Arany? Ugyan! Tatabányai panel!

„Öt éve alig tudtam 7 millió forintért eladni egy 60-70 négyzetméteres, felújított lakást Dózsakertben, ma 16-17 milliót is simán el lehet kérni egy hasonló, 40-50 négyzetméteres panellakásért" – meséli Ágoston Vivien, a Központi Ingatlanközvetítő Iroda munkatársa Tatabányán. 

Panelházak a város közepén

A Dózsakerti lakótelepen járunk, a Komárom-Esztergom megyei város legfelkapottabb részén. „Minden tatabányai itt szeretne lakni. A város központi részén van, jó a közlekedés, közel a busz- és vasútállomás, gyalogtávolságra a kórház, több óvoda és iskola is van a környéken" – sorolja a városrész népszerűségének okait Szabóné Rozsnyay Gabriella, az Atlasz Hitel- és Ingatlaniroda munkatársa. A lakótelep sétálóutcáját néhány éve újították meg EU-s forrásokból: térburkolatot helyeztek le, új padokat, szökőkutat, fákat telepítettek ide, valamint térfigyelő kamerákat szereltek fel. Körülötte változatos elrendezésben, különböző állapotú és kinézetű négy- és tízemeletes panelházak állnak.

A lakótelepet a hetvenes években kezdték el építeni, a környékbeli szénbányákban és gyárakban dolgozó munkásoknak utaltak ki lakásokat, a kertes sorházakba pedig a közép- és felső vezetők költöztek. Sok épületet mára felújítottak és hőszigeteltek, a lakosság pedig jelentősen kicserélődött. „Már nagyon sokan meghaltak a régi lakók közül. A gyerekek, unokák inkább eladják a lakást, vagy kiadják albérletnek. Az én lépcsőházamban 12-ből 3 lakás albérlet" – nyilatkozta az Indexnek egy nyugdíjas bányász, aki még akkor költözött a lakótelepre, amikor épültek a házak. 

Az OTP 2018-as Lakóingatlan Értéktérképe szerint 2015 és 2018 között több mint 80 százalékkal emelkedett Tatabányán a lakótelepi lakások ára. Ez az árváltozás nagyobb, mint bármelyik másik megyeszékhelyen. Kiemelkedő a Dózsakerti lakótelep felértékelődése, itt három év alatt több mint duplájára (108,7 százalékkal) nőttek az ingatlanárak. Ezzel a drágulással még Budapest lakótelepei se tudták felvenni a versenyt, a fővárosi Gyakorló utcai lakótelep másfél százalékkal lemaradt. 

Ukrajnából, Erdélyből jönnek a vendégmunkások

Volt honnan fejlődnie Tatabányának, a város nagy részét foglalkoztató szénbányászat és a rá épülő nehézipar a rendszerváltás után megszűnt, és tömegek váltak egyik napról a másikra munkanélkülivé. A kilencvenes évek közepén aztán megépült az ipari park a város szélén, azóta pedig sorra települnek ide a nagyvállalatok, fokozatosan csökkentve a munkanélküliséget. Az M1-es autópálya mellett elterülő város az ipar szempontjából kiváló helyen van, félúton Budapest és Győr között, de Esztergom sincs messze. Ennek is köszönhető, hogy elsősorban autóalkatrész-gyártó cégek építenek gyárakat a városban, a dán Grundfos, a japán Bridgestone és az amerikai Sanmina is több ezer embernek ad munkát, utóbbi ráadásul tavaly ősszel jelentette be, hogy 2022-ig 6,7 milliárd forintból fejleszti a tatabányai gyárát. A Tatabányai Önkormányzat megkeresésünkre azt írta, az elmúlt nyolc évben 4500 munkahely jött létre a városban, az ipari parkban jelenleg 13 ezer ember dolgozik, és folyamatosan keresnek plusz munkaerőt.

„Ukrajnából, Erdélyből és a kelet-magyarországi megyékből csábítják ide a cégek a munkavállalókat – mondja Szabóné Rozsnyay Gabriella. – Először idejön a családfő, aki ideiglenesen kivesz egy albérletet egyedül vagy a munkatársával. Néhány hónap múlva jön a családja is, aztán vesznek egy lakást. A hitelfelvételeknél azt látom, hogy az átlagnál magasabbak a fizetések, egy gyártósornál dolgozó munkás is megkeres nettó 250 ezer forintot az ipari parkban."

Ágoston Vivien arról számolt be, hogy az ország több pontjáról is sorra keresik fel a befektetők, akik jellemzően 3-4 lakást vesznek Tatabányán, majd kiadják albérletbe. „Ezt a harmadik emeleti, 1 szobás, 43 négyzetméteres, erkélyes lakást egy magasan kvalifikált, az ipari parkban, jó pozícióban dolgozó dolgozónak adnánk ki" – vezet körbe az igényesen felújított dózsakerti panellakásban az ingatlanközvetítő. Azt mondja, albérletként akár 120 ezer forintot is el lehetne érte kérni, de a tulajdonos inkább eladja, 17,2 millió forint a meghirdetett ára. A 400 ezres négyzetméterár még Dózsakertben is nagyon magasnak számít, az átlagár a Napi.hu cikke szerint 223 ezer forint, bár az Ingatlan.com-on már 254 ezer forinton vannak a legalacsonyabb négyzetméterárú dózsakerti lakások. 

A magas lakásárak miatt sokan keresnek albérletet

Ma már nem találsz 80 ezer forint alatt albérletet Tatabányán

– jelenti ki Kriszti. Férjével a közeli Lábatlan nevű településről költöztek néhány éve a városba, a faluban nem találtak megfelelő munkalehetőséget. Férje az ipari parkban dolgozik, ő eladó-pénztáros az egyik élelmiszer-üzletláncnál. „Szerencsések vagyunk, mert ismerőstől baráti áron béreljük a lakást, de még így is heti hat napot dolgozom a 2,5 éves gyerek mellett és alig jövünk ki a két fizetésből.

Csokot nem szeretnénk felvenni, anélkül pedig esélytelen, hogy lakáshoz jussunk a közeljövőben.

Tünde és Rozi régóta a Dózsakertben laknak, a devizaválságban azonban mindketten nagyot buktak. Tünde otthona elúszott, Rozi tavaly 16 millióért el tudta adni a lakását, és így legalább vissza tudta fizetni a banki tartozását. Lakásra már nem futotta a vételárból, Tündéhez hasonlóan ő is albérletben lakik, és 120 ezret fizet havonta. Azt mesélik, sokan vannak a lakótelepen, akik a devizaválság miatt elvesztették a lakásukat, a befektetők pedig kihasználják a megnövekedett keresletet, és felvitték az albérletárakat. „Már 50 ezret kell fizetni egy szobáért is” – mondják.

Az OTP elemzése azt mutatja, a jelentős mértékű áremelkedés ellenére még mindig messze van Dózsakert a legdrágább vidéki lakótelepektől, a négyzetméterenkénti 223 ezres átlagár kicsit több mint a fele a rekorder Budaörsi lakótelepnek, ahol átlagosan 444 ezer forintos négyzetméteráron lehet ma lakáshoz jutni. Országos szinten egyébként a fővárosi Lágymányosi lakótelep vezet, ahol 584 ezer forintnál járnak a négyzetméterárak. 

(Borítókép:  Tatabányai Dózsakerti lakótelep. Fotó: Bődey János / Index)