Börtönt kérnek másodfokon a kétszer felmentett darnózseli hentesre
További Belföld cikkek
- A tűzijátékok használatával kapcsolatban figyelmeztetett a rendőrség
- Idén 1234 katona földi maradványait exhumálták
- Csoportos rablás miatt emeltek vádat hat férfival szemben
- Rátörte az ajtót a szerelmespárra az apa, így megmentette az életüket
- Kigyulladt egy családi ház Balatonfüreden, egy idős nőn már nem tudtak segíteni a tűzoltók
A Győri Fellebbviteli Főügyészség, mint másodfokú ügyészség a darnózseli emberölés ügyében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a vádlott bűnösségének halált okozó testi sértés bűntettében kimondását, a vádlott végrehajtandó szabadságvesztésre és mellékbüntetésül közügyektől eltiltásra ítélését indítványozza - közölte az ügyészség.
A megismételt eljárásban a Tatabányai Törvényszék a március elsején meghozott ítéletében a vádlottat az ellene emberölés bűntette miatt emelt vád alól újból felmentette, mert nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a vádlott ölte meg a feleségét. A Tatabányai Törvényszék először 2016 decemberében mentette fel N. Jánost, akkor is bizonyítottság hiányában. A gyanúsított 29 hónapi előzetes letartóztatás után szabadlábra került. A 13 millió forintos bűnügyi költség az állam terhe maradt.
A nem jogerős, legutóbbi ítélet szerint a sértett 2014. május 27-én, este ismeretlen módon, ismeretlen időpontban, ismeretlen helyen meghalt. A bíróság szerint azonban a – felesége sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt próbára bocsátás alatt álló – vádlott volt az, aki 2014. május 27. napján késő délután a felesége mosonmagyaróvári munkahelyéhez ment, majd ott 20 óra 4 perc és 21:00 óra között találkozott a válófélben lévő feleségével, és ahonnan a vádlott autójával mindketten Darnózselire indultak.
A vádlott volt az, aki 2018. május 28-án 1 óra 30 perc körüli időben betolatott a háza udvarára, majd a kocsiból ismeretlen tárgyat vett ki, és a füstölő felé vitte, és a vádlott volt az, aki 2014. május 29-én a déli órákig bezárólag részt vett a sértett már élettelen testének ismeretlen helyen és ismeretlen módszerrel történő megsemmisítésében, majd a maradványok eltüntetésében.
Az ítélet ellen fellebbező elsőfokú ügyész és másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság tényállásából okszerűen csak az következhet, hogy a vádlott volt az, aki a felesége halálát okozta.