Az Országos Bírói Tanács kezdeményezi Handó Tünde felmentését

Az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén elfogadott határozatával kezdeményezi Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) vezetőjének felmentését, értesült az Index. Az OBT egy felügyeleti szerv, amely törvénysértések észlelése esetén jelez az OBH-nak,  amelynek elvileg ki kellene vizsgálni ezeket a vélt törvénysértéseket. Az OBT egy év alatt nyolc törvénysértésről jelzett Handó hivatala felé felé, érdemi lépés azonban egyik ügyben sem történt. 

"Az OBT az elmúlt időszakban több alkalommal is vizsgálta az OBH elnökére vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését. Kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A törvénysértések miatt az OBT összesen nyolc alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, továbbá megállapította, hogy a sarkalatos törvényben előírt több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének" - írta közleményében az OBT. 

A folytatásban az OBT jelentését elküldik az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának, ahol majd meghallgathatják Handót és az OBT elnökét is. Ezek után a parlamentnek szavaznia kell majd a bizottság előterjesztéséről, kétharmados döntésre van szükség Handó menesztéséhez, ami a Fidesz kétharmadának függvényében nem tűnik valószínűnek. 

Handó reagált: Alaptalanul vádaskodnak

Az OBH elnöke megválasztása óta a törvényeket maradéktalanul betartva végezte munkáját - reagált közleményben az OBH. Állításukat szerintük az Igazságügyi Bizottság eljárása is meg fogja erősíteni. Szerintük "a vitatott legitimitású Országos Bírói Tanács „forradalmárságukat” hangsúlyozó tagjai továbbra is alaptalanul vádaskodnak az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben",

egyetlen céljuk, hogy minél nagyobb zavart keltsenek a bíróságok körül.

Álláspontjuk szerint "az OBH elnöke a legellenőrzöttebb közjogi szereplő Magyarországon: évente kétszer számol be az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága, egyszer pedig a plenáris ülése előtt". Szerintük "az OBH elnöke a sarkalatos törvényekben foglaltak szerint látja el feladatát, amelyet az Országgyűlésnek az éves és féléves beszámolókat elfogadó döntései is visszaigazolnak".

Közleményt adott ki az Igazságügyi Minisztérium is szerda délután, ebben az áll

szükséges az OBH elnöke és az OBT között kialakult vita mielőbbi feloldása.

Az Igazságügyi Minisztérium következetes álláspontja az, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a demokratikus jogállam működésének egyik alappillére, amelyet Magyarország Kormánya mindenkor tiszteletben tart."

"Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) alkotmányos szervek és egyúttal a bírósági igazgatás központi szereplői. A két szerv között kialakult alkotmányos vitában a végrehajtó hatalomnak semmilyen szerepe nincs. Emlékeztetni szükséges arra, hogy az alapvető jogok biztosa észlelve, "hogy két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményezett", az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt jogkörében az Alaptörvény értelmezését indítványozta. Az Igazságügyi Minisztérium sajnálatosnak tartja, hogy az OBT az érintettek közötti alkotmányos párbeszéd lehetőségeit nem kimerítve, az Alkotmánybíróság döntését megelőzően hozta meg határozatát" - írják. 

Nem most kezdődött

Mint arról februárban beszámoltunk, az OBT akkor közzétett egy jelentést, amiben előzményekkel és törvényi környezettel együtt sorolták fel az Országos Bírói Hivatal elnökének szabálytalan, számukra elfogadhatatlan gyakorlatait.

Február 6. napján az Országos Bírói Tanács az utóvizsgálati jelentés alapján megállapította, hogy Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget. Ennek eredményeképpen – többek között – közel húsz bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve, ellehetetlenül a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, illetve a világosan megfogalmazott aggályok ellenére az OBH elnöke nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét.

A jelentés további részleteit ebben a cikkünkben olvashatják.  

Handó azzal reagált, hogy szerinte 2018. április vége óta törvénytelenül működik az OBT, ő pedig mindent megtett azért, hogy a tagok megfelelő tájékoztatást kapjanak. Azt is írta, hogy az OBT tagjai „irományukban valótlanságokat állítanak, illetve valós tényeket hamis színben tüntetnek fel”. Azt pedig, hogy az OBT közleményéről annak nyilvánosságra kerülése után röviddel hírt is adtak online hírportálok, nyilvánvaló összejátszásnak tekinti. 

„A bíró munkája során még a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása, döntése pártos vagy előítéleten alapul” – idézi levelében Handó a bírák etikai kódexét. Hozzátéve, csak remélni meri, hogy az OBT-tagok a tárgyalóteremben alaptörvényi kötelezettségüknek eleget téve függetlenül és pártatlanul, az etikai kódexnek megfelelő hozzáállással bírálják el az eléjük kerülő ügyeket - írta reakciójában a HVG szerint Handó. 

(Borítókép:  Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága ülésén az Országház Nagy Imre Termében 2018. július 10-én. - f otó: Bruzák Noémi / MTI)