Sámuel, Hajna
19 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Ahmed H.: Napokig sírtam és imádkoztam a nemzeti konzultáció miatt

10760124192 HUSZ6140
2019.01.17. 13:13

„Amikor megláttam, megremegtem, hogy ilyen lehet"

– mondta Ahmed H. ma a bíróságon arról, hogy úgy szerepelt a nemzeti konzultációban az elítélése, hogy akkor még nem is volt jogerős döntés az ügyében.

Bírósági úton támadta meg Ahmed H., a röszkei terroristaper egyik öt évre ítélt vádlottja a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció rá vonatkozó pontját. Ahogy arról beszámoltunk, a férfi a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen nyújtott be keresetet jó hírnév megsértése miatt. Csütörtökön személyesen hallgatták meg a törvényszéken.

A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 5. kérdésében ez szerepelt: „Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H.-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték.”

A férfi beadványában azt kifogásolták, hogy a nevét is szerepeltető konzultációs mondat úgy írt arról, hogy elítélték, hogy ekkor még nem is született meg az ügyben a jogerős ítélet. Ezért többek között azt is kérték, hogy a minisztérium konzultációs ívenként egy forintot fizessen meg, azaz összesen 8 millió forintot.

Csütörtökön a második tárgyalási napot tartották meg az ügyben. A bíró már csak azért is hallgatta meg személyesen Ahmedet ezen a napon, mivel a mostani volt az utolsó lehetőség a személyes meghallgatásra: a szír Ahmed H. január 19-én, két nap múlva feltételesen szabadlábra kerül, és rögtön idegenrendészeti őrizetbe is kerül, majd kitoloncolják az országból. Az eljárást ettől függetlenül a törvényszék lefolytatja, ítéletet a távollétében is hozni fog.

Ahmed írásban tett nyilatkozatot, amit jogi képviselője mondott el a tárgyaláson, majd ezekről szóban, személyesen is megkérdezte a bíró a szír férfit. Amit kifogásolnak, hogy Ahmed egy idegen országban, a nyelvet nem beszélve, a rabtársaitól értesült arról, hogy kormányzati anyagban már az szerepel a jogerős döntés meghozatala előtt, hogy elítélték, amitől kétségbeesett, és úgy érezte, nagyon durva nyomásgyakorlás a magyar állam részéről. És ennek hatását a környezetében, rabtársai, illetve a börtön dolgozóinál is érezte.

A Cipruson élő szír férfi azt írta, nagyon nehéz volt a börtönben töltött idő, de a legnehezebb időszak az volt, amikor megérkezett a nemzeti konzultáció híre, amiben név szerint úgy írtak róla, mint akit elítéltek. „Azt éreztem, hogy kipécézték, de biztos voltam benne, hogy igazságos döntést kapok" – írta. Úgy érezte, a remény és a kétségbeesés úgy váltja egymást, hogy már szinte megkülönböztethetetlen, és ebbe a bizonytalan érzésbe jött a jogerős ítélet előtt a hír, hogy úgy írtak róla, mint akit már jogerősen elítéltek.

"Napokig nem tudtam enni, aludni, sírtam és imádkoztam. A magyar kormány tisztességébe vetett bizalmam összetört, azon gondolkodtam, hogy ez befolyásolhatja-e az ügyemet"

– írta Ahmed. Nyomasztotta, depressziós lett, rémálmai voltak. Azt írta, nincs rosszabb annál, hogy eleve börtönben várja a jogerős ítéletét, és azt érzi, az állam nyomást gyakorol.

Ezután személyesen is meghallgatta a bíróság Ahmedet, ahol elmondta: szerinte egyértelmű, hogy a magyar kormány konzultációs kijelentése nyomást gyakorolt a bíróság döntésére is. „Ez egy világos üzenet volt a bíróság számára" – mondta. De  sok kérdés után nagyjából az is kiderült, hogy Ahmed problémája nem korlátozódik a nemzeti konzultációban való szereplésére, az egész kormányzati kommunikáció, illetve a médiában elhangzottakkal kapcsolatban mondta el, hogyan hatott rá és az életére.

