Szavazzon, ki legyen 2019 önkéntese!

Több országból több száz jelölés érkezett idén is a Twickel György által 2016-ban alapított Jószolgálat-díjra, amelynek célja, hogy a figyelem középpontjába helyezze a szociális életpályán dolgozó hivatásos egyének, szervezetek, valamint a mindennapi önkéntes jótevők és civil közösségek munkáját. A pályázókat öt kategóriában díjazzák majd, ezek egy részéről ön is dönthet: a Jószolgálat szakmai zsűrije két segítő önkéntest és két önkéntes szervezetet választott ki, akik közül szavazással dől el, hogy ki kapja a közönségdíjat. 

Mindkét idei egyéni jelölt saját kistelepülésén dolgozik évek óta, hogy segítse az ott élőket. Valamelyikük 10 nap múlva a Jószolgálat-díj közönségszavazásának nyerteseként az év önkéntes segítője lesz, ami egyrészt félmillió forintot jelent, másrészt a szociális szakma legmenőbb elismerését. Olvassa el a jelöltekről szóló anyagokat, és válasszon közülük.

De nemcsak közülük választhat, hanem két szervezet közül is egyet. Az egyik súlyos és halmozottan sérült gyerekeknek hozott létre intézményt, a másik olyan programokat szervez, ami segíti a roma és nem roma fiatalok közötti párbeszéd megteremtését, csökkentve a cigánysággal kapcsolatos előítéleteket és tévhiteket. Olvassa el rövid bemutatásukat, és döntse el, melyik legyen a Jószolgálat-díj szervezeti kategóriájának közönségdíjasa, ami egymillió forinttal is jár.

Éjjelente is jár az agya, kinek, hogyan tudna segíteni – Butor Józsefné Katalin 

Már a 80-as évektől, fiatal kora óta végez valamilyen segítő tevékenységet Darányban, nyolc éve pedig a darányi Nyugdíjas Egyesület vezetője. Emellett folyamatosan pályázatokat is ír, így üdülhettek a darányiak, vagy juthattak háztartási gépekhez, segélyekhez azok, akik rászorultak. Segít a bevásárlásnál, fahordásnál, hólapátolásnál. Intéz ruhát, cipőt, akinek szüksége van rá, tartós élelmiszert gyűjt és oszt, orvoshoz, gyógyszertárba megy az időseknek. Volt, hogy jótékonysági bált rendezett rákos gyerekek megsegítésére, és emellett más segélyszervezetekkel tartja a kapcsolatot, hogy közösen találjanak megoldásokat rászorultak megsegítésére. Most már ő is nyugdíjas korú, ennek ellenére nem áll le mások segítésével.

Azt mondta nekünk, nem tudja, miért, de az egész életében a segítés foglalkoztatta, de nem szeret ezzel kérkedni, csak csendben teszi a dolgát. Éjjelente sokszor nem tud aludni, jár az agya, kinek, hogyan tudna segíteni. Volt, hogy végig járta a falut, hogy segítsen pályázni azoknak, akik nyugdíjemelésre jogosultak voltak méltányossági alapon. Akinek nem tudott így segíteni, azoknak egyszeri segélyt intézett. Nagyon meghatódott, elsírta magát, amikor megtudta, hogy több száz emberből ő az egyik kiválasztott a jószolgálati díjra. Azóta pedig azt kérdezgetik tőle a faluban, hol tudnak már szavazni rá.

Önkéntes munkám egyféle híd szerep – Elekné Román Katalin

Elekné Román Katalinnak, a Kerecsendi Római Katolikus Egyházközség világi elnökének a neve valóságos fogalom a faluban. A jó kétezer lakosú községben húsz éve gondolta úgy, érdemes lenne a helyben élő fiataloknak olyan programokat szervezni, ahol megismerhetik, megszerethetik egymást, a szegénysorban élő, roma családoknak olyan élményt nyújtani, ami segíti az összetartozásukat, a beilleszkedésüket. "Önkéntes munkám ma egyféle híd szerep. Összekötni igyekszem a szálakat a sárba, sötétbe, szegénységbe süllyedt "láthatatlan" Magyarország és a segíteni kívánó jellemzően jobb iskolákba járó, jó diplomát szerzett, jó módú rétegek között" - mondja magáról. A jelölés számára azt jelenti: a hit, hogy minden gyerek érték, a felelősségérzet és szolidaritás másoknak is fontos.

