W6 2222, a Wizz Air elátkozott járata?

További Belföld cikkek

A fapados légitársaság London–Budapest-járata egy hónapja Budapest helyett Debrecenben landolt. Két héttel később a Wizz Air üzenetet küldött az utasoknak, hogy ez a járat a londoni Gatwick reptérről megint késéssel indul. Június végén pedig már fel sem szállt: Londonban ragadt, és egy nappal később hozta haza az utasokat.

Menetrend szerint 20:25-kor kellett volna felszállnia a Wizz Air London–Budapest-járatának június 6-án, csütörtökön. A gép magyar idő szerint 23:50-kor landolt volna Budapesten. Ha minden jól ment volna. De ezúttal sem ment.

Gatwicken már ki volt írva egy félórás késés, de aztán visszaírták, hogy a gép időben indul

– írta olvasónk, Zsófi, aki rendszeresen utazik haza Londonból ezzel a járattal.

20 óra 45-ig még a gépre sem tudtunk felszállni. Arra sajnos nem emlékszem, hogy percre pontosan mikor indultunk, de helyi idő szerint 21:21-kor még biztosan a földön voltunk.

Ezt onnan tudja, hogy beszállás közben folyamatosan édesanyjával csetelt.

Anyukám még írta is, hogy milyen fura, hogy 04:50-et írnak érkezésre.

Zsófi szerint a gép – helyi idő szerint – 21 óra 35 perckor körül szállhatott fel. Úgy számolt, hogy legrosszabb esetben is legfeljebb egy órát késnek, vagyis magyar idő szerint 23 óra 50 helyett éjjel 1 óra körül szállnak majd le Budapesten.

Repülünk, repülünk, minden rendben ment, két óra repülés után felvillan az „öv” jelzés, és bemondják, hogy megkezdik az ereszkedést. Már 20 perce süllyedt a gép, amikor a pilóta szólt hozzánk: „Hölgyeim és uraim, sajnos rossz hírrel kell szolgálnunk..." Eleve ki kezd így egy mondatot egy repülőn, ami landolni készül?!

„Végül bemondta, hogy

nem fogunk tudni leszállni Budapesten, úgyhogy Debrecen felé vesszük az irányt, ahol másfél órát kell várnunk, és aztán visszarepítenek minket Pestre.

Nem értettem, hogy ez pontosan miért jó. Eléggé fel voltunk háborodva. Már csak azért is, mert nem tudtuk meg, mi az oka ennek az egésznek.″

A repülőn aztán elkezdődtek a találgatások. Páran arra tippeltek, hogy lezárták a repteret, ám leszállás után a Bud.hu szerint több gép is landolt éjfél után Budapesten. Éjjel fél egy előtt landolhattak is.

A cirka hétórás késés okáról a Hvg.hu számolt be másnap. Hardy Mihály, a repülőtér kommunikációs igazgatója a lapnak azt mondta, hogy

az elektromos rendszer karbantartási munkálatai miatt teLJESEN TERVEZETTEN ZÁRTÁK LE NÉHÁNY ÓRÁRA A REPÜLŐTERET HAJNALI FÉL 1 ÉS REGGEL 4 KÖZÖTT. AZ IDŐPONTOT PEDIG SZÁNDÉKOSAN VÁLASZTOTTÁK, MERT EBBEN AZ IDŐSZAKBAN A LEGKISEBB A FORGALOM.

Vagyis a légitársaságokat időben tájékoztathatták a lezárásról, ehhez képest a Wizz Air járatai mégis felszálltak. És mivel mindegyik késve indult, a Málagából, Barcelonából és a Londonból érkező járatoknak is Debrecenben kellett vesztegelniük néhány órát.

