Sok volt az ellenzéki átszavazás, különben még jobban nyert volna a Fidesz

A választások előtt az ellenzéki pártok között folyamatosan ment a vita arról, hogy hol érdemes kinek a javára visszalépni, kinek hol a legerősebb a jelöltje. Mivel a széleskörű koordináció elmaradt, abban reménykedhetett az ellenzék, hogy helyi szinten az esélyesebb jelöltre való átszavazással esetleg tud mandátumokat szerezni a Fidesz elől. Számos ajánló oldal indult, mint például a taktikaiszavazas.hu vagy a Jobbikhoz köthető kireszavazzunk.hu oldal, ahol javaslatok voltak a legesélyesebb jelöltre. A Közös Ország Mozgalom pedig 23 EVK-ban mérte meg, hogy kinek és milyen esélye van legyőzni a Fideszt.

A választás az ellenzék számára katasztrofálisan alakult, de a 48 százalékos országos Fidesz arány akár a mostaninál magasabb mandátumszámot is eredményezhetett volna a kormánypárt számára. Ha a 2014-es választási területi eredményekre rávetítjük a mostani preferencia-arányokat, a Fidesz több mint 150 mandátumot is szerezhetett volna.

Az, hogy ennél jóval kevesebb mandátuma lett a Fidesznek, alapvetően egy dologgal magyarázható:

Az átszavazás nagyságára pontos adatot nem tudunk mondani, de egy minimumszámot lehet becsülni az alapján, hogy mekkora az eltérés az adott párt listás és egyéni szavazatszáma között. Ez az átszavazásra egy alulbecslés lesz, de már ez is fontos információt nyújthat. Azt sem tudjuk pontosan megmondani, hogy ki kire szavaz át, de azt feltételezhetjük, hogy a Fidesz kimaradt az átszavazásokból. A másik feltételezésünk, hogy a körzetek nagy részében a szavazók tudták, ki az esélyesebb ellenzéki jelölt, és erre a jelöltre szavaztak az egyéniben. A következőkben pártonként nézzük végig a valószínű átszavazási arányokat.

Jobbik

A 106 EVK-ból 26 olyan körzet volt, ahol a Jobbik egyéni jelöltjére legalább 15 százalékkal kevesebb szavazat érkezett, mint a listára. Most ezeket tekintjük átszavazós EVK-nak. A legkiemelkedőbb a 13. kerületet magában foglaló Budapest 7-es EVK, ahol a Jobbik szavazók 45 százaléka átszavazott. A listán itt 11,7 százalékot gyűjtött be a Jobbik, míg az egyéni jelöltjük csak 6 százalékot. Ahogy a táblázatból is látható, MSZP-s, DK-s és LMP-s jelöltre is átszavaztak a Jobbikosok, ha kellett, illetve a két független jelöltre is. A top15-be bekerülő EVK-k elsősorban budapestiek, ez nem meglepő abból a szempontból, hogy vidéken inkább a jobbikos jelölteket tartották esélyesebbnek.

csak Dúró Dóra tudta megtartani egyéniben is a párt szavazóit. Országosan a 26 átszavazós EVK-ban 28.7%-ban szavaztak át más jelöltjére a listán még Jobbikot választók.

Legnagyobb átszavazások a Jobbiktól:

Megye	EVK	Jobbik egyéni	Jobbik listás	Átszavazók aránya	Kinek a javára
Budapest	7	6.0%	10.8%	44.8%	MSZP-P
Tolna	1	9.2%	14.5%	36.7%	LMP
Budapest	12	10.1%	15.6%	35.6%	DK
Budapest	2	5.8%	8.9%	34.8%	DK
Budapest	5	7.0%	10.6%	34.1%	DK
Budapest	9	9.9%	15.1%	34.0%	MSZP-P
Pest	2	8.4%	12.7%	33.4%	LMP
Csongrád	1	11.0%	16.4%	32.9%	MSZP-P
Budapest	11	10.2%	14.7%	30.8%	DK
Budapest	15	11.6%	16.6%	30.3%	MSZP-P
Budapest	4	6.2%	8.9%	30.1%	DK
Baranya	1	14.2%	20.2%	29.6%	Független
Budapest	8	7.6%	10.7%	29.4%	MSZP-P
Veszprém	1	13.2%	18.6%	28.8%	Független
Budapest	1	6.3%	8.8%	28.7%	LMP

