Áder János kitűzte az EP-választás időpontját
További Belföld cikkek
- Kábítószer-árusítással gyanúsítanak egy rendőrt
- Négy autó és egy kamion ütközött össze az M1-es autópályán
- Nem működtek a jelzőlámpák, három autó szaladt egymásba Budapesten
- Nem tudták megmenteni a beteg életét, a feldühödött rokonok rátámadtak a mentősökre Székesfehérváron
- Újabb felmérésben előz a Tisza, de hibahatáron belül
A szavazást az Európai Parlament összetételéről 2019-ben - az Európai Tanács döntése szerint - május 23. és 26. kell megtartani a tagállamokban, és ebből május 26. az egyetlen vasárnap ( a választási eljárásról szóló törvény szerint Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani).
Az államfő hivatala péntek kora délután jelentette be, hogy az államfő valóban május 26-ra tűzte ki a választás időpontját. Áder János ezt írta a közelményében:
A választás valamennyi választójoggal rendelkező honfitársunk számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.
Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson.
A köztársasági elnök bejelentésével ez az időpont vált hivatalossá, és már ismertek a fontosabb határnapok.
- Március 21.: Tavaly év végén megváltoztak a választás egyes szabályai, így például a korábbiaktól eltérően csak a szavazást megelőző 66. naptól, vagyis március 21-től lehet a választási kérelmeket - mint például az akadálymentes szavazókör igénylését, az átjelentkezést vagy mozgóurna kérését - benyújtani.
- Április 6.: A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon (ez most április 6-a lesz) kezdődik. A választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától, a listaállításhoz 20 ezer érvényes ajánlás szükséges.
- Április 19.: A listákat a választás előtti 37. napig lehet bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. A határidő április 19-én, nagypénteken jár le, amely munkaszüneti nap. Vagyis majd a miniszteri rendelet tisztázza, hogy a nagypénteket megelőző vagy követő munkanap lesz a pontos határidő.
- Május 26. 6-19 óra: Az EP-választás időpontja. Ekkor lesznek nyitva a szavazókörök.
Kik szavazhatnak?
Valamennyi tagállamban 18 év a választójog alsó korhatára, kivéve Ausztriát, ahol 16, valamint Görögországot, ahol 17 év. A szavazás négy tagállamban (Belgiumban, Luxemburgban, Cipruson és Görögországban) kötelező.
Magyarországon 18 év feletti magyar állampolgárok a választók, de az EP-választáson az itt lakcímmel rendelkező EU-s állampolgárok is szavazhatnak. És tavalyi újítás, hogy az EU területén kívül lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak is lett hazai választójoga.
Természetesen egy Romániában élő magyar állampolgárnak egy szavazata van, és eldöntheti, hogy melyik ország választási rendszerében adja le a voksát, vagyis vagy a magyar vagy a román listák közül választ.
Hol szavazhatunk?
Nem biztos, hogy mindenki ugyanott adhatja le a szavazatát, mint tavaly áprilisban. A jegyzők januárban felülvizsgálták a szavazókörök számát és területi elosztását.
A szavazóköröket a jegyzőknek úgy kellett kialakítaniuk, hogy azokba lehetőleg 600-nál több, de 1500 választópolgárnál kevesebb jusson, és minden településen legyen legalább egy szavazókör. A körzetek felülvizsgálatára azért volt szükség, mert az utolsó választás óta növekedhetett vagy csökkenhetett az egy-egy szavazókörben nyilvántartott választópolgárok száma.
Az EP-választáson is lehet a külképviseleteken szavazni.
Kire, mire szavazhatnak?
Az EP-választás Magyarországon: egyfordulós, listás szavazás, amelyen Magyarországon csak pártok indulhatnak. Az ország 21 képviselőt küldhet majd az Európai Parlamentbe, azt a listákra eladott szavazatok alapján osztják el. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes szavazatok legalább 5%-át.
A legtöbb párt már bejelentette a jelöltjeit, ám vannak még kérdőjelek: az MSZP-Párbeszéd lista feltehetően közös lesz, de nem tudni, Jávor Benedeket hányadik helyre sorolják. A Jobbik külön állíz listát, de még nem jelentették be a listavezető személyét és a jelöltjeiket. A következőket viszont már tudjuk (az első öt jelölt nevét közöljük a listáról):
- Fidesz-KDNP: Trócsányi László, Szájer József, Járóka Lívia, Deutsch Tamás, Gyürk András
- MSZP: Tóth Bertalan, Ujhelyi István, Szanyi Tibor, Tüttő Kata, Kálló Dániel
- DK: Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, Ara-Kovács Attila, Horváth Jácint
- LMP: Vágó Gábor, Demeter Márta, Kendernay János, Kóbor József, Kanász-Nagy Máté
- Momentum: Cseh Katalin, Donáth Anna, Nemes Balázs, Csillag Tamás, Kádár Barnabás
- Párbeszéd: Jávor Benedek, Dorosz Dávid, Szabó Tímea, Szabó Zsolt, Béres András
- Mi Hazánk: Toroczkai László, Dúró Dóra, Árgyelán János, Popély Gyula, Gulya Tibor
Az EP-választásokra nem jár a pártoknak, listáknak állami támogatás, így kamupártos trükkökre nem kell számítanunk.
Mikor lesz eredmény?
Az EP-választáson
csak este 11 óra után kezdi közölni az előzetes tájékoztató adatokat a Nemzeti Választási Iroda.
Az EP-választásnál ugyanis az az uniós előírás, hogy csak akkor hozható a voksolás eredménye nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződik a szavazás. Olaszországban csak este 11 órakor fejeződik be a voksolás.
A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 30.) valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb a szavazás utáni 19. napon, június 14-én.