Országszerte besegíthet a Fidesznek a ki nem egyező ellenzék

Tizennyolc megyei jogú városban teljes, máshol részleges megállapodás született, a fővárosban – várhatóan annak összes kerületében – és számtalan vidéki városban is kiegyeztek egymással az ellenzéki pártok, további helyeken pedig jelenleg is zajlanak a tárgyalások.

Miután Áder János bármelyik pillanatban kiírhatja az őszi önkormányzati választásokat – várhatóan október 13-ára –, az idő sürgeti is az ellenzéket. Noha egy-egy kirívóan fontos, stratégiai helyen még a Fidesz sem jelentett be – de legalábbis hivatalosan nem nevezett meg – polgármesterjelöltet, az ellenzék közösen támogatott indulóinak már régen kampányolni, vagy legalább aktivizálódni kellene ahhoz, hogy egyáltalán megismerjék a nevüket a választópolgárok augusztusra, amikor a jelöltséghez szükséges támogatói aláírások gyűjtése kezdődik.

Ráadásul a tét elég nagy, minden politikai szereplő számára. Érdemes például  emlékeztetni arra , hogy tavaly áprilisi kétharmados győzelme óta szinte nem tudott veszíteni a Fidesz az időközi választásokon sem. A szombathelyi összefogás sikerétől, a balmazújvárosi polgármester-választástól és a mezőtúri ötszavazatos szocialista győzelemtől eltekintve 2018 tavasza óta ismét minden a Fidesz legszebb álmai szerint alakult. Legyőzte Miskolcon Rokker Zsoltit, Pásztón Dömsödi Gábort, Pakson 94 százalékot, Felcsúton 89 százalékot kapott, Szerencsen pedig ellenfele sem volt.

A kormánypártok olyan, számukra nem könnyű terepen is simán tudtak győzni, mint Józsefváros, ahol Sára Botond kétharmaddal lett polgármester, vagy a Belváros, ahol áprilisban még LMP-s győzelem született. Ehhez jött a jobbikos fellegvárnak tartott Tiszavasvárin aratott győzelem, amelynek értékét növeli, hogy ott még soha nem volt fideszes polgármester. Az egyetlen, aprócska ellenzéki sikert a Rákospalota-Újpalota kerületének vezetéséért folytatott küzdelemben diadalmaskodó Németh Angéla könyvelhette el, ám az önkormányzati időköziket, csakúgy, mint az országot, a Fidesz az elmúlt időszakban (is) uralta.

Ezen fordítanának most az ellenzéki pártok, méghozzá az eddigi centrális erőtér megtörésének teljesen nyílt kísérletével. Már sokszor írtunk arról, hogy vidéken gyakorlatilag ideológia-mentes ellenzéki tömbök épülnek; mindenki mindenkivel összefog azért, hogy a Fidesz jelöltjeivel szemben csak egyetlen jelölt álljon októberben.

• Először Szombathelyen jelentette be az ellenzék még január végén, hogy szövetséget kötött a választásra. A balos pártok az Éljen Szombathely! Egyesület színeiben indulnak minden körzetben, a közös jelöltjük a szocialista Nemény András. A Jobbik kívülről támogatja a szövetséget azzal, hogy nem indul külön.
• Aztán szinte napokon belül kiderült, hogy Egerben viszont a Jobbik olyannyira benne van a szövetségben, hogy a párt adja az ellenzéki polgármestert: Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő indul egy az egy ellen a Fidesszel szemben az Egységben a Városért Egyesület (EVE) színeiben.
• Majd Komló következett, ahol az MSZP-s Szakács László és az LMP-frakció képviselője, az Új Kezdethez tartozó Hohn Krisztina jelentette be, hogy a baranyai városban is megvalósul az összefogás. A Komló Összeköt színeiben indul minden jelölt, polgármesterként pedig Ferenczy Tamást indítják, aki a megyei iparkamara komlói szervezetét vezeti.

És ez még csak az eleje volt: miközben a figyelem a főpolgármester-jelölti előválasztásra, majd a Karácsony Gergely mögött sorakozó közös kerületi polgármesterjelöltek körüli kavarásokra összpontosulhatott, országszerte hoztak tető alá hasonló megállapodásokat ugyanezek a pártok több tucatnyi helyen. 

Ennek ellenére vannak olyan, hagyományosan ellenzéki, de legalábbis nekik esélyes helyek is, amelyeket éppen a megállapodás, avagy az egységes, de legalább egymásnak keresztbe nem tevő kampányolás hiánya miatt bukhatnak el. Pedig májusban egy hiteles, több mint reprezentatív adatot kézhez kaphatott mindenki arról, hol, milyen esélyekkel szállnak ringbe. 

Mit mondanak a korábbi eredmények?

