Hivatalosan is elhalasztották a közigazgatási különbíróságok bevezetését

Május végén egy kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy elhalasztják a bírósági rendszer átalakítását, vagyis a közigazgatási bíróságok bevezetését, aztán aznap estére a parlamenti információs rendszerben is megjelent a halasztó törvénytervezet szövege, majd most, július 2-án kedden a közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntött hivatalosan is az Országgyűlés. 187 igen szavazattal hagyták jóvá.

Évekig tervezték, az alaptörvényt is módosították, mégis egy pillanat alatt lefújták a közigazgatási bírósági rendszer felállítását. Ritkán látni, hogy Orbán a nemzetközi kritikák miatt meghátrál. Az EP-választás után azonban láthatóan kénytelen volt feladni vagy legalábbis elnapolni egy fontos tervének megvalósítását. Ebben a cikkünkben írtunk erről részletesebben.

Az általános indokolásban a kormány kvázi elismeri, hogy nemzetközi nyomásra döntött így, azt írja, hogy „a Javaslat célja, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását”.

A kormány eredetileg 2020 januárjától akarta bevezetni az új közigazgatási bíróságokat. Az elképzelés azonnal heves hazai és nemzetközi tiltakozásokat váltott ki. A tavaly decemberben elfogadott törvény szerint a rendes bíróságokról leválasztott közigazgatási bíróságok ítélkeztek volna az állam és állampolgár/cég közötti ügyekben – azokban, amelyekben az alperes szükségképpen mindig az állam. Itt döntöttek volna vita esetén tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekről, közérdekű adatokról vagy adóügyekről is.

Mivel a politikailag kényes ügyek itt dőlnek el, nagyon nem mindegy, hogy az ítélkező bírók mennyire függetlenek a kormányzó hatalomtól. Éppen emiatt érte sok kritika a Trócsányi László által benyújtott javaslatot. Az ellenzék azt kritizálta, hogy a jogvédelem szintje alacsonyabb lesz, hiszen egy kormánytól független hatalmi ágat – a közigazgatási bíráskodást – most a végrehajtói hatalom ellenőrzése alá vonnak. A most végül elhalasztott törvény szerint ugyanis a miniszter dönt végső soron arról, kik kerülnek a közigazgatási bíróságokra.