Zsolt
5 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Bajnai: Barátaim azt álmodták, hogy akasztófán lengedezek

902A1915
2019.04.12. 16:23
Bajnai Gordon, Kóka János, Szekeres Imre, Oszkó Péter, Baja Ferenc, Kuncze Gábor, Kovács László, Lendvai Ildikó, Gőgös Zoltán, Falus Ferenc, Ujhelyi István, Szigetvári Viktor, Karácsony Gergely, Jávor Benedek. Csak néhány név, akik ma jelen voltak a Bajnai-kormányzás egy évéről szóló könyv bemutatóján.

Szekeres elvtárs! - köszöntötte tréfásan párttársát Gőgös elvtárs.

(2019.04.12. Corinthia Hotel, Budapest)

Tíz éve választotta kormányfőnek a parlament Bajnai Gordont, ennek alkalmából a 168 Óra könyvvel jelentkezett Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya címmel. A kötetből a lap legutóbbi száma közölt egy interjúrészletet, arról itt írtunk. Péntek kora délután pedig egy olyan könyvbemutatót szerveztek a Corinthia Hotelbe, ahol először Bajnai Gordonnal beszélgettek, majd a Bajnai-kormány három korábbi tagjával, köztük Oszkó Péterrel, végül a kötet szerzőivel. 

Az eseményen – ahogy a fentebb a leadből is kiderült – a komplett demokratikus charta, egy komplett ÁRNYÉKKORMÁNY összejött. 

Bajnai Gordonnal Pető Péter, a megboldogult Népszabadság volt munkatársa, a 24.hu főszerkesztő-helyettese beszélgetett. Első kérdése:

Megérte? 

Bajnai elmondása szerint benne fel sem merült soha ez a kérdés, egyértelmű, hogy megérte elvállalni, és büszke ara, hogy a „bajtársaival” sikerült kezelniük a válságot.

Pető felvetette, hogy a könyv egyik legizgalmasabb része volt így visszatekintve, hogy mennyire is volt kemény a válogatás, a miniszterelnöki casting, ahol már odáig jutottak az MSZP-ben, hogy az Electrolux-vezért is megkeresték. És így, hogy már „a Zanussi fagyasztó üzletága előtt voltunk, amikor megtalálták őt”, hogyan lehetett elvállalni, hogyan lehetett ebből a helyzetből azt kiolvasni, hogy komoly támogatás áll majd mögötte, kapta meg a kérdést Bajnai.

Amikor a felkérés végül engem elért, úgy gondoltam, mögöttem már nem volt senki a sorban

– viccelődött a volt miniszterelnök, majd hozzátette, hogy ő a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztereként már addig is kezelni próbálta a kialakult helyzetet, és „ha olyan helyzetben vagy, hogy azt gondolod, tudod a megoldást, nem mondhatsz nemet”.

Elmondta, emlékszik az első napjára, miután letette a miniszterelnöki esküt, és először nézett ki a miniszterelnöki szobából a parlamentben a Kossuth térre, arra gondolt, nem lesznek-e a téren néhány nap, vagy hét múlva százezren, azt követelve, hogy mondjon le. „Nagyon szűk ösvény volt, amin végig kellett mennünk, az is csoda, hogy találtam ehhez 12 mesterlövészt, sokszor egészen valószínűtlen helyekről” – mondta.

"Barátaimtól kaptam olyan üzenetet, hogy azt álmodták, akasztófán lengedezek"

– idézte fel Bajnai ezt az időszakot, de végül nem vonultak százezrek a térre, ami szerinte azért is lehetett, mert megérezték az emberek, hogy ha nincs azonnali válságkezelés, akkor elsüllyed az ország. Körülbelül a válság adta a legitimációt a munkájukhoz.

A kérdésre, hogy a társadalmi legitimációt nem ismerve, de mégis, felmerült-e az előrehozott választás, Bajnai azt mondta, a pártok vitatkoztak erről, ő például Kiss Péterről úgy tudja, hogy az előrehozott választást pártolta. De az ő ellenérve az volt, hogy akkor az országnak azonnali cselekvésre van szüksége, az akkori ellenzéktől pedig nem látott nagyon konkrét terveket a válság kezelésére.

"Ez nem bírt volna ki egy választási kampányt, az abban szokásos ígérgetést"

Hozzátette, hogy ő a tízpontos nyilatkozatán – arról, hogy mit kellene megcsinálni, amit eddig nem tettek meg – a többség aláírását akarta látni, ami az akkori parlamentben 194 aláírást jelentett, végül 203 aláírást kapott.

A kabinet összeállításáról elmondta, gyakorlatilag egy hete volt, hogy összeszedje a 12 embert, akik egy része pártember, egy része pedig szakember volt. Balázs Péterről, a Bajnai-kormány külügyminiszteréről például elmondta, őt négyszer hívta már fel telefonon, amire azt mondta 

"Jó, vállalom, csak leteszem a kosarat, mert a Tescóban vásárolok."

Az első nyolc hétben pedig végigtolták a parlamentben a válságkezelés legfontosabbnak ítélt döntéseit, a sietség pedig többek között azért is volt, mert tudta, ha túl sok idő telik el, akkor elbizonytalanodhatnak az őt támogató képviselők.

