Ilona
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

Kiszippantották a pénzt a köddé vált magyar őssejtbankból

ossejt
2019.07.18. 09:07
Csak ugródeszkának kellett a Cryo-Save őssejtbank magyar leánycége ahhoz, hogy a külföldi tulajdonos megvalósítsa egy másik üzleti álmát. A magyar ügyfelek pénze egyből külföldre ment, de vissza már alig csurgott valami, végül az egész bedőlt. Utánajártunk, mi vezetett el odáig, hogy az egyik legnagyobb hazai őssejtbank semmivé váljon.

A tulajdonos fel akarta építeni az birodalmát. Nem jött neki össze

– így kommentálta az őssejtbiznisz egyik – neve elhallgatását kérő – bennfentese az Indexnek azt, mi okozta az egyik legnagyobb magyar őssejtbank, a Cryo-Save Hungary Kft. bedőlését. Persze kis túlzás a Cryo-Save Hungary Kft.-t őssejtbanknak nevezni, hiszen maga a cég csak egy ügynökség, a fő tevékenységi köre is a reklámtevékenység. Nem is több annál, hiszen a többi ilyen társasághoz hasonlóan eleve csak közvetítőként, ügynökségként volt jelen a piacon: a cég hozta az ügyfeleket, akik őssejtmintákat adtak, de ezeket a mintákat már külföldön tárolták.

Az ügyfelek pénze is egyből külföldre ment, hogy építsen egy birodalmat, amit a külföldi tulajdonos álmodott meg, és aminek már nem sok köze van az őssejtbizniszhez. Nagyon röviden ez az oka annak, miért dőlt be a magyar leányvállalat, de ahhoz, hogy az egészet megértsük, érdemes kicsit visszamennünk az időben.  

Az ígéret sejtjei

Sok évvel ezelőtt még egyetlen nagy szereplője volt az őssejtbankos hazai piacnak. Ez volt a Sejtbank Kft., ami Merhala Zoltán irányítása alatt állt. Merhala igencsak nagy névnek számít a piacon, az ismert orvos-genetikus, a 2015-ben elhunyt Czeizel Endre egykori munkatársaként mindenkit ismer ezen a területen, őt is mindenki ismeri. Nem csoda, hogy az irányítása alatt a Sejtbank Kft. piacvezető lett, szárnyalt.

A Sejtbank az egészségügyi piacon már jól bevált üzleti stratégiát követte: nem a felhasználót kereste meg ajánlataival, hanem azokat, akik a felhasználóval a legközelebbi kapcsolatban állnak, leginkább az orvosokat. Ehhez kellenek ugye a kapcsolatok. Ők a kapcsolatot, a „sejtbanki” hátteret, azaz a minták külföldi tárolását pedig egy külföldi cég biztosította. Ez volt a Cryo-Save.

A piacon aztán idővel megizmosodott egy másik őssejtbankos szereplő, a Krio Intézet. A kriósok már más stratégiát kezdtek el követni 2012 körül. Nem az orvosokat keresték fel, hiszen ezt a piacot Merhaláék fedték le, hanem közvetlenül a felhasználókat célozták meg, elsősorban online marketinggel. Emellett egy olyan üzleti konstrukciót kínáltak, amivel már a kevésbé tehetős réteget is be tudták vonzani: részletfizetést kínáltak, ellentétben a konkurenciával, ahol ekkor még a kliensnek a teljes, több százezer forintos árat kellett kifizetnie, ha igénybe akarta venni a szolgáltatást. Ráadásul – mint egykori spermabankos cég – a Krio azzal is büszkélkedhetett, hogy a Sejtbank Kft.-vel ellentétben Magyarországon tudja tárolni a mintákat, nem kell külföldre vinnie azokat. A Krio így szép lassan felnőtt, majd legalább olyan erős szereplője lett a piacnak, mint az addig piacvezető Sejtbank Kft.

A Krio már erős piaci szereplőként működött, amikor a Sejtbank Kft.-t megvette az addig a hátteret biztosító külföldi Cryo-Save. Merhala is otthagyta a céget, és gründolt egy saját sejtbankot. Bár a jó orvoskapcsolatokkal bíró Merhala önállósodása már eleve rossz ómen lehetett a Cryo-Save-nek, a cég életében az igazi csapást az anyavállalat, az Esperite többségi tulajdonosa és annak üzleti stratégiája jelentette.

Az Esperite, és ezáltal a Cryo-Save ura az 1964-es születésű, zseniális üzletember hírében álló svájci Frédéric Amar lett. Amar a kilencvenes években a telekommunikációs piacon dobott nagyot, ez alapozta meg jó hírét az üzleti életben. Az üzletember a kétezres évek végén vetette meg a lábát az egészségügyi szektorban, 2013 és 2014 környékén pedig már teljesen az ő irányítása alá került az Esperite, azon keresztül pedig a CryoSave.

