Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Saját függetlenségét vizsgáltatja meg az EU-val egy magyar bíró

K EPA20151005169 (1)
2019.07.15. 16:21
Vasvári Csaba bíró felfüggesztett egy büntetőügyet azért, hogy az Európai Unió luxemburgi bírósága meg tudja vizsgálni: összeférnek-e az európai joggal a magyar bírósági rendszer régóta ismert visszásságai.

A luxemburgi Európai Unió Bíróságához fordult a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezető bírája egy külföldi állampolgár ellen indult büntetőper "farvizén", értesült az Index. A lapunk által megismert indítvány szerint Vasvári Csaba bíró felfüggesztett egy büntetőügyet azért, hogy az uniós bíróság megvizsgálja, és döntsön arról, összeférnek-e az európai joggal a magyar bírósági rendszer régóta ismert visszásságai.

Vasvári szerint ugyanis felmerült annak a lehetősége, hogy ha a konkrét ügyben, vagy akár más eljárásban érintett külföldi állampolgárral szemben elmarasztaló ítéletet hozna Magyarországon, az elítélt utána joggal fordulhatna mindenféle nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségén esett csorbát, avagy csorbákat kifogásolva.

ENNEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI INDÍTVÁNYT TERJESZTETT ELŐ AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK, AMIBEN A TÖBBI KÖZÖTT AZ IS A KÉRDÉS, HOGY ÖSSZEEGYEZTETHETŐ-E AZ UNIÓS JOGGAL HANDÓ TÜNDE, AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL (OBH) ELNÖKÉNEK túlhatalma.

Az indítvány szerint a konkrét eljárás lőszerrel való visszaélés gyanújával indult a külföldi, svéd állampolgár ellen, az ügyészség ugyanakkor "csak" pénzbüntetést, nem pedig elzárást indítványozott az ügyben. Az eljárás azonban nem is az alapügy miatt vált érdekessé, hanem azért, mert a külföldi állampolgár védője arra tett indítványt, hogy az eljáró PKKB forduljon az Európai Bírósághoz. Vasvári bíró ennek eleget téve fordult Luxembourghoz, kérve annak megállapítását, amit a védők kérdésként megfogalmaztak:

  • Összeegyeztethető-e az uniós joggal (itt az indítványozó a vonatkozó passzusokat is felsorolja), hogy a terhelt anyanyelv-használati joga a magyarországi eljárásban nem volt megfelelően biztosított, azaz számára nem, vagy nem megfelelően képzett tolmács állt rendelkezésre?
  • Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az OBH elnöke tartósan a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá. Ezek a vezetők döntenek ugyanis az ügyelosztásról, így a konkrét eljárások bírókra szignálásáról, ami miatt egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen került egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
  • Felmerült az uniós jogsértés abban is, hogy a bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi márpedig ismét csak felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt?

Mindezek alapján a luxemburgi Európai Unió Bírósági meg fogja vizsgálni a magyar bírói függetlenség, és elsősorban az OBH elnökének sokak által kifogásolt egzisztenciális és előmeneteli kiszolgáltatottságot eredményező gyakorlatát. Az eredeti, védői indítványt az ügyben helyettes védőként fellépő Cseterics Krisztián ügyvéd az Indexnek azzal indokolta, egy jogi képviselő számára nem absztrakt a tisztességes eljáráshoz fűződő jogok közvetlen vizsgálatát kezdeményezni. Elismerte, a konkrét eset, és a svéd állampolgár védencük anyanyelv-használati problémái leginkább "jó apropót szolgáltattak" a többi kérdés megfogalmazásához is, ám kijelentette: a bírósági igazgatási és vezetői gyakorlatokhoz fűződő, a bírói függetlenséget alapjaiban érintő kérdések szorosan összefüggnek egymással.

Az előzetes döntéshozatali indítvány jelentőségét az adja, hogy nemrégiben a Fidesz-KDNP érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) törvényességi jelzéseit és az indítványát, mellyel méltatlanná válás miatt arra kérte az Országgyűlést, hogy mozdítsa el posztjáról Handó Tündét.

Csakhogy a nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület megfelelő ellensúlyt biztosít az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az OBH elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Írtunk arról, az OBT szerint az Országgyűlés döntésének következménye az, hogy nemzetközi színtéren is egyértelművé válik: az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon

Mi is írtunk írt arról, hogy az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke 2019 márciusában úgy fogalmazott:

A magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe.

Az Európai Bizottság ajánlása pedig már azt is rögzítette:

Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a bírósági rendszerben, az OBT egyre nehezebben képes ellensúlyozni az OBH elnökének hatásköreit, ami aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.

A mostani ügyben eljáró bíró, Vasvári Csaba neve egyébként nem először kerül a nyilvánosságba. Ő volt az, aki azért indított munkaügyi pert az OBH elnöke és a Vasvári szerint neki asszisztáló Fővárosi Ítélőtábla elnöke ellen még 2017-ben, mert kétszer is hiába pályázott a fővárosi ítélőtábla bírói posztjaira, és végzett az aspiránsok közül első helyen, az eljárásokat lényegében indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánították. 

Az első fokon eljáró Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, mint megírtuk, tavaly márciusban kimondta, hogy az OBH elnöke egyértelműen visszaélt jogával, amikor eredménytelenné nyilvánította a két álláspályázatot, ezzel megtagadva a mindkétszer első helyen végzett pályázó, Vasvári ítélőtáblai kinevezését. A fellebbezés után került az ügy a gyúőri törvényszékre, amely kimondta: az OBH elnöke és az ítélőtábla elnöke nem rendelkezik perbeli jogképességgel, így nem is perelhető. Magyarán aligha vonható felelősségre vezetői döntéseiért a magyar jogrendben.

Borítókép: Egy operatőr videofelvételt készít az Európai Unió Bíróságának egyik bejáratánál Luxembourgban (MTI/EPA/Julien Warnand)