Összeverték, kényszervallatták a rendőrök, pert nyert Strasbourgban

Győzött a strasbourgi emberi jogi bíróságon az a baranyai férfi, akit még 2013 februárjában kényszervallattak, sőt vertek meg a rendőrök.

– idézte fel az esetet a strasbourgi döntést ismertető Magyar Helsinki Bizottság. A rendőrök elleni nyomozást a számos erős bizonyíték ellenére megszüntették, ám a férfi a civil jogvédők segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult, amely keddi ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a panaszos emberi jogait.

A Helsinki közleménye szerint a férfi a panasza idején gyakorlatilag analfabéta volt, és romaként egy baranyai aprófaluban élt.2013. február 4-én a rendőrök mégis meggyanúsították és összeverték.

A férfit sellyei rendőrőrsre állították elő, mert a közeli Gilvánfa határában falopás történt. Noha a eleinte tagadta a dolgot, hiszen nem is volt a környéken se, három rendőr verte, egyikük meg is rúgta a mellkasán, a szája is felrepedt, így a kényszer hatására elismerte a falopást.

Ezután kivitték a helyszínre is. Az összevert huszonéves férfit néhány óra után elengedték. Az utcán találkozott két ismerősével, akik látták, hogy vérzik. Azonnal elment a rendelőbe, ahol látleletet vetetett fel: az arcán vérbőséget (piros foltok, tenyérnyomok), szájában nyálkahártya-sérülést (vérzés), mellkasán pedig „kifejezett nyomásérzékenységet” állapítottak meg.

Két nap múlva tett feljelentést. A nyomozó ügyészség ugyan hosszan elhúzta az eljárást,  például szembesítésre nem került sor, és a szóba jöhető rendőröket sem kutatták fel. 2013. november 15-én megszüntették a nyomozást, mert „nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a feljelentőt tettleg bántalmazták” a sellyei rendőrök.

Ugyan a bántalmazott férfi megpanaszolta megszüntetést, de azt a Baranyai Megyei Főügyészség még azév decemberében elutasította.

Mivel a hazai jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, így a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi bíróság ítélete szerint márpedig a magyar állam nem tudta sehogy sem igazolni, hogy a férfi sérülései nem a rendőrségen keletkeztek, az ügyészség pedig nem szembesítette az áldozatot az elkövetőkkel, nem gondoskodott a felismerésre bemutatásról sem és alap nélkül vetette el a férfi mellet tanúskodók vallomásait. Mindez aláásta az eljárás hatékonyságát és sértette a kínzás, kegyetlen, embertelen bánásmód tilalmát, amely kötelezést jelent az államok számára a rendőri bántalmazások kivizsgálására.

A magyar jogszabályok szerint az írni-olvasni nem tudó személyek kihallgatásánál védő ügyvédet vagy hatósági tanút kell alkalmazni. A baranyai férfi esetében ez elmaradt. De ennél is fontosabb, hogy minden bizonnyal kényszervallatták őt a rendőrök, csakhogy a hatóságok nem nyomoztak kellő eréllyel és gondossággal.

Egyáltalán nem ez az első eset, hogy elítéli a strasbourgi bíróság a magyar államot a rendőrök embertelen bánásmódja miatt. A Magyar Helsinki Bizottságnak már az első nyertes strasbourgi pere is egy olyan bántalmazásról szólt, ahol az ügyészség nyilvánvaló nyomozási cselekményeket sem végzett el. Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottságnak a férfit képviselő ügyvédje kiemelte: „a strasbourgi bíróság gyakorlata egyértelművé teszi: nem csak maga a bántalmazás vagy a kínzás sértheti a kínzás tilalmát, hanem az is, ha egy állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket. Az állam szemérmesen lesütött szeme vagy félrepillantása ugyanis jelzés a tetteseknek és a társadalomnak: a brutális hivatásosoknak nem kell tartani a következményektől.”