Leszálltunk Debrecenben, fél órája vártunk, amikor bemondták, hogy aki le akar szállni és nem akar visszarepülni Budapestre, az elhagyhatja a gépet. Ha viszont vissza akarunk repülni a fővárosba, akkor maradjunk a helyünkön... Tehát másfél órát kellett a gépen ülni. Kaját nem kaptunk, a stewardess azt mondta, hogy csak eltöltött két óra után adhatnak ingyen italt vagy ételt. Közben a WC-tartályok is megteltek, és ennél a pontnál közölték, hogy nem lehet többet mosdóba menni. Itt én egy kicsit már kivoltam, mert viccesnek találtam, hogy még ha nem is értük el a kritikus két órát, és így nem kaphatunk ingyen enni, már vécére sem engedtek el

– írta Zsófi.

Csaknem két óra várakozás után, a rendőrség utasítására az utasokat mégis leszállították, hogy ellenőrizhessék az útleveleiket.

Itt már kínunkban röhögtünk. Nagyjából 30-40 perc volt, mire mind végeztünk a passport controllon, és busszal visszavittek minket a repülőre.

Újabb húsz perc várakozás után a pilóta megint az utasokhoz szólt. Közölte, hogy még a csomagokat is át kell nézniük, nehogy elkallódjon valamelyik bőrönd.

Forrt a vérünk, mert elnézést senki nem kért tőlünk, a stewardessek pedig csak azzal mentegetőztek, hogy ők sem tudják, mi történik. Egyikőjük leginkább a macskája miatt aggódott, meg amiatt, hogy szegény állat éhen fog halni, mert ő nem ér haza időben. Aztán 4 óra 5 perckor felszálltunk, és hajnali ötkor landoltunk Budapesten. Itt újra ellenőrizték az útleveleinket. A csomagok szerencsére egyből kijöttek, de 23 óra 50 helyett reggel 6-kor sétáltam ki a kapun.

Az utasok két nap után ugyan kaptak egy emailt, de ebből sem derült ki, mi volt a káosz oka.

W6 2222 – rossz ómen?

Másfél héttel a debreceni kitérő után, Zsófi június 20-án egy esküvőre utazott haza. Ugyanarról a reptérről, ugyanazzal a járattal, ugyanakkor indult. Felszállás előtt alig három órával a légitársaságtól kapott egy emailt, amiben közölték, hogy a gép késni fog.

Fél órával később újabb emailt küldtek. Ebben viszont már azt írták, hogy időben felszállunk. Végül egy órás késést mégis összehoztak, és magyar idő szerint 0:40-kor szálltunk le. Igaz, ezúttal sikerült Budapesten

– tette hozzá Zsófi.

Egy nappal korábban, június 19-én a 20:25-kor induló Wizz Air-járattal szeretett volna hazajönni egy magyar férfi, mert ügyvédhez volt időpontja. Pont akkor, amikor a Wizz Air Stockholmból Budapestre érkező repülőgépe leszálláskor defektet kapott. A futópályából kifordult betondarab miatt durrant ki a gép gumiabroncsa, ezért kellett órákra lezárni a ferihegyi repteret. A Londonban rekedt férfi szerint félóránként hitegették őket.

23 órakor viszont bezárták a kaput. Éjfél után jött vissza egy hölgy, aki háromfontos vouchereket osztogatott, de azt nem tudta megmondani, hogy mikor jutunk haza. Később néhányan a telefonjukon látták, hogy a járatunk London felé tart, azt reméltük, egy másik személyzettel hazarepülhetünk. De a járatunk 1:10-kor nem a Gatwicken, hanem Luton reptéren szállt le.

Fél órával később a Gatwicken várakozó utasoknak pedig bejelentették, hogy törlik a járatot.

Közölték, hogy mindenki menjen haza, és hogy a Wizz Air nem biztosít szállást, nem szállítanak át másik reptérre. A telefonszámon, amit adtak, hogy ott rendezhetik a másik jegyet egy másik járatra, senki nem vette fel. Végül vettem egy jegyet, és június 21-én önköltségen hazarepültem.

