Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Nyáron döntik el, mi tartozik a közigazgatási bíróságokra

Image from iOS
2019.04.03. 13:53

Nyár elejére tervezik elfogadni azt a jogszabály-módosító csomagot, amely rendelkezik a jövőre felálló új közigazgatási bíróságok hatásköréről. Hétfőn a parlament elfogadott egy törvénymódosítást a közigazgatási bírósági rendszerrel kapcsolatban, de ez alapvetően a bírói függetlenségre ad garanciákat, és a Velencei Bizottság kifogásaira reagált.

Kedden írtunk arról, hogy dacára a mostani törvénymódosításnak, még mindig több ponton homályos a közigazgatási bíróságok működése.

Nem tudjuk például, hogy milyen ügyek tartoznak majd a hatáskörükbe. Az Igazságügyi Minisztérium azt mondta erről az Indexnek, hogy

az egyes közigazgatási törvényszékek kizárólagos illetékességébe tartozó ügyeket, valamint azokat, amelyekben a Közigazgatási Felsőbíróság első és végső fokon jár el, a nyár elejére tervezett ún. „saláta”-törvény fogja pontosan rögzíteni.

Emellett azt írta a minisztérium, hogy „várhatóan a Közigazgatási Felsőbíróság olyan ügyekben fog egy fokon eljárni, amelyek jelenleg is a Kúria közigazgatási ügyszakába tartoznak". Bár a minisztérium nem írta, de ilyenek lehetnek például a választási ügyek. 

Az eddigi nyilatkozatok alapján a közigazgatási bíróságon döntenek majd

  • a közbeszerzési, építési, környezetvédelmi, nyugdíj, adó- vagy energiaügyekben,
  • és itt mondják ki a végső szót a tüntetésekről is.
  • Háttér-információkból, korábbi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a választási ügyekről és a közérdekű adatok kiadásáról is itt döntenek majd.

Arról, hogyan fognak eljárni ezek a bíróságok, a minisztérium annyit írt, hogy nem lesz szükség új eljárási törvények elfogadására (tehát nem lesz új közigazgatási perrendtartás és általános közigazgatási rendtartás), „azonban a fent említett, ún. salátatörvény hajt majd végre kisebb, szükséges módosításokat a nevezett törvényeken." Ezekről sem árult el azonban részleteket a tárca.

Arról, hogy hány közigazgatási bíróra lesz szükség az új rendszerben, a minisztérium azt írta (amit eddig is tudtunk), hogy a jelenleg közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírók április 30-áig kérhetik átvételüket. A minisztérium ezt követően rendelkezik majd erről adatokkal. Ezután „a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke véleményének ismeretében a miniszter bíróságonként állapítja meg az előzetesen rendszeresített közigazgatási bírói álláshelyek számát".

Azok a bírók, akik nem kérték átvételüket, bírók maradnak a rendes bírósági szervezetben – írta a minisztérium.

A Helsinki Bizottság továbbra is kritikus

A hétfői módosítás után is kritizálta a közigazgatási bírósági rendszer szabályozását a Helsinki Bizottság. Közleményükben a következőket sérelmezték:

  • – Előfordulhat, hogy például egy NAV vagy kormányhivatal elleni perben olyan bíró fog dönteni, aki fél éve még ott dolgozott.
  • – Tapasztalat nélküli bírók ítélkezhetnek. Ma egy bíró évekig tanul a bíróságon, mielőtt bíróvá válik, az új bíróknál ez nem lesz követelmény, ami a döntések minőségét ronthatja.
  • – Az igazságügyi miniszter szerint összesen 300 bíróra lesz szükség, a Kúria elnöke szerint viszont csak 120 jelenlegi bíró megy át az új bíróságokra. A maradék 180 bíró pályázatáról az igazságügyi miniszter dönthet, vagyis a közigazgatási bíróknak akár kétharmadát az igazságügyi miniszter helyezheti a tisztségébe. 
  • – A kormányt semmi sem akadályozza meg abban, hogy akár 100%-ban volt állami alkalmazottakkal töltse fel ezt a rengeteg új bírói helyet.
  • – Jól jellemzi a törvény hibáit, hogy elvben azt sem zárja ki semmi, hogy olyan ember legyen a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, vagyis a legfőbb közigazgatási bíró, aki korábban egy napig sem dolgozott bíróként.