A május 26-i európai parlamenti (EP-) választás 43,37 százalékos részvételi aránya nem egész egy százalékkal maradt csak el a 2014-es önkormányzati választásokon mérttől. Sőt, a többinél is hasonló volt a részvétel, 2010-ben 46,6, négy évvel később pedig 44,3 százaléknyian szavaztak.

Persze az EP-voksoláson tisztán pártlistákra, nem pedig személyekre és listákra lehet szavazni, így a személyiségben rejlő faktorról, avagy egy hiteles jelölt által hozható plusz százalékokról egyelőre csak a közvélemény-kutatási, vagy éppen a megelőző választásokból ismert adatokkal rendelkezünk, de az már tisztán az EP-voksolásra koncentrálva, a kezdeti elemzésekből is világossá válhatott, a 370 magyarországi várost és fővárosi kerületet hol, milyen arányban uralja a kormányoldal, és hol mutatkozik esélye az ellenzéknek. Együtt, vagy egyenként.

Olyan következtetésekre lehet így jutni, mint például:

Vagy, hogy az EP-választási eredményeket elnézve legalább 56 olyan nagyváros, illetve város van, amelyben legyőzhetetlennek látszik a Fidesz, ezek között is 16 olyan van, amelyben 60 százalék felett hozott el a voksokból. Ilyen Kiskőrös, ahol a szavazatok 68,8%-át a Fidesz szerezte meg, de Csornán, Kiskunmajsán, Hajdúhadházon és Hajdúsámsonon is hasonlóan erős számokat produkált májusban.

Ami a legnagyobb városokat illeti, 

• Hiába tűnik eközben szintén esélytelennek a másik kormánypárti fellegvár, Győr, ott mégis megvalósult a teljes ellenzéki összefogás, és megtalálták azt az egy jelöltet, akit minden párt támogatni tud: Glázer Tímea indul el Borkai Zsolt fideszes polgármester kihívójaként. A legfölényesebb győzelmet az EP-választáson a Fidesz éppen itt aratta: Győrben 69,54 százalékot kapott, az összesen 27 százaléknyi ellenzéki vokssal szemben. Nagy kérdés, mire megy tehát az összefogás itt.
• Hasonlóképpen Székesfehérváron, ahol az MKKP-t leszámítva minden párt beállt a koordinált indulás ötlete mögé, ám ez sem biztos, hogy elég lesz a Fidesz legyőzéséhez: a kormánypárt 49,83%-ot szerzett májusban az EP-voksoláson, a többi ellenzéki párt nagyon leszakadt a győztes erőtől. Ennek ellenére teljes az egység Cser-Palkovics András kihívója, az MSZP-s Márton Roland mögött.

• Szegeden májusban is országosan a legnagyobb arányban nyert az ellenzék, 55,33 százalékkal, míg a Fidesz csak 40,76 %-ot kapott. A májusi adatok alapján ráadásul az MSZP-P, a DK és a Momentum koordinációja is elég lehet a kormánypárt legyőzéséhez, pláne, ha ehhez csatlakozik a Jobbik és/vagy az LMP, ami meg is történt: végül valamennyi párt és egy helyi civil szervezet is felsorakozott Botka László mögött, míg a Fidesz egy névleg független, ám a kormánypártokkal már együttműködési megállapodást kötött jelöltet, Nemesi Pált támogat majd.
• Májusban a megyei jogú városok esetében a legszorosabb verseny Salgótarjánban alakult ki: 48,18 : 48,17 arányban vitte el a várost a Fidesz az összellenzékkel szemben. Ez azt jelenti, hogy egy hatpárti megállapodással verhető a Fidesz, de rezeg a léc. Jelenleg az MSZP-s polgármester, Fekete Zsolt mögött az MSZP, DK, Jobbik, LMP, Momentum, Párbeszéd, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Tarjáni Városlakó Egyesület tengely sorakozott fel.
• Hasonlóképp Nyíregyházán, ahol a májusi eredmények alapján is kijelenthető: a Fidesz verhető és akár egy kisebb, a DK-t, a Momentumot, a Jobbikot és az MSZP-P-t magában foglaló együttműködés is elég lehet az őszi győzelemhez. Itt a kormányoldal 46,23, míg az ellenzékiek összesen 48,05 százalékot szereztek, ráadásul a már élő megállapodás szerint Jeszenszki András mögött felsorakozott az MSZP, a Momentum, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, és a Szövetségben Nyíregyházáért is.
• Kaposváron a Fidesz májusban 49,23%-ot, a DK csaknem 22 százalékot szerzett, ám a harmadik Momentum már csak 8% körüli eredményt könyvelhet el, más ellenzéki pártok pedig még jobban le vannak maradva. Ennek ellenére itt is megvalósult az összefogás: Horváth Ákos mögött felsorakoztak az ellenzéki pártok, és az önkormányzati képviselői helyekért is koordináltan, avagy közösen indulnak.
• Zalaegerszegen sem tűnik elégnek még egy hatpárti megállapodás sem, hiszen májusban a Fidesz 56,53%-ot szerzett, amit úgy még nehezebb lehet behozni, a közös indulás szándéka ugyan megvan, a megfelelő jelöltet még jelenleg is keresik az ellenzéki pártok.
• Tatabányán sem volt még hivatalos bejelentés ellenzéki koordinációról, de korábban a pártok jelezték: együtt állítanak jelölteket. A májusi eredmények szerint itt a DK-Momentum-MSZP-Jobbik négyes együttműködés is elég lehet, de az LMP-vel lenne igazán esélyes az ellenzéki győzelem.
• Teljes az ellenzéki összefogás Katanics Sándor mögött Veszprémben, az ellenzéki jelöltről DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd-megállapodás van érvényben. Márpedig májusban Veszprémben jóval az átlagot meghaladó volt a részvétel (50,67 százalékos), ugyanakkor ez a kevés megyei jogú városok egyike, ahol a Mi Hazánk Mozgalom és a Munkáspárt nélkül az ellenzék – azaz a mandátumot végül szerző DK, a Momentum, az MSZP-Párbeszéd, továbbá a Jobbik, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt – összesített szavazatainak az aránya meghaladta az 50 százalékot, míg a Fidesz 46,70%-ot kapott.