De egy héttel ezután sem szállt fel a fapados légitársaság W6 2222 járata, az utasokkal együtt megint Londonban ragadt. A gépnek menetrend szerint június 26-án, kedd este 20:25-kor kellett volna indulnia, azonban technikai okok miatt ez nem történt meg. Olvasónk akkor arról írt, hogy az utasok közel három órát töltöttek a gépen, majd mindenkit leszállítottak, és azt az információt kapták, hogy a technikai hibát nem sikerült elhárítani.

A leszállított utasokat a check-in pulthoz terelték, ahol elvileg hotelelhelyezést kellett volna kapniuk. Ehhez képest sokáig csak egy 7 font értékű vouchert kaptak.

Az első csoportot éjjel egy körül szállították el az egyik közeli szállodába. Sokaknak viszont már nem jutott hely a környező hotelekben, ezért a reptéren éjszakáztak. A többieket másnap reggel tíz órakor vitték vissza a Gatwick repülőtérre, merthogy az utasoknak azt ígérték, a gép szerda délben felszáll, azt viszont megint elhalasztották. A Wizz Air az Indexnek azt írta, hogy az újabb késés annak köszönhető, hogy

a repülőtéren a földi kiszolgáló személyzet által végzett hátratolás közben megsérült a repülőgép,

ezért mentesítő gépet küldtek a Gatwick repülőtérre. Szerda este végül elkezdődött a beszállás, az utasok pedig fejenként 250 eurós kárpótlást kaptak a 24 órás várakozás után. Zsófinak viszont azt válaszolták, hogy ne nagyon számítson semmire, június 6-án ugyanis rendkívüli esemény történt. Megkerestük a légitársaság sajtóosztályát, és érdeklődtünk:

Mennyire rendkívüli esemény, ha karbantartási munkák miatt tervezetten zárnak le egy repteret?
Miért szállnak fel több, utasokkal teli járattal, ha előreláthatóan nem tudnak majd a célállomáson landolni?
Tervezik-e, hogy a jövőben részletesebben tájékoztatják utasaikat a késések okáról?

Válaszukban azt írták, hogy

június 6-án a BUD-LGW járatuk egy résidőnek köszönhetően sajnos nem tudott időben megfordulni London Gatwick repülőterén, hogy az LGW-BUD járatunk még a budapesti éjszakai reptérzár előtt megérkezhessen. Emiatt kellett kellett a repülőgépnek Debrecenben leszállnia.

Hozzátették, hogy az európai légi irányítás szűkös kapacitása miatt sajnos az iparágban mindenkit sújtanak a repülőtársaságoktól független késések. Ennek elszenvedője volt ebben az esetben a Wizz Air. Szerintük csupán a véletlennek „köszönhető”, hogy éppen a London Gatwick–Budapest-járatukat érte több esetben is váratlan esemény.

Ezek elszigetelt esetek, hiszen napi több mint 500 járatunk túlnyomó többsége a menetrendnek megfelelően, késések nélkül üzemel. Utasainkat minden esetben a legjobb tudásunk szerint tájékoztatjuk és emellett számos olyan digitális megoldáson dolgozunk, amelyek segítségével közvetlenül és gyorsan (pl. okostelefonra küldhető push notification segítségével) elérjük az összes utasunkat.

A Wizz Air egyébként 2019 márciusától naponta közlekedő járattal köti össze Budapestet a London Gatwick repülőtérrel, de szinte hetente érkeznek panaszok. Június végén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy fogyasztóvédelmi eljárást fog indítani a kormány, és ő a lehető legszigorúbb bírság kiszabását fogja javasolni.

Hétfőn Szijjártó Péterrel közös sajtótájékoztatót tartott Váradi József, a Wizz Air első embere, aki szerint nincs azzal semmi probléma, hogy a légitársaság ellen fogyasztóvédelmi vizsgálatot a kormány. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a cégnek nem csak Magyarországon gyűlt meg a baja a hatóságokkal.

(Borítókép: A Wizz Air légitársaság repülőgépe a debreceni repülőtér közelében 2019. június 12-én. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)