Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Elbukta Ahmed H. a Rogán-vezette minisztérium elleni pert

10745612688 HUSZ5962
2019.02.01. 15:36

Bírósági úton támadta meg Ahmed H., a röszkei terroristaper egyik öt évre ítélt vádlottja a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció rá vonatkozó pontját. A férfi a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen nyújtott be keresetet jó hírnév megsértése miatt. 

A bíróság pénteki, nem jogerős ítéletében a keresetet elutasította, a felperest arra kötelezte, hogy 15 napon belül az alperesnek és a magyar államnak összesen fizessen meg 988 ezer forintot.

A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 5. kérdésében ez szerepelt: „Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H.-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték.”

A férfi beadványában azt kifogásolták, hogy a nevét is szerepeltető konzultációs mondat úgy írt arról, hogy elítélték, hogy ekkor még nem is született meg az ügyben a jogerős ítélet. Ezért többek között azt is kérték, hogy a minisztérium konzultációs ívenként egy forintot fizessen meg, azaz összesen 8 millió forintot. 

Indokolás:

A bíróság szerint a nemzeti konzultációs kérdőív mondata kizárólag egységesen vizsgálható, külön az a rész, amit kifogásolt Ahmed H., hogy elítélték, miközben ez nem jelent jogerős ítéletet, nem. A bíróság szerint a minisztériumnak ugyan ebben fel kellett volna tüntetnie hogy nem jogerős az ítélet, azonban ez a mulasztás nem sérti a jó hírnevét a felperesnek, mivel valóban kővel dobálta a rendőröket - ahogy a mondat első részében áll - és a társadalmi megítélés szempontjából ez a meghatározó. A bíró szerint arról sem lehetett meggyőződni minden kétséget kizáróan, hogy valóban sérelmet okozott a felperesnek az általa kifogásolt félmondat, sőt, hogy ismerte volna annak tartalmát rendesen.

A jó hírnév megsértését a sértő, valótlan tények állítása, híresztelése jelenti. Az az állítás, hogy elítélt valaki önmagában azt fejezi ki, hogy bűncselekményt követett el az illető, hogy bűnöző. Az azonban árnyalja a jelentését a bíróság szerint, ha többletinformációként megjelölik, hogy miért ítélték el az illetőt. Így már nem általában mondja bűnelkövetőnek a kifogásolt mondat. Így egységesen, egészben kezelve a mondatot, az csak arra nézve lenne sértő, aki nem követte el azt, vagy vitatja; jelen esetben azt, hogy dobálta a rendőröket. Azt pedig a felperes is elismerte korábbi tárgyalásán. 

A rendőrökre kövekkel támadás minden jog szerint bűncselekmény, a magyar társadalom is helyteleníti általában, így az erre vonatkozó közlésből elhanyagolható a sérelem, hogy a büntető ítélet első fokú volt, és ezt nem jelezték. Hiszen a társadalmi megítélésére gyakorolt hatását az nem befolyásolja.

A bíró elmondta, hogy Ahmed H. az írásbeli vallomásában kifejtette ugyan, hogy ez a nemzeti konzultációs mondat okozott neki szenvedést, de a bíróságon a válaszaiból nem lehetett arra következtetni egyértelműen, hogy ez tényleg így történt. A vallomása ellentmondásos volt, és inkább volt kiolvasható belőle az, hogy inkább azt sérelmezte, hogy ilyen széles nyilvánossághoz jutott el a nemzeti konzultációval a neve. A bíró azt is hozzátette, hogy bár a nem jogerős kitétel hiánya keltheti azt a látszatot, hogy már jogerős az ítélet, de ezen olvasók körét erősen leszűkíti, hogy a felperes büntetőeljárása rendkívül nagy nyilvánosságot kapott korábban, és ismert volt az ellene meghozott ítélet jogerőssége, vagy nem jogerőssége.