"Amit csináltatok, az nekünk a legjobb volt. Az ország helyzete egyre javult, a kormánypártok helyzete egyre rosszabb"

– idézte Bajnai az egyik fideszes politikust, aki ezt neki 2009 őszén mondta. Róla annyit tudtunk meg, hogy az üzleti életből ismerte meg, később miniszter lett.

Cigánygyilkosságok

Pető arról is kérdezte Bajnait, hogyan milyen volt, amikor miniszterelnökként először találkozott – a válságkezelésen túl – olyan ügyekkel, mint például a cigánygyilkosságok. A volt miniszterelnök szerint a legfájdalmasabb ügy volt, amivel találkozott, és a legnagyobb megkönnyebbülése volt, amikor a rendőrség vezetője felhívta, hogy elfogták az elkövetőket. 

És elmesélt egy súlyos részletet: az üggyel foglalkozó nyomozók mesélték neki, hogy miközben járták a fegyverboltokat  speciális lövedéket használtak az elkövetők, ezt próbálták kideríteni, hol vásárolhatták , akkor az egyik eladó azt mondta nekik,

nem tudta, hogy mire kérik, de ha tudta volna, akkor ingyen adja.

„A jelenlegi kormány nem a szeretet koalícióját építi. Nem tartja-e hibájának hogy nem sikerült a kétharmadot megakadályozni?” – kapta meg a kérdést Bajnai, aki erre azt mondta, a feladat elvállalásakor tisztázta, hogy mi a cél. És az nem a választás jó eredménye volt, hanem az ország megmentése az összeomlástól. Hozzátette, hogy a kormányzás elején meg is indult egyfajta növekedés, a fájdalmas program ellenére egyre népszerűbb lett a kormány. De szeptemberre visszaesett a kormánypártok népszerűsége, köszönhetően a korrupciós botrányoknak, például a BKV-botrány.

Hozzátette, hogy miközben stabilizálták az országot, az MSZP-nél azt érezte, megszavazták ugyan, de nem tudtak azonosulni, vele nem örültek, hogy adócsökkentést csináltak, nehezebben tudtak belőle profitálni.

Soros György

Bajnait Sorosról is kérdezték, mint egy olyan miniszterelnök, aki átélte a Soros-alap támadását, pontosabban az OTP részvényeinek támadását. Bajnai elmondta, sok tőzsdei válságot látott már, a világ legtermészetesebb dolga, hogy akik pénzeket kezelnek és befektetni állampapírba, megpróbálják a legtöbbet kihozni azokból.

Mindig azt az országot próbálják támadni, shortolni, amelyikről azt gondolják, sebezhető. Az ország dolga, hogy ne legyen sebezhető, akkor támadhatatlan. A leggyengébb gazellát nézik ki.

– mondta, és hozzátette, nem csak Soros alapja csinálta ezt akkor, hanem többen, csak ő volt a legismertebb. Majd azt mondta:

Nagyon tisztelem Soros Györgyöt. Nem a tőzsdei munkásságáért, abban csak rendkívül sikeres. De Soros olyan, aki a saját eszével, tehetségével a magángazdaságban meggazdagodott, és a pénze nagy részét a köz javára fordítja. Ez szimpatikusabb, mint akik a saját eszükkel a közhivatalból meggazdagodnak, és a pénzt saját magukra fordítják.

A kérdésre, hogy megérte-e újra visszatérnie a politikába, az Együtt párt élén, Bajnai azt mondta, nem szereti megbánni a dolgokat, ezt sem bánta meg, ezt meg kellett csinálni, sokan is kérték erre. Az viszont rossz döntés volt a részéről, hogy párttá alakultak. Viszont szerinte Orbánék olyan választási rendszert építettek ki, ami kétpárti szisztéma, és a nagy néppártot csak egy másik nagy néppárt tudja ebben a rendszerben legyőzni.

"Erre a feladványra azóta sincs megfejtése a mai ellenzéki politikának, és amíg nem lesz, nem is tud szembeszállni ezzel a rendszerrel"

– mondta.

Szabad sajtó

Bajnai szerint az emberek többsége mindig a rendelkezésére álló legjobb lehetőséget választja, de ez csak akkor lehetséges, ha tudja, mik közül választhat, amihez pedig a független, kritikus sajtó megléte alap.

Nem véletlenül darálták be ezt legelőször. Amíg nem lesz független sajtó, amíg nem látják reálisan az emberek, mi van, amíg ipari módon állítják elő a fake newst állami vagy államilag támogatott médiákon keresztül, addig nagyon nehéz

- mondta a volt miniszterelnök, aki szerint a demokrácia legfontosabb kelléke a független, tényszerű tájékoztatás. 

Bajnai után a 168 Óra újságírója beszélgetett erről a kormányzásról Balázs Péter volt külügyminiszterrel, Oszkó Péter egykori pénzügyminiszterrel, illetve Csaba Lászlóval, a CEU professzorával.

Végül a könyv szerzőivel beszélgettek a könyv készítéséről, a kedvenc részekről, a legmegdöbbentőbb felismerésekről. A kötet szerzői Lakner Zoltán, Pungor András, Szabó Brigitta és Faragó József.

(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)