Inkább pár perces oktatófilmből tanítsák a gipszkartonozást, mint tankönyvből

Többször írtunk már arról, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik életet lehelni a hazai szakképzésbe, és minél több diákot akar ide irányítani. Ezért készült el a Szakképzés 4.0 nevet viselő koncepció is, amely ötéves technikumokat és lazább, rugalmasabb műhelyiskolákat vezetne be. A 2020-tól érzékelhető változásokról most Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

Néhány részlet és idézet: 

• „Amit régen egy esztergagépen hoztak létre, azt most digitalizált eszközökkel készítik. Ezért alapvető elvárás, hogy a tanulóknak egyre szélesebb körű digitális tudásuk is legyen.”
• „A mai fiatalok sokkal fogékonyabbak a multimédiás tartalmak befogadására. (...) A gipszkartonozást 20-25 oldalnyi szöveggel tárgyaló tankönyvnek valóban jobb alternatívája egy pár perces oktatófilm, amelyet megbeszélnek a tanárral. Ráadásul hatékonyabb, gyorsabb is lesz a tanítás, a diákok érdeklődését, figyelmét is jobban fenn lehet tartani audiovizuális tartalmakkal.”
• Bevezetnek egy orientációs évet, ami a bizonytalanokat segíti a pályaválasztásban, a műhelyiskola és a szakkollégiumi rendszer pedig a felzárkózásukban nyújt segítséget. „Egy uniós program részeként az idei tanév elején minden kilencedik osztályos diák készségeit felmértük. Arra jutottunk, hogy ilyen felmérést már az általános iskolában is kellene végezni. Ez segítené a diákokat abban, hogy megismerjék az erősségeiket és tisztába jöjjenek azzal, milyen ágazatokban, milyen szakmákban hasznosíthatnák azokat.”
• Megnézték azt is, hogy kilencedik osztályban miből bukik meg a legtöbb diák. Azt látták, hogy a matematika után a szakmai tantárgyak voltak a második helyen. „Mindezek alapján azt a következtetést vontuk le, hogy egyrészt segíteni kell a diákoknak abban, hogy a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő szakmát kezdjék el tanulni, másrészt a tananyag tartalmát felül kell vizsgálni.”
• Azt ugyan cáfolták, hogy visszaállítanák a tankötelezettség 18 éves korhatárát, de a műhelyiskolákban rugalmassá teszik a szakképzettség megszerzését. „Nem az a kérdés, hogy mikor szerzi meg ezt a végzettséget, hanem az, hogy megszerezze. (...) Ezt a célt szolgálja a műhelyiskola is, amely nem tanévhez kötött, hanem végzettséghez, és részszakképesítést ad. Az a gyerek, aki fél év alatt képes megtanulni a tananyagot, és dolgozni szeretne, kiléphet a rendszerből. Akinek több időre van szüksége, azt hosszabb ideig tanítják majd a műhelyiskolákban.”
• A műhelyiskolákban közismereti tárgyakat csak annyit tanulnak a diákok, amennyi az adott szakmához szükséges. „Ha például burkolónak készül egy diák, akkor ki kell tudnia számolni, hogy egy adott helyiség leburkolásához hány járólapot kell vennie. Akkor kaphat szakmai bizonyítványt és léphet ki az iskolarendszerből, ha erre képes.”