Súlyosabb büntetést kér a fellebbviteli főügyészség a halálkamion embercsempészeire
További Belföld cikkek
-
Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre - Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
A 71 menekült halálát okozó embercsempészési ügyben a korábban kiszabott büntetések súlyosbítását kérte a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség tizenhárom vádlott ügyében, ezzel kisebb módosításokkal fenntartva a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezését, áll a a főügyészség sajtóközleményében.
2015. augusztus 26-án az osztrák rendőrök egy magyar feliratú furgonra bukkantak az A4-es autópálya mentén Parndorfnál. Az autó rakterében 71 holttestet találtak, a halottak között nyolc nő és négy gyerek volt. Még magyar területen járhattak, amikor mindannyian megfulladtak az emberek szállítására alkalmatlan teherautóban, amelyet az embercsempészek Lajosmizsén vásároltak, pedig az indulás előtt nem sokkal dörömböléssel és kiabálással jelezték, hogy nem kapnak levegőt. Amikor nyilvánvalóvá vált a tragédia, a csempészbanda tagjai – hátrahagyva a halottakkal teli kamiont – elmenekültek, visszautaztak Magyarországra.
Az embercsempészek százezer euróért küldtek a halálba levegőtlen furgonjukban 71, Magyarországon át nyugatra tartó menekültet.
A vádirat szerint a csempészek pontosan tudták, hogy nem jutnak messzire élve az áldozatok, mégsem álltak meg, attól tartva, hogy akkor elesnek az útért remélt 100 ezer eurótól.
A menekültáradat legsúlyosabb tragédiája könnyen elkerülhető lett volna, a bandát ugyanis a rendőrség már korábban megfigyelte , telefonbeszélgetéseiket két héttel a végzetes nap előtt már lehallgatta. A telefonbeszélgetéseket azonban csak később fordították le magyarra.
A bíróság az elsőfokú ítéletnél azt mondta, a négy emberre kiszabott 25 év fegyház és a többi vádlottra kiszabott 4-12 év fegyház arányos büntetés, amelyre nem mondható, hogy pusztán "az állam bosszúja" lenne.
A bíró szerint életfogytiglant kiszabva kérdés, mit kaphatnának azok, akik - ellentétben a vádlottakkal - szándékosan emberek meggyilkolását célozva követnének el terrorcselekményt.
Az ügyészség az emberölés bűntette miatt is 25-25 év szabadságvesztésre ítélt négy vádlottal szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta azzal, hogy csak egyikük bocsátható feltételes szabadságra. A bűnszervezetben közreműködő többi vádlott esetében hosszabb, határozott tartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
Az üggyel és tizennégy vádlott ítéleteivel részletesen ebben a cikkben foglalkoztunk.
(Borítókép: Az elsőrendű vádlott egy korábbi tárgyaláson - fotó: Huszti István / Index)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!