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek 2011 - arány (Binned) Fidesz különbség 2014-hez képest Jobbik különbség 2014-hez képest MSZP/DK különbség 2014-es kormányváltókhoz képest
5 (legmagasabb végzettségű ötöd a települések között) -0,19% 0,79% -9,80%
4 3,83% -0,58% -8,61%
3 4,28% 0,00% -8,48%
2 6,38% -2,45% -6,98%
1 (legalacsonyabb végzettségű ötöd) 8,65% -4,47% -6,08%
összesen 4,6% -1,3% -8,0%

Bár a Fidesz mindenhol (listán még Budapesten is megelőzték az MSZP és a DK kettősét) a legerősebb párt lett, fölényes győzelmet aratni és kétharmadot szerezni a falvakban tudott.  Itt tudott igazán új választókat szerezni, nagyrészt innen jött be a 2014-hez képesti 300 ezer plusz szavazatuk. A Fidesz a legszegényebbek és a kistelepüléseken élők között tudta magának agyonnyerni a 2018-as választást.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?