Visszaállítaná Budapest történelmi zászlaját Puzsér Róbert
További Belföld cikkek
- Késelésbe torkollott a szilveszteri buli, letartóztattak egy salgótarjáni férfit
- Kiderült, milyen teljesítményt produkált Magyarország egyik kulcságazata
- Újra a közmédia műsorában volt látható Bese Gergő
- Újabb fotó került elő az Indiában vakációzó Orbán Viktorról
- Pancserpuccskísérletnek nevezte az Alapjogokért Központ vezetője Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc javaslatát
Az előválasztásban nem vesz részt, és egyelőre nem tudni, milyen támogatást lesz képes felmutatni ősszel az önkormányzati választáson Puzsér Róbert, aki mögül kihátrált a fővárosban egyébként is szinte elfogyó Jobbik és LMP. Ennek ellenére június 15-én, szombaton mutatja be, honlapjáról pedig már letölthető a független főpolgármester-jelölt Sétáló Budapest programja.
A korábban már sokat hangoztatott víziót a dokumentum szerint mintegy hetven szakember foglalta szakmai keretek közé, köztük építészek, urbanisták, tájépítészek, szociálpolitikai szakértők, oktatásügyi szakértők, a közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással, az idegenforgalommal, a vendéglátással és a vállalkozásokkal foglalkozó szakemberek. A szöveg végén szerepel a fő szerző-szerkesztő, Bodrog Zoltán, valamint közvetlen segítőinek névsora, továbbá az:
és még további tíz szerző, akik névvel nem vállalhatták munkájukat.
A dokumentum előrebocsátja, ez egy szakmailag alátámasztott program, amely alkalmas arra, hogy városvezetőként ténylegesen végre lehessen hajtani. Konkrét, azaz egy ciklusban (öt év alatt) megvalósítható, és a ciklus végén számonkérhető vállalásokat tartalmaz.
Puzsér előszavában a többi között arról ír, arra kérte a programalkotó csapatot, hogy
alkossák meg egy élhető, európai és zöld város átfogó programját. Azt kértem, hogy felejtsék el a politikusok és a marketingesek ravaszkodását, amihez az elmúlt évek során esetleg alkalmazkodniuk kellett – ne ígérjünk semmit, amihez nem lesz joga vagy pénze a fővárosnak, és cseppet se féljünk népszerűtlen vállalásokat tenni, ha azok az itt élők érdekeit szolgálják.
A beköszönő pedig úgy ér véget, hogy Puzsér ígéretet tesz arra:
Lángpallosként hordozom majd magam előtt a politikai és a civil szférában, s ha bárki részben vagy egészen átveszi, hogy megvalósítsa, csakis hálát érzek majd.
Ezután a több mint 150 oldalas szakmai anyag 11 fejezetben fejti ki a Sétáló Budapest víziót. A fejezetek:
- A fővárosi önkormányzás szervezeti kérdései
- Városszerkezet
- Városarculat és örökségvédelem
- Közlekedés
- Városi környezet és környezetvédelem
- Zöld infrastruktúra
- A főváros éjszakai gazdasági és nappali kultúrája
- Lakhatás és hajléktalanság
- Szociális ellátások és egészségügy
- Oktatásügy, ifjúságpolitika
- Vállalkozások, magángazdaság
Minden fejezethez öt-öt alapelv és víziós vállalás is tartozik, ezekből derülhet ki például, hogy Puzsér mit kezdene az önkormányzati cégekkel, hogyan alakítaná a városképet, milyen építkezéseket engedélyezne, és hogyan óvná a történelmi örökségeket, de olyan városarculati kérdésekben is állást foglalnak a programalkotók, mint hogy lehessen-e felhőkarcolót építeni Budapesten, vagy éppen, hogy:
Budapest 1873-as történelmi zászlaját visszaállítjuk, hiszen a város jelenlegi zászlaja heraldikailag és esztétikailag is értelmezhetetlen.
A program több fejezetében feltűnő, meghatározó elem a sétálóútvonalak megteremtésének igénye, de olvashatunk benne az „egészséges utca” fogalmáról, valamint arról is, hogy a központi sétálózóna mellett kisebb kerületi autómentes alközpontokat is elképzeltek, újra megtöltve élettel a tereket. Mindezt a tömegközlekedés nem elsősorban financiális reformjával, az úthasználati díj, új parkolózónák és számos egyéb, a közlekedést befolyásoló intézkedés keresztülverésével igyekezne megvalósítani Puzsér.
Teljesen átalakítaná a főváros hulladékkezelését is, a köztisztaság érdekében nemcsak a szelektív gyűjtési módszereket, de a szeméttel szembeni fellépést és a hulladékfeldolgozás szabályait is szigorítaná. Sőt, a program azt is megígéri: hogy zöldpolitikai és környezetvédelmi intézkedéseivel
legkésőbb 2024-re Budapest elnyeri az Európa Zöld Fővárosa (European Green Capital) címet.
A program a bulinegyed ügyére is reagál, hiszen megígéri:
főpolgármester-helyettesre bízzák az „éjszakai polgármester” feladatait,
ő lenne felelős a lakossági igények, a hatóságok, a szolgáltatók és a városházi stratégiaalkotás összekötéséért a vendéglátás, a turizmus és a kulturális élet területén.
Ugyanakkor az egyértelmű, hogy Puzsér nem vetne véget, sőt inkább ösztönözné a szórakozónegyedek működését, ám a kocsmák, bárok létesítését fővárosi hangszigetelési programmal támogatná meg. És persze az alkoholmentes kikapcsolódási formákat is támogatná a főváros, így sport- és kulturális terek létrehozását, a drága fővárosi ingatlanokban.
Az egyébként jelentős és valamennyi főpolgármester-jelölt programjában kiemelt helyen szereplő lakhatási problémáknak is külön fejezetet szenteltek a Sétáló Budapestben, azzal az alapvetéssel, hogy
a lakhatást alkotmányos joggá kell tenni, és ez nem börtönviszonyokat, hanem legalább egy zárható szobát kell jelentsen.
A program egészségügyi fejezete szerint összfővárosi szinten egységes előjegyzési és betegirányító rendszert létesítenének, ami a mentális segítséget vagy szociális munkát igénylők irányításán túl a háziorvosi rendelőket kapcsolná össze a szakrendelésekkel – adott esetben a lakcím szerinti betegutakat is felülírva.
Puzsér fővárosi elképzeléseinek egyébként – noha igen korlátozottak az önkormányzatok lehetőségei ebben – oktatási fejezete is van, ahogyan külön terveket kovácsoltak a vállalkozások számára is. Ez utóbbi fejezetben egy startupközpont létesítésére is ígéretet tesz a Sétáló Budapest, ahogyan arra is: ösztönöznék a budapesti vállalkozásokat arra, hogy emelt szintű elvárásokat tartsanak be a fenntarthatóság, a városhasználat, a közösségi élet, a civil partnerségek terén.