Bár a toplistára nem került fel, érdemes kiemelni Baranya 4-es körzetet. Itt előzetesen azt lehetett várni, hogy hasonló nagyságú a baloldali és Jobbikos szavazótábor. A legtöbb ajánlás Vass Pétert hozta ki esélyesebbnek, az MSZP-P jelöltjét. A listán végül a Jobbik 2 százalékkal többet szerzett, mint az MSZP-P/DK duó, egyéniben viszont az MSZP jelöltje 10 százalékkal megelőzte a Jobbikos Andrics Alízt, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a Jobbikosok több mint 20 százaléka átszavazott a szocialista jelöltre.

MSZP/DK

Összesen 51 olyan EVK-volt, ahol legalább 15 százalékkal kevesebb volt az MSZP-P/DK egyéni jelölt támogatottsága, mint a listán mért együttes arány. Valószínűleg mindenhol a Jobbikos egyéni jelöltre mentek át ezek a szavazatok, kivétel Nógrád 1 (Dömsödi Gábor) és Pest 6 (Lengyel Szilvia) ahol LMP-s jelölt lehetett a kedvezményezett. A lista élén a Borsod 5-ös EVK áll, itt az MSZP-P/DK híveinek kétharmada más jelöltre szavazott. Az 51 „átszavazós EVK-ban” átlagosan 40%-ban szavaztak át az MSZP-P/DK szavazói.

Legnagyobb baloldali átszavazások:

Megye	EVK	MSZP-P/DK egyéni	MSZP-P/DK listás	Átszavazók aránya	Kinek a javára
Borsod-Abaúj-Zemplén	5	4.8%	14.1%	65.7%	Jobbik
Csongrád	3	4.8%	13.4%	64.0%	Jobbik
Szabolcs-Szatmár-Bereg	5	4.2%	11.4%	62.9%	Jobbik
Szabolcs-Szatmár-Bereg	3	4.9%	12.7%	61.6%	Jobbik
Heves	1	6.9%	16.7%	58.9%	Jobbik
Vas	3	4.3%	10.3%	58.3%	Jobbik
Somogy	2	5.9%	13.5%	56.3%	Jobbik
Nógrád	1	9.1%	20.3%	55.3%	LMP
Jász-Nagykun-Szolnok	3	5.5%	12.0%	53.9%	Jobbik
Pest	6	7.4%	15.6%	52.6%	LMP
Bács-Kiskun	5	5.9%	12.2%	51.8%	Jobbik
Somogy	3	7.1%	14.0%	49.2%	Jobbik
Borsod-Abaúj-Zemplén	3	8.2%	15.8%	47.8%	Jobbik
Veszprém	3	8.3%	15.9%	47.5%	Jobbik
Pest	12	7.1%	13.3%	47.0%	Jobbik

LMP és Momentum

Mivel nagyon kevés esélyes LMP jelölt volt (3), nem meglepő, hogy az LMP majdnem minden EVK-ban rosszabbul szerepelt egyéniben, mint a listán. 84 olyan EVK volt, ahol a listás szavazóinak több mint 15 százaléka más egyéni jelöltre voksolt, ezekben az EVK-ban átlagosan 40 százalék volt a különbség az egyéni és listás szavazatok között. A legkiemelkedőbb ilyen szempontól Hódmezővásárhely volt, ahol az LMP-sek több mint 70 százaléka átszavazott, feltehetően elsősorban a Jobbik jelöltére. A legnagyobb átszavazásoknál egyébként látunk Jobbikos, MSZP-P-s és DK-s jelöltre való átvoksolást is.

