Köves Slomó: a zsidó vallási közösség szempontjából Orbán ideális

Nem áll szóba a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a Köves Slomó által reprezentált Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetőjével, de a maga nemében így is páratlan páros interjú jelent meg a Magyar Hangban. Heisler András elnök szerint a Mazsihisz a sokszínű zsidó kultúrát képviseli, míg Köveséknek nincsenek történelmi gyökereik, és nemhogy a magyar társadalomba, de a hazai zsidóságba sem integrálódtak. De azért legitim szervezet, amely azonban

Minderről Köves a Magyar Hangnak azt mondta, nincs magyar reprezentatív zsidó szervezet, és ugyanannyi tagjuk van, mint a Mazsihisznek, nagy az átfedés is.

Heisler említi, hogy az Európai Zsidó Kongresszus elítélte az EMIH-et, de Köves szerint ez fake news.

Hogy milyen a két szervezet kapcsolata a kormánnyal, arra a válasz, hogy különböző. Heislerék szerint sok csatornán gyümölcsöző, és említi, hogy szép gesztus, hogy a Lánchíd és a Várkert Bazár közötti terület Jeruzsálem nevét kapja. Azt is elismeri, hogy csökkent az antiszemita incidensek száma, ugyanakkor szerinte azok intenzitása nőtt, és szerinte a nem zsidókat érintő gyűlöletbeszédet sem tolerálhatják. Negatívumként említi a Horthy-korszak relativizálására való törekvést is, valamint azt, hogy a kormány megpróbálja megosztani a hazai zsidóságot.

Amikor szóvá teszi a kormány tagjainak az aggályait, általában azok rossz néven veszik. Szóba kerül a Schmidt Mária nevével jegyzett Figyelő címlapja, amely Heislert ábrázolta pénzesőben. Erről a Mazsihisz elnöke azt mondta, Izraelben egyértelműen antiszemita toposzként értelmezték, és izraeli látogatásán üldözött hősként fogadták.

Köves Slomó kormánnyal való kapcsolatát például a Sorsok Háza projektben való részvétellel lehet ábrázolni, amire Köves azt mondja, négy év állóháború után az együttműködés kockázatát felvállalva belülről próbál tenni azért, hogy a kiállítás hiteles és értékes legyen. Szerinte nincs komoly történészi vita arról, hogy  a deportálások szempontjából sorsfordító volt a német megszállás, csak a hangsúlyokról tapasztal vitát. A Mazsihisz viszont a holokausztot folyamatként látja. 

Az ellenzéki összefogás és Karácsony Gergely szerepe is kérdésként merült fel. Heisler és a Mazsihisz elfogadta Karácsony Gergely bocsánatkérését azzal kapcsolatban, hogy a Gyöngyösi Márton által korábban emlegetett zsidólistát bagatellizálta. A bocsánatkérést szerinte jobbra és balra is egyforma mércével  mérik, de a Jobbikkal kapcsolatban következetesek: elzárkóznak velük kapcsolatban bármilyen kapcsolattartástól. Ahogy Bayer Zsolttól sem fogadnának el egy esetleges bocsánatkérést, Vonával sem állnának szóba, és Jakab Pétert sem vennék védelmükbe. Bayer kirekesztő uszító hangnemére épül az egész életműve, mondta.

Köves azt mondta Karácsony kijelentéséről, hogy nem sértette meg, de félrevezeti a társadalmat, mert azt a képet alakítja ki, hogy a szélsőséges nézetek elutasítása vagy elfogadása csak az aktuális politikai érdekek kérdése.

Bayer Zsolt munkásságáról azt mondta: hozzájárult, hogy alpáribbá vált a közbeszéd, de szerinte az alpáriság mégsem ugyanaz, mint amikor Kulcsár Gergely jobbikos politikus beleköpött a Duna-parti cipőkbe, és hogy azt vizionálta, hogy befejezik a zsidók Dunába lövését.

Heisler azt is elmondta, hogy a Sargentini-jelentés után az összes EU-s nagykövetnek levelet küldtek, amiben a zsidóságra vonatkozó kijelentéseket tételesen cáfolták.

Köves szerint ahogy a kormány agitál az „ellenőrizetlen migráció ellen" – amivel egyet tud érteni –, az más kategória, mint amikor egy párt a rasszizmusra építi a politikáját.