Koporsóégetéssel ért véget a busójárás, 80-100 ezer ember látta az ideit

A hagyományos húshagyókeddi máglyagyújtással és a telet jelképező koporsó elégetésével véget ért Mohácson az idei busójárás, aminek hétvégi fő programjaira több tízezren voltak kíváncsiak.

A Duna-parti város főterén kedden több ezer látogató gyűlt össze, hogy a borzas busóbundába öltözött, faragott álarcokat viselő hagyományőrzőkkel együtt kereplők, kolompok zajára elbúcsúztassa a telet.

A február 28-án kezdődő eseménysorozat hat napja alatt 35 helyszínen nyolcvan rendezvényt tartottak, a szórakoztatásról 1700 busó és egyéb maskarás gondoskodott, 350 árus, köztük népművészek, iparművészek, kézművesek, vendéglősök kínálták termékeiket.

A busójárás alatt 80-100 ezer ember fordul meg a Duna-parti városban a szervezők szerint. 

Bár a mohácsiak azt tartják, hogy a busójárás keddi napja az övék, akkor van az ő farsangjuk, évek óta tartó tendencia, hogy a szombaton és vasárnap tapasztalható tumultus miatt sok turista erre a napra időzíti látogatását.

Idén nagyon sok német, japán és brit turista, valamint számos francia látogató érkezett a baranyai városba. A fesztivál már a csütörtöki kezdőnaptól rengeteg érdeklődőt vonzott.

A főszervező, Hegedűs Emese szerint a rendezvénysorozat népszerűségének elmúlt években tapasztalt ugrásszerű növekedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a népszokás 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségek listájára.

Mohács híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek.

Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.