A lufi fújódik

Ebben az időszakban a magyar piac szárnyalt. Nagyon jól teljesített az ekkor már a FamiCord cégcsoportba tartozó Krio Intézet, messze jobban, mint a FamiCord lengyel vagy éppen román cégei, és ígéretesen indult a 2013-ban alapított Cryo-Save Hungary Kft. is, ami a Sejtbank Kft. utódja lett. Ma már ugyanakkor joggal mondható a hazai piacra, hogy egy lufihoz hasonlított.

Amikor az üzlet hasított, 100 magyar nőből 10-11 adott mintát, míg Nyugat-Európában 100-ből jellemzően 3-5 nő. Ebben a fellendülésben szerepet játszott a Krio felhasználókat célzó közvetlen marketingkampánya, de az is, hogy a mintaadásban az orvosok, nőgyógyászok is érdekeltté voltak téve, elsősorban anyagilag. Irdatlan pénzeket szívott fel ekkoriban a piac. 

A virágzás nagyjából 2014-ig tartott. Ekkor több olyan dolog is történt, ami kedvezőtlenül érintette a piaci szereplőket, főleg a két nagyot. A sajtóban kezdtek megjelenni azok a cikkek, amelyek megkérdőjelezték az őssejtbankos szolgáltatás „hitelességét”. A Heti Válaszban például „A nagy köldökzsinórvér-blöff – itt a leleplezés” címmel jelent meg egy írás. A cikkben komoly orvosszaktekintélyek nyilatkoztak arról, hogy gyógyítók nem használják széles körben az őssejteket, a köldökvér mindössze vérképzőszervi, egyes immunológiai és anyagcsere betegségek kezelésére használható. Megírták azt is, hogy a ritka kórok közül jó néhány genetikai eredetű, ezért a beteg nem gyógyítható a saját köldökzsinórjának vérével. 

Az efféle írások az őssejtbizniszben utazó cégek valamiféle ellenlobbit sejtettek. Azt gyanították (okkal vagy ok nélkül, ezt nem tudni), hogy a kormányzathoz közel állók fenik a fogukat a prosperáló üzletágra, és ez állhat az ilyen típusú cikkek mögött. Tény, hogy például a Heti Válasz írása is arra a következtetésre jutott, hogy a köldökvér „nagyon is hasznos dolog, csak nem a magánbanki, hanem a közösségi tárolási formája”.

Talán e konklúzió miatt – és azért, mert éppen ebben az időben kezdte el vizsgálni a Gazdasági Versenyhivatal a két nagy piaci szereplőt – sokan azt sejtették, hogy „nemzeti őssejtbankot” hozna létre a kormány, és ezért erősödött meg ennyire az ellenlobbi. Az sem tett jót a piacnak, amikor 2013 környékén valaki a NAV-tól kért egy állásfoglalást, és kiderült, hogy az nem áfakörön kívüli, noha a piaci szereplők addig úgy voltak vele, hogy egyéb humán egészségügyi ellátásnak számít, így áfán kívül van.

Minden pénz Amar álmába ment

De a Cryo-Save Hungary Kft. lejtmenetét nem az ellenlobbi vagy éppen az áfa okozta, hanem az anyavállalat, az Esperite ura, Frédéric Amar. Az autoriter vezetői stílusáról ismert üzletember ugyanis csak ugródeszkának használta az őssejtbankból befolyó pénzt. Amar álma ugyanis az volt, hogy a világon piacvezetővé teszi a Genoma nevű cégét, ami prenatális teszteket végez. Ez egy szülés előtti teszt, amit egy egyszerű vérvétellel végeznek el. Azzal adják el ezt az új módszert, hogy ezekkel ki lehet szűrni különféle rendellenességet. Amar ezt az üzletágat akarta felfuttatni és ehhez az Esperite tulajdonában álló őssejtbankos ügynökcégek, köztük a Cryo-Save Hungary Kft. pénzét is felszippantotta. 

A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a Cryo-Save magyar ügyfelei által befizetett pénzek külföldre vándoroltak, majd külföldről jött vissza pénz az itteni üzemeltetésre és kiadásokra. Csak éppen nagyságrendekkel kevesebb, mint amit a magyar cég megtermelt. Hasonlóan járt a többi külföldi leánycég is. Tudunk olyan esetről, amikor egy volt dolgozó céges autóját kellett eladni csak azért, hogy a még aktív dolgozók bérét kifizessék. És miután az Esperite csak nyelte a pénzt, a tulajdonos álma, a Genoma pedig nem hozta a várva várt áttörést, elindult a lejtmenet. A magyar Cryo-Save, az anyavállalat és a sok kis külföldi leányvállalat lejtmenete mögött tehát egy rossz stratégiai döntés áll, amit botrányosan rossz kommunikáció kísért az ügyfelek irányába.

A Krio Intézet végső soron jól járt a legnagyobb vetélytárs, a Cryo-Save bedőlésével, de az, hogy az őssejtbiznisz lufija kipukkadni látszik, nekik sem tesz jót. A kilensek azt látják, hogy nincs hír őssejtes gyógyulásokról. Ahogy azt a Qubit írta még korábban, a Krio Intézet négy hazai sikertörténetről számol be részletesen, de ezek közül egyik gyereket sem a saját köldökzsinórvérével gyógyították meg.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)