Több mint kétezren kérték ki, visszaéltek-e adataikkal a pártok

A választási eljárásról szóló törvény alapján a választópolgárok tájékoztatást kérhetnek arról, hogy a leellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely adataikat tartalmazza. Ezt a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) kérvényezhetik a választópolgárok, ott pedig arról tájékoztatták az Indexet:

Arról is tájékoztattak, hogy a választópolgár a kézhez kapott tájékoztatás alapján az illetékes nyomozóhatóságnál tehet feljelentést, ha az adott párt ajánlóívét nem írta alá, ennek alapján büntetőeljárás keretében kerül kivizsgálásra a jogszabálysértés.

Az NVI-hez eddig egyetlen olyan észrevétel sem érkezett, amely az NVI adatszolgáltatása alapján arra vonatkozott volna, hogy az érintett választópolgár a nyilvántartásban szereplő adattal ellentétben valamely pártra nem adott le ajánlást, írták.

Mindez már csak azért is érdekes, mert az NVI-re hivatkozva a Magyar Nemzet arról közölt cikket, hogy a Jobbik egykori szimpatizánsai korábban megkapott adataival élhetett vissza. Az írásban ugyan hivatkoznak az NVI tájékoztatójára, ám abból az általunk idézett – információink szerint – a kormánylappal is közölt mondat véletlenül hiányzik, így úgy tűnhet, mintha az NVI megerősítette volna a visszaélés tényét. Stő, a szöveg kifejezetten azt állítja: "korábban a Jobbikkal szimpatizáló személy azzal a megkereséssel fordult a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hogy kikérjék, adataik mely pártok ajánlásai között szerepelnek.

Az iroda válaszaiból kiderült, nevük, címük, személyi azonosítójuk, sőt aláírásuk is úgy került a Jobbik ajánlóíveire, hogy ők azt nem írták alá

– írta a kormánylap.

Csakhogy az NVI nem tud róla, hogy hány állampolgár adataival éltek vissza, ha történt is ilyen, hiszen ebben az adott állampolgár lakcíme szerint illetékes nyomozóhatóság az illetékes, nem pedig ők. A Magyar Nemzet nem közölt semmiféle információt, amelyet nyomozóhatóságoktól kapott volna, sőt, a feltételezett visszaélésről beszámoló volt jobbikos szimpatizáns sem számolt be a lapnak arról, hogy fel-, illetve bejelentést tett volna az illetékes szerveknél.

A Fidesz által végrehajtott választójogi reform óta a kopogtató cédulákat felváltotta az ajánlás rendszere, méghozzá a legális többesajánlásé. Ez azt jelenti, hogy egy választópolgár szabadon támogathat aláírásával több pártot is, ezeknek pedig a választási indulása ezektől az ajánló aláírásoktól függ. Így egy választópolgár aláírása több párt listáján is szerepelhet.

Már a 2014-es voksolások során, majd pedig a tavaly országgyűlési választásokat megelőzően is botrányt okoztak a visszaélések, kiderült: több kamupárt másolhatta az aláírásokat, és voltak csúnya lebukások a kormányoldalon is. Ezek vizsgálata azonban máig sem zárult le megnyugtatóan, hiszen például kiderült, hogy kapacitása és felhatalmazása sincs a választási irodáknak arra, hogy az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét ellenőrizzék.

Frissítés: különös véletlen, hogy a Magyar Nemzet Jobbikot gyanúba keverő cikkének megjelenése napján választási csalással vádolta meg a Jobbikot a Mi Hazánk Mozgalom, ezért választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést pénteken Budapesten a Mi Hazánk kampányfőnöke. Novák Előd a feljelentés benyújtása előtt újságírókkal közölte: a Jobbiknak az európai parlamenti (EP-) választásra gyűjtött ajánlóívein több olyan személy adata szerepel, aki korábban ugyan a Jobbikot támogatta, ám tudomásuk szerint ez alkalommal kizárólag a Mi Hazánknak írt alá.