A nemzeti összetartozás emlékéve lesz 2020
További Belföld cikkek
-
Záporokra és hózáporokra kell készülni, többfelé kifehéredhet a táj - Sebestyén Balázs: Nagyon nagy a baj az országban, muszáj segítenünk
- Világelső lett a budapesti karácsonyi vásár
- Az interneten árulta a munkáltatója szerszámait egy karbantartó
- Fékhibát észleltek egy Budapestre érkező repülőnél, azonnal a helyszínre vonultak az illetékes szolgálatok
Pánczél Károly elnök a teljes nemzeti összetartozás bizottság nevében nyújtotta be a parlamentnek határozati javaslatukat: nyilvánítsák a nemzeti összetartozás évének 2020-at.
A kezdeményezés nem nevezhető új keletűnek, ám a szövegezés mégis megrendítő: a képviselők arra kérik az Országgyűlést, hogy az alaptörvényben rögzített felelősségvállalás jegyében:
a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merítve a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből és értékelve a 2010-ben megkezdett, határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit, a 2020. évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítja.
Mindez az anyaországban és Kárpát-medence egyéb tájain jelent majd rendezvényeket, megemlékezéseket, de készülnek majd filmek és oktatási anyagok is, amelyek „erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét”.
A határozati javaslat ezen is túlmegy: ki kívánja mondani, hogy
az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza az állami szuverenitás elvét és a nemzeti közösségek önazonossága iránti jogos igényeket egyaránt tiszteletben tartó, új közép-európai együttműködés megteremtését, amellyel a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, jogfosztás és korlátozás múltbéli öröksége.
Hogy a kormánypárti többségű nemzeti összetartozás bizottsága valójában milyen jogosítványt adna e határozati javaslattal a kormánynak, nem derül ki a szövegből, melynek indoklása ugyanakkor arról szól:
a magyarság a történelmi tragédia után száz évvel is képes a nemzeti megújulásra, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítésére.
Az indoklás szerint az elmúlt évszázad arra is rámutatott, hogy a nemzet megújulása többet jelent a puszta túlélésnél.
A magyar szellemi és lelki termőképességnek köszönhetően az egész világ szemében elismert eredményeket mutathatunk fel a kultúra, a tudományos élet és a gazdaság területén.
Végül azt írják, hogy az Országgyűlés a határozat elfogadásával nem pusztán a trianoni tragédiára emlékezik, és a magyar nemzedékek nemzethűsége előtt tiszteleg, hanem
a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálni kívánjuk.
A javaslat pikantériája, hogy tavaly a Jobbik az Országgyűlésben és a Fővárosi Közgyűlésben is többször kezdeményezte, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulója alkalmából 2020-at nyilvánítsák Trianon-emlékévvé. Mindhárom idevágó javaslatukat leszavazta azonban a Fidesz-KDNP többség, ahogyan most az ellenzéki párt megismételt, ugyanerre vonatkozó indítványát sem vették napirendre, helyette benyújtották a sajátjukat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
