Emlékeznek még, hogy a kormány feljelentést tett, amiért Hadházyék vitatták a Soros-konzultációs ívek számát?

A kormány évek óta nemzeti konzultál a maga módján - a legfrissebbnek épp mostanában lett meg a végső eredménye -, nem volt másképp ez 2017-ben sem, akkor az úgynevezett Soros-tervről ment a levelezés. A speciális leginkább az volt a '17-esben, hogy két ellenzéki képviselő megpróbált utánanézni, hogy kezelik ezeket a beérkezett íveket, és hogy vajon igazak-e a kormány által a visszaküldésre bemondott milliós számok. Hadházy Ákos és Szél Bernadett nagy nehézségek árán, néhány percekre bejuthattak két helyre, ahol kezelték az íveket, itt nem feltétlenül volt mindenre válasz, és Hadházy végül arra jutott, hogy akkor, amikor ő bejárta ezeket a helyeket 99%, hogy nem volt annyi, mint amit a kormány kommunikált. 

Többkörös nyilatkozatháború után a kormány végül feljelentést tett a nemzeti konzultáció ügyében. A feljelentést ismeretlen tettes ellen tették végül a nemzeti konzultáció hitelességét rontó megnyilvánulások, illetve becsület csorbítására alkalmas hamis felvételek készítése és nyilvánosságra hozatala miatt. A kormányzati tájékoztatási központ már korábban kiadta a közleményét, amiben azt állították, hogy Hadházy Ákos és képviselőtársa hazudott a nemzeti konzultációval kapcsolatban, de leginkább a részvételi adatokról. 2017. november 25-én azt írták, "a kormány megteszi a szükséges jogi lépéseket a közvéleményt durván félrevezető Hadházy Ákossal szemben", ebből lett végül ez a feljelentés.

2017 decemberében járunk tehát a feljelentés megtételével. Hadházy Ákos, azóta független országgyűlési képviselő félév múlva, 2018. augusztus 15-én közérdekű adatigényléssel fordult a Központi Nyomozó Főügyészséghez az üggyel kapcsolatban. Azt szerette volna megtudni, folyamatban van-e még a nyomozás, ha igen, milyen határidővel. Ha pedig megszüntették azt, akkor milyen indokkal. A KNYF első tájékoztatása ugyanis 2018. február 13-át jelölte meg a nyomozás határidejeként első körben.

A főügyészség szeptember 20-án válaszolt a képviselőnek. Azt írták, nem minősül közérdekű adatnak, amit kért, korlátozottan kiadható néhány információ, de csak annak, aki érintett az ügyben. És ugyan részben konkrétan Hadházy kijelentései miatt született meg a feljelentés, az ügyészség szerint ez az érintettség "nem eredményezte a büntetőeljárásban történő részvételét (kihallgatásra sem tanúként, sem terheltként nem került sor), így ön (...) a büntetőeljárásban résztvevő személynek nem tekinthető" - írták a képviselőnek. Így tehát a nyomozás részleteiről semmiféle tájékoztatást nem adtak a képviselőnek.

A következő hónapban, októberben levélben kerestük meg a Központi Nyomozó Főügyészséget mi is, hogy érdeklődjünk, hogy áll a nyomozás, mi a határideje, felmerült-e aktív parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésének kérvényezése. Utóbbi természetesen azért merül fel, mivel országgyűlési képviselő gyanúsítotti kihallgatása csak így történhet meg.

A válaszból kiderült, az eljárást a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítésének vétsége és rágalmazás vétsége miatti részben már 2018. július 25-én megszüntette, lévén, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében nem közvádas. Ezzel egy időben tájékoztatták a sértettet, ez esetben a feljelentést tevő kormányzati tájékoztatási központot, a "magánvádlói fellépés törvényi lehetőségéről és annak feltételeiről".

Emiatt kérdést küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, amiben afelől érdeklődtünk, hogy élt-e már a kormány a magánvádlói fellépés törvényi eszközével, tett-e magánvádas feljelentést ebben az ügyben, és ha tett, mikor. Bombameglepetés: választ nem kaptunk. 

A nyomozó főügyészség válaszának másik része pedig arról szólt, a büntetőügyet a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatalának bűntette miatt indult részben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészséghez tette át.

Levélben érdeklődtünk tehát a Budapesti II. és III. kerületi ügyészségénél, hogy áll az ügy, feltéve ugyanazokat a kérdéseket, amelyeket a főügyészségnek. A kerületi ügyészség október 8-i válaszában azt írta, a kérdezett ügyben a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán van folyamatban nyomozás becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik – azaz az új. Be rendelkezései szerint az felderítési szakban van - ezért  a BRFK sajtóilletékesei válaszolhatnak a kérdéseinkre.

Levelet írtunk tehát a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának, hogy megtudjuk, hogy áll Az Ügy. Megtudtuk, hivatalosan 2018. augusztus 18-án került hozzájuk az ügy a II. és a III. kerületi ügyészségtől. 2018. október 10-i levelükben azt írták, az eljárás folyamatban van, arról tájékoztatást nem adhatnak, a nyomozás határidejére vonatkozó kérdésünkre pedig azt írták, azt "a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 351. § határozza meg".

Most január végén újra feltettük a kérdést, hogy áll a nyomozás, illetve milyen határideje van. A rendőrség azt írta, A BRFK 2017. december 13-án rendelt el nyomozást az ügyben. És bár a Központi Nyomozó Főügyészség több alkalommal rendelkezett a nyomozás határidejének meghosszabbításáról, többek között 2018. február 09-én, illetve 2018. április 10-én, végül a fenti úton a kerületi ügyészségen át a BRFK-hoz került, ahol már nem kell hosszabbítgatni a határidőt, fő szabályként érvényes marad az a bizonyos 351-es paragrafus, ami a nyomozás határidejét a gyanúsított kihallgatásától számított két év időtartamban maximalizálja.

A nyomozás jelenleg ismeretlen tettes ellen van folyamatban, írta a BRFK, a kérdésre, hogy kihallgattak-e bárkit is az ügyben, a rendőrség nem válaszolt.

Borítókép: Bedobozolt kérdõívek Budapesten a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-ben ahol Kovács Zoltán kormányszóvivõ sajtótájékoztatót tartott a nemzeti konzultáció végleges részvételi adatairól 2018. január 10-én. Fotó: MTI Fotó: Bruzák Noémi