Áder ombudsmanjelöltje kimondta: minden civillel kész együtt dolgozni

Az ombudsman a magyar demokrácia egyik szép intézménye. A rendszerváltozás idején izgalmas újításnak tűnt, hogy átvesszük ezt az eredetileg svéd találmányt. Az megítélés kérdése, hogy egy ombudsmani ajánlásnak mennyi hatása van ma ott, ahol a hatalom különböző praktikákkal igyekszik szűkíteni a polgárok mozgásterét. Mindettől függetlenül mégiscsak jó, hogy Magyarországon egyáltalán létezik ez az intézmény.

A hazai állapotokat jól mutatja, hogy nálunk a nép érdekében dolgozó nép ügyvédjét is felülről nevezik ki. S

zékely László ombudsman hatéves megbízatása szeptemberben jár le. 35 civil szervezet hiába kérte, hogy a következő alapjogi biztost nyilvános pályázaton, versenyben, a civil szervezetekkel is konzultálva jelöljék, és így találjanak mindenki számára elfogadható, konszenzusos jelöltet. Ez természetesen nem így történt. Áder végül maga választotta ki az új jelöltet, a civilekkel erről nem konzultált. Jogszabályt nem sértett ezzel, a jelölés joga az ő kezében van. 

Kormányzati tapasztalatok

Ahogy a hétfői parlamenti bizottsági ülésen is látható volt, Kozma Ákos lesz a tuti befutó, mellette áll a parlamenti többség. Kozma az elmúlt tíz évben a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese volt. Az ötfős testületet a 2006-os tömeges rendőri túlkapások után hozta létre az országgyűlés, feladata a rendőri visszaélések kivizsgálása, civil kontrollja.

Kozma korábban volt ügyvéd, alkotmányjogot oktatott az egyetemen, az ombudsmani poszt várományosaként viszont életrajzában az a legérdekesebb, hogy 1998 és 2002 között az első Orbán-kormányban töltött be különböző kormányzati tisztségeket:

Kozma Ákos hétfőn az igazságügyi és a fenntartható fejlődési bizottság összevont ülésén is arra hivatkozott: az elmúlt tíz évben a Független Rendészeti Panasztestület tagjaként alapjogi munkát végzett, ami egyfajta ombudsmani feladat. Mint mondta: tisztában van vele, hogy az alapjogi biztosi munka nagyon gyakorlati feladat, nem tudományos munka.

Le kell venni a nyakkendőt, fel kell tűrni az ingujjat, és el kell menni az emberek közé.

A gyermekek és az elesettek védelmére koncentrál

Bemutatkozásában azt ígérte, mindenki ombudsmanja szeretne lenni,  fontosnak tartja a kapcsolattartást a sajtóval és a nyilvánossággal. Külön szeretne koncentrálni a gyermekek és az elesettek jogainak védelmére. Két példát is említett. Komoly gondot jelentenek a lakcím nélküli gyermekek. Akiknek ugyanis nincs állandó lakcíme, azok kiszorulnak fontos egészségügyi és családtámogatási ellátásokból. Fontos problémának tartja a kórházakban a szülői kísérők elhelyezésének kérdését, amiről az elmúlt hónapokban sokat lehetett hallani. 

Miután Kozmát a fenntartható fejlődés bizottságai is meghallgatta, és az alapjogi biztosnak van egy jövő nemzedékek képviseletével foglalkozó helyettese is, Kozma arról is beszélt: fontosnak tartja a hosszútávú környezetvédelmi célok képviseletét a hétköznapi jogalkotásban, és szeretné feléleszteni azt a Szabó Marcell által 2016-ban elindított programot, amelyben minden egyes gyermek megszületésekor ültetnek egy fát. 

Nincs gyakorlata?

A kormánypárti képviselők alig tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Legélesebben a DK-s Arató Gergely támadta Kozmát. Szemére vetette, hogy korábban miniszteri kabinetfőnök volt, hogy nincs gyakorlata az alapjogok terén, és azt kérte tőle, hogy soroljon fel néhány olyan ügyet, amelynél a panasztestület tagjaként sikeresen védte az alapjogokat.

Kozma Ákos a bizottsági meghallgatáson azt már eddig is bizonyította, hogy jól kommunikál, színesen és higgadtan képes beszélni. Arató támadását azzal hárította el, hogy büszke arra, amit a kormányzati munkából 20 évvel ezelőtt tanult, mostani munkájában azonban sokkal meghatározóbbnak tartja a panasztestületben szerzett tapasztalatait. Példákat azonban nem hozott arra, hogy milyen konkrét ügyekben ért el eredményt, annyit ajánlott Arató Gergelynek, hogy tanulmányozza a testület éves beszámolóit, amelyek nyilvánosan elérhetők. Fontos eredmények tartotta ugyanakkor azt, hogy a panasztestület észrevételeit ma már felhasználják a rendőrök kiképzésénél. 

Arató rákérdezett arra is, hogy az új ombudsman milyen kapcsolatot akar ápolni az alapjogokért küzdő civil szervezetekkel, köztük a Soros György által alapított egyesületetekkel, osztja-e elődje álláspontját a homofóbia és transzfóbia elítéléséről, és mit gondol arról, hogy 2014-ben a leállított tűcsere program vizsgálata miatt Székely Lászlót azzal vádolta a kormány, hogy politikai megrendelésre dolgozik.

Minden civillel kész együtt dolgozni

Bár Kozma már korábban is megemlítette, hogy minden civil szervezettel kész együtt dolgozni, ezt most ismét megerősítette: az alapjogi biztos munkája annyira szerteágazó, hogy a Magyarországon működő 50 ezer civil szervezet körül óhatatlanul is kapcsolatba kerül ezekkel a szervezetekkel, és ő minden szerbezettel kész a párbeszédre. Kozma azt elutasította, hogy elődjei korábbi nyilatkozatait kommentálja, de megerősítette: az emberi méltóság tiszteletben tartása alapvető számára, és ebbe természetesen beletartozik a homofóbia és a transzfóbia elítélése is. Biztosította az ellenzéki képviselőket arról is, hogy munkája során fel fogja vállalni a konfliktusokat a kormánnyal is. 

Kozma Ákos jelöltségét az igazságügyi bizottság 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta, a fenntartható fejlődés bizottsága 7 igen és 2 tartózkodás mellett. Székely László alapjogi biztos megbízatása szeptember 25-én jár le. Kozma Ákos személyéről kedden szavaz a a parlament.  

(Borítókép: Kozma Ákos és Vejkey Imre 2019. július 1-én. Fotó: Huszti István / Index)