A fővárosi választási bizottság bevédte a Fideszt, de a Kúria elmeszelte a csalást

A Fidesz április 8-án megkezdte az aláírásgyűjtést az európai parlamenti választásra, de ezzel egy időben aláírásgyűjtő akciót is indított. Ez utóbbiról a Fidesz azt állította, arra kérik a magyar embereket, hogy aláírásukkal támogassák Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítására. 

Néhány nappal később azonban videóra vették, ahogy fideszes aktivisták – a Kúria szerint – megtévesztve az aláírókat, nem az EP-választásra hitelesített iratokra kérték a hozzájuk járulók aláírását és adatait. Ezután a videóval a választási bizottsághoz fordultak, hogy állapítsák meg, ez így nem ok. Hosszabban: „A nem a hivatalos íven történő aláírásgyűjtés sérti a választások tisztaságát, csorbítja a jelölő szervezetek közti esélyegyenlőséget, valamint ellentétes a jóhiszemű és rendeletetésszerű joggyakorlás alapelvével.” 

A Fővárosi Választási Bizottság majd a fellebbezést vizsgáló Nemzeti Választási Bizottság azonban nem foglalkozott túl sokat a bejelentéssel, és azzal söpörték le az asztalról a kifogást, hogy egyrészt „nem történt jogsértés”, majd a bizottság azt is „megállapította, hogy az aláírásgyűjtés nem volt jogsértő, az adott tájékoztatás pedig nem volt megtévesztő”, másrészt az NVB szerint aki hozzájuk fordult, nem is érintett.

Ezzel csak az a baj, hogy ez nem igaz. Ezért a bejelentő a bírósághoz fordult.

Ahogy a Kúria pénteki ítéletéből kiderült: „A FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a »Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!« felirat olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik. A videófelvétel tanúsága szerint az aláírás gyűjtésére szolgáló aláíróívek nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívek voltak, hanem Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek és a videófelvételt készítő személy kérésére az aktivisták a támogató aláírások gyűjtéséhez az adatkezelési tájékoztatót nem tudták bemutatni.”

A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapos, és azzal sem értett egyet, amit az NVB megállapított, hogy a kérelmező nem érintett, hiszen

A Kúria szerint az is kétségtelen, hogy ha egy jelölőszervezet munkájáról (esetünkben a Fideszéről) azt állítják, hogy a választópolgárok megtévesztésére irányul, az a többi szervezetre is hatással van, és megbonthatja a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.

A videófelvétel alapján a háromtagú bírói tanács megállapította, hogy a fideszes-KDNP-s aktivisták aláírásgyűjtése

• egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult;
• a választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a FIDESZ-KDNP jelöltállítását támogatták;
• a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt.
• A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A választópolgárok megtévesztése alappal veti fel továbbá annak a lehetőségét is, hogy a jelölőszervezet célja az aláírások kampánytevékenység során történő további felhasználása, választói adatbázis kialakítása.