Arról beszélt, minden, amit róla mondtak a médiában ebben az időszakban, hazugság volt. Azt mondták, hogy Soros embere, ezt nem is értette igazán. Azt mondták róla, terrorista, mert van nála egy csomó útlevél, miközben a nála lévő kilenc úti okmány mind valamelyik családtagjáé volt, és egyik sem volt hamis.

Ahmed egyébként a röszkei események előtt 15 évig Cipruson élt feleségével és két gyerekével, mint elmondta, belsőépítészként dolgozott. Útlevele is volt, ám korábbi elmondása szerint a családjának próbált segíteni Németországba jutni. Ügyéről részletesen itt írtunk bővebben.

Több kérdéssel is körbejárta a bíró, hogy tudja-e Ahmed, hogy mi az a nemzeti konzultáció, tudja-e pontosan, hogy mi volt a kifogásolt rész tartalma, illetve hogy annak melyik részét kifogásolja. Egész egyszerűen azt szerette volna tisztázni, hogy Ahmed tényleg tisztában van-e azzal, hogy mi a per pontos tárgya. Mert több válaszából is az derült ki, hogy nincs teljesen tisztában vele.

A minisztérium jogi képviselője meg is jegyezte, hogy ellentmondások vannak a nyilatkozatokkal kapcsolatban, mert amikor most őt kérdezték, akkor azt jelölte meg problémának, hogy a neve szerepel benne, míg az ügyvédje kérdésére azt, hogy jogerős ítélet hiányában is az szerepel benne, hogy elítélték. Ahmed védője szerint azonban attól függetlenül, hogy személyes meghallgatásán több körülményt is részletezett, például a médiában róla megjelent híreket, ettől még azt kifogásolja, ami a per tárgya.

Az kiderült viszont, hogy azzal tisztában van, hogy a nemzeti konzultációval Magyarország összes háztartásába megérkezett a neve és a kifogásolt mondat. 

A bíró a tárgyalás első részében pedig azt próbálta meg kideríteni, hogy Ahmed saját kulturális környezetében is ugyanolyan reakciókat kapna a környezetéből azután, hogy nyilvánosan azt állítják róla, hogy bűnöző. Ugyanolyanokat-e, mint itt Magyarországon. Kiderült, hogy igen, sőt, a terrorizmust ő a legdurvább bűnnek is nevezte az egyik kérdésre adott válaszában.

Ahmed azt állította a bíróságon, hogy a nemzeti konzultáció gyakorlatilag az igazoló pecsét volt azon, amiket hallott, hogy milyen hazugságokat mondanak róla a médiában. 

A tárgyaláson a minisztérium képviselője megkérdezte Ahmedet, hogy ha Szíriában megdobálja a rendőröket, akkor ott is elítélték volna-e, amire Ahmed azt válaszolta: volt ilyen eset, egy focimeccsen megdobálták a rendőröket, és az elkövetőt 72 órányi mecsettakarításra ítélték. De nem nyilvánították terroristának az egész világ előtt.

A per végen a minisztérium jogi képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy a felperes nem is tudja, valójában miért indította a pert, így az általa előadott sérelmek nincsenek összefüggésben a per tárgyával. Azt is állította, hogy a nemzetközi ismertségét nem a nemzeti konzultáció hozta meg, sőt, éppen azért szerepelhetett a nemzeti konzultációban, mert akkora már szinte szimbólumává vált a röszkei eseményeknek. Amihez az éppen őt képviselő nemzetközi jogi szervezetek is éppúgy hozzájárultak.

Ahmed védője szerint azonban világos, hogy mi a szempontja a felperesnek. Az pedig, hogy sok, a per tárgyát tekintve akár lényegtelennek tekinthető részletre is kitért, hogy elpanaszolta a médiával kapcsolatos élményeit, nem csorbítja a szavahihetőségét. A fő problémája, hogy egy eleve ellenséges környezetben úgy állították róla, hogy elítélték, hogy az akkor jogerősen még nem volt igaz. 

Ítélet február elsején lesz az ügyben.