Január 17-én, a tárgyalás második fordulóján  személyesen hallgatták meg  a törvényszéken, Ahmed H.-t két nappal később, 19-én  feltételesen szabadlábra helyezték, hogy rögtön idegenrendészeti őrizetbe kerüljön, mivel úgy döntöttek,  kitoloncolják az országból . Az eljárást ettől függetlenül a törvényszék lefolytatja, ítéletet a távollétében is hoz. Bár úgy tűnt, a február 1-i ítéletkor már nem lesz az országban a férfi, ám mivel a papírjait még mindig intézik, így 60 nappal meghosszabbították idegenrendészeti őrizetét.

Amit kifogásolnak, hogy Ahmed egy idegen országban, a nyelvet nem beszélve, a rabtársaitól értesült arról, hogy kormányzati anyagban már az szerepel a jogerős döntés meghozatala előtt, hogy elítélték, amitől kétségbeesett, és úgy érezte, nagyon durva nyomásgyakorlás a magyar állam részéről. És ennek hatását a környezetében, rabtársai, illetve a börtön dolgozóinál is érezte.

Ezután személyesen is meghallgatta a bíróság Ahmedet a legutóbbi tárgyaláson, ahol elmondta: szerinte egyértelmű, hogy a magyar kormány konzultációs kijelentése nyomást gyakorolt a bíróság döntésére is. „Ez egy világos üzenet volt a bíróság számára" – mondta. De sok kérdés után nagyjából az is kiderült, hogy Ahmed problémája nem korlátozódik a nemzeti konzultációban való szereplésére, az egész kormányzati kommunikáció, illetve a médiában elhangzottakkal kapcsolatban mondta el, hogyan hatott rá és az életére.

Több kérdéssel is körbejárta a bíró, hogy tudja-e Ahmed, hogy mi az a nemzeti konzultáció, tudja-e pontosan, hogy mi volt a kifogásolt rész tartalma, illetve hogy annak melyik részét kifogásolja. Egész egyszerűen azt szerette volna tisztázni, hogy Ahmed tényleg tisztában van-e azzal, hogy mi a per pontos tárgya. Mert több válaszából is az derült ki, hogy nincs teljesen tisztában vele.

A hosszú terroristaper

Ahmed H. különleges helyzetben volt a röszkei összecsapáskor a határ szerb oldalán rekedt migránsok között: ő legálisan is bejöhetett volna Magyarországra, mert a felesége révén már tíz éve Cipruson élt, voltak papírja, szabadon mozoghatott az EU-ban. Szíriában maradt családja azonban csak 2015-ben érkezett volna Európába a balkáni útvonalon keresztül. Németország volt az úticél. Ahmed H. nekik akart segíteni pénzével, nyelvtudásával, ezért csatlakozott hozzájuk az úton, és így kötött ki Röszkénél.

A férfi hosszú perét végigkövettük, ott voltunk, amikor első fokon 10 év fegyházra ítélték. A terrorcselekmény az ő esetében a vád szerint abból állt, hogy erőszakkal próbálta a rendőrséget (egy állami szervet) kényszeríteni arra, hogy engedje be Magyarországra a szerb oldalon feltorlódott tömeget. A 40 éves férfit azzal vádolták, hogy megafonba beszélt, rázta a kordont, megdobálta a rendőrsorfalat, és az elsők között lépett illegálisan Magyarország területére, amikor áttört a tömeg.

Ott voltunk, amikor a Szegedi Ítélőtábla úgy döntött, új eljárást kell lefolytatni Ahmed H. ügyében, mivel az első fokú döntésnél magyarázat nélkül válogattak a bizonyítékok között, nem tudni, milyen alapon vetették el az Ahmed H.-ra nézve kedvező bizonyítékokat, és fogadták el rendőrtanúk vallomásait. A megismételt eljárás után újabb ítélet született: 7 év fegyházra ítélték a férfit, majd másod fokon végül 5 év fegyházat kapott, a perről és az ítélet részleteiről ebben a cikkünkben számoltunk be

(Borítókép: Ahmed H. és ügyvédje 2019. január 17-én. Fotó: Huszti István / Index)