Itt szavaztak át leginkább az LMP-sek:

Megye	EVK	LMP egyéni	LMP listás	Átszavazók aránya	Kinek a javára
Csongrád	4	1.6%	5.9%	71.8%	Jobbik
Budapest	7	4.1%	11.7%	65.2%	MSZP-P
Somogy	4	1.9%	4.9%	62.1%	MSZP-P
Szabolcs-Szatmár-Bereg	4	0.8%	2.2%	61.5%	Jobbik
Budapest	8	4.0%	10.1%	60.3%	MSZP-P
Budapest	18	4.2%	10.4%	59.6%	MSzP-P
Veszprém	1	3.4%	8.3%	59.6%	Független
Pest	1	3.6%	8.7%	58.7%	MsZP-P
Vas	1	3.4%	8.0%	57.0%	MSZP-P
Veszprém	3	2.0%	4.6%	56.3%	Jobbik
Csongrád	1	4.3%	9.8%	56.2%	MSZP-P
Somogy	3	1.8%	4.0%	55.7%	Jobbik
Csongrád	2	4.0%	8.7%	54.1%	MSZP-P
Budapest	16	4.4%	9.0%	51.9%	MSZP-P
Budapest	2	6.0%	12.4%	51.4%	DK

A Momentum esetében mindössze 3 olyan EVK volt, ahol egyéniben többet kaptak, mint listán, és 77 olyan választókerület volt, ahol 15 százalékkal kevesebb volt az egyéni szavazatuk mint a listás. Ezekben a kerületekben az átlagos átszavazás 43 százalék volt, míg a top15 EVK-ban 60 százalék feletti.

És ahol nem szavaztak át

Végül érdemes kiemelni egy olyan EVK-t is, ahol bár lehetett volna, nem volt átszavazás. A Hajdú-Bihar 6-osban az előzetes esélylatolgatások egyértelműen azt mutatták, hogy a Jobbikos jelölt a kihívó, bár még átszavazással sem adtak neki nagy esélyt Tiba Istvánnal szemben. Ennek ellenére (vagy éppen az esélytelenség miatt), az MSZP-P/DK szavazói nem voksoltak át a Jobbikos jelöltre, hanem az az érdekes helyzet állt elő, hogy egyéniben mind a Jobbik, mind az MSZP-s jelölt jobban szerepelt, mint listán (utóbbi esetében természetesen a DK-s szavazatokkal is kalkulálva). Ez a többlet elsősorban az LMP listáról érkezett feléjük, de itt a Fidesz listáról is lehetett átszavazás, mivel Tiba István 2 százalékkal gyengébben szerepelt, mint a pártja.

Volt értelme az átszavazásoknak?

Összességében jól látszik, hogy

Ez nem meglepő eredmény, a Jobbik tábor van a legmesszebb ideológiailag a többi párttól, szavazói is nehezebben voksolnak át. A Budapesten esetükben mért 20 százalék feletti átvoksolás azért így is figyelemreméltó. A mandátumok szempontjából a legtöbb EVK-ban az volt a kérdés, hogy mennyire fog működni az átszavazás a Jobbik és MSZP-P/DK között, egyáltalán tudni fogják-e a szavazók azt, hogy ki az esélyesebb jelölt. A 106 EVK-ból 77 olyan volt, ahol legalább 15 százalékos volt az átszavazás Jobbikról balra vagy vissza. A szavazói tudatosság abból is látszik, hogy ebben a 77 választókerületben átlagosan közel 10 százalék volt a listán az MSZP-P/DK és a Jobbik között a végeredményben, míg a nem átszavazós körzetekben kevesebb mint 5 százalék, tehát ahol bizonytalan volt a végkimenet, ott kevésbé szavaztak át. A nagy mennyiségű átszavazás végül megakadályozta, hogy a Fidesz még a kétharmadnál is jóval több mandátumot szerezzen. Budapesten választókerületi győzelmeket is ért a másik pártoktól érkező voks, a vidéki EVK-ban pedig csökkentette a győzteskompenzáció hatását.

A szerző Kmetty Zoltán szociológus, az ELTE TÁTK egyetemi adjunktusa