"Az országot végig lakva kerültem harminc éve vissza falumba, ahol, látván a bajokat, és követve a családi hagyományokat, hozzáfogtam a tűzoltáshoz. Öt gyerekem van, valaha középiskolai tanár, utóbb rádiós rendező, dramaturg voltam. A múlt év végével ezt a hivatást adtam föl, hogy mindennapjaimat egészen falumnak szentelhessem. Itt vállaltam állást, hogy egy új intézményt, egy Biztos Kezdet Gyermekházat építsünk föl a nehéz sorsú családok támogatására. Előbb a Római Katolikus Egyházközség szárnyai alatt, és a Katolikus Karitásszal együttműködve dolgoztunk néhány anyuka-társsal, mindig közösséget szervezve magunk köré, mára az ország minden részéből jönnek hozzánk önkéntes munkára fiatalok, és önálló egyesület lett a segítők csapatából" - mondja.

A Jószolgálat-díj önkéntes egyéni jelöltjei közül itt választhat, a szavazás január 31-én éjfélkor zárul: 

A dolgok nem oldódnak meg maguktól – Völgyzugolyház Alapítvány a Kacifántosokért

A Völgyzugoly egy a XVII. kerületi önszerveződő sorstárs szülőklubból alakult. Olyan szülők hozták létre 2016-ban, akik a súlyos és halmozottan sérült gyerekeiknek szerettek volna kellően rugalmas, megfizethető és az integrációjukat segítő iskolát találni, ahol a terápiák, szolgáltatások révén megoldott a fejlesztésük és a napközbeni ellátásuk, és ami gyerekükre koncentráló szülők elszigetelődését is csökkenti.

Mivel ilyen intézmény nincs vagy számukra elérhetetlen, hát csináltak egyet. Egy gyerekszobával indultak, 2018. decemberében viszont végre beköltözhettek a kerületi önkormányzattól kapott, általuk felújított közösségi házba, a Völgyzugolyba. A gyerekeket kacifántosnak nevezik, mert szerintük ez jobban kifejezi, hogy kerek egészek ők is, csak másképp. Az intézmény és a mögöttes szemlélet azt szolgálja, hogy a kacifántos gyerekek fejlődjenek, kiteljesedjenek, és később minél inkább beilleszkedhessenek a társadalomba.

Somlai Zsuzsanna, az egyik szülő azt meséli, hogy kifelé, a kevésbé sérültek és épek felé is nyitott, befogadó közösségi teret akartak létrehozni. Azért sikeresek, mert tudják, hogy a dolgok nem oldódnak meg maguktól, mindannyiuknak folyamatosan be kell tenniük a közösbe, hogy a Völgyzugoly működjön. Közben pedig tanulnak, csiszolódnak, és olykor alkukat és kompromisszumokat kötnek egymással, mert haladni csak így lehet.

Először magunkkal kell tisztában lennünk – UCCU Roma Informális Oktatási Közhasznú Alapítvány

Ha létezik merész célkitűzés, a 2011-ben alapított UCCU Alapítványé az: azért hozták létre, hogy a roma és nem roma fiatalok között párbeszédet teremtve csökkenjenek a cigánysággal kapcsolatos előítéletek és tévhitek. A cigányellenes emberek általában nem sokat tudnak azokról, akiket elutasítanak, az UCCU ezen szeretne változtatni.

Az alapítvány négy városban (Budapest, Miskolc, Pécs, Ózd) működik, és elsősorban 20-30 éves roma önkéntesekkel dolgozik, bár akadnak fiatalabbak is. Ők tartanak különböző típusú interaktív - általában iskolai - foglalkozásokat 10-19 éves nem roma fiataloknak. Népszerű program a józsefvárosi séta is, ahol roma önkéntesek egy beszélgetős séta keretében a kerület roma vonatkozású látnivalóit, érdekességeit mutatják be.

Az UCCU önkéntesből lett vezetője, Szénási Szilvia szerint a roma fiataloknak, akik náluk képződnek, maguknak is meg kell fogalmazniuk, hogy kik ők, mit jelent számukra a cigányságuk, mi a személyes történetük. Ahhoz ugyanis, hogy valaki végig tudjon moderálni egy 90 perces iskolai foglalkozást egy ilyen érzékeny témában, először magával kell tisztában lennie. Az UCCU-nál a különböző történelmi, kulturális képzések, kommunikációs készségfejlesztések mellett épp ebben, az identitásuk fejlesztésében, erősítésében segítenek nekik: hogy meg tudják fogalmazni, kik ők, és miként tudnak hitelesen beszélni magukról és a cigányságról.

A Jószolgálat-díj önkéntes szervezeti kategóriájának jelöltjei közül itt választhat, a szavazás január 31-én éjfélkor zárul:

A tavalyi évadhoz hasonlóan a Jószolgálat-díj médiatámogatója 2019-ben is az Index, így minden egyes díjazottról később részletes cikket olvashatnak majd az Indexen. A 2018-as díjazottakról készült anyagokat itt tudja elolvasni.