Ahol a Fidesz variál...

• Pécsen a Fidesz a polgármester, Páva Zsolt helyett egy olimpiai bajnokot, Vári Attilát próbálja bevetni. Jelenleg Pécsen ötpárti ellenzéki megállapodás van érvényben, miközben az LMP kimarad az együttműködésből, és nem támogatják a közös jelöltet, Péterffy Attilát. Ez ugyan valamennyit elvihet, ám a májusi számok szerint az LMP nélkül is győzhet az ellenzék, velük viszont az 50 százalék feletti eredmény is meglehetett volna, avagy meglehetne az ellenzéki tömbnek. A Fidesz májusban 42,75%-ot szerzett, a második DK egymaga 20,31 százalékot, a harmadik Momentum pedig 13,43-at az EP-voksoláson.
• Szekszárdon nyeregben érezheti magát a Fidesz, mert bár az 51,6 százalék könnyedén átfordulhatna, a második DK pedig 17 százalékkal követte csak a a kormánypártot májusban, összesen pedig az ellenzék 42,13%-ot szerzett az EP-voksoláson. Így érthető módon sokáig tart a megfelelő jelölt keresése, nem is jelentették még be az összefogást. És noha a Fidesz közlései között sem találtunk meg az Ács Rezső jelenlegi polgármester újraindításáról szólót, a városvezető teljes erőbedobással kampányol a közösségi oldalán. Nem véletlenül, hiszen a Fidesz–KDNP polgármestere 2014-ben 46,6 százalékkal tudott nyerni, ötöt verve az akkor még LMP-s Hadházy Ákosra, akit az ellenzéki pártok közül akkor csak a Jobbik nem támogatott.
• Érdekes a helyzet Békéscsaba esetében is, ahol a Fidesz-KDNP 46,45 százalékot hozott májusban, de az ellenzék együtt képes lehet ringbe szállni a városért, hiszen az együttműködésre hajlamos pártok összesítve 46,07 százalékot értek el, és ha a Kétfarkúak számára is elfogadható jelöltet állítanak, akkor talán az a 2,77 százaléknyi szavazópolgár, akik az MKKP-re voksoltak májusban, szintén támogatja majd. Érthető tehát, hogy a Fidesz egy, a fővárosi Pesterzsébeten már kipróbált trükkhöz hasonlót vetett be Békéscsabán is: Szarvas Péter mögé álltak be, aki 2014-ben független jelöltként, de a Jobbik támogatásával győzött. Eközben azt nem tudni, ki lesz az ellenzék jelöltje, hiszen egyezség az összefogásról van, de nevet még nem jelentettek be a helyi alapszervezetek.

...és ahol bukni látszik az összefogás

Van, ahol a májusi eredmények alapján mindenképpen szoros versenyre lehet számítani, noha ehhez megfelelő ellenzéki jelölt is kell a kormánypárti indulók mellé.

• Bár az EP-választás eredményei alapján simán verhető lenne a Fidesz Szolnokon, az ellenzéki pártok és az igyekvő civilek, úgy tűnik, sokat tudnak rontani a helyzetükön. A puszta matek alapján egy DK-MSZP-P-Momentum-Jobbik együttműködés is elég lehet, pláne ha ehhez csatlakozik az LMP és/vagy az MKKP. A Fidesz 43,52, a DK 20,54, az MSZP-Párbeszéd 9,31, a Momentum 9,14, míg a Jobbik 6,92 százalékot kapott ugyanis májusban, azaz a kormányoldal viszonylag könnyen fogható. Ennek ellenére az ellenzék erői között elmérgesedett a helyzet Szolnokon, és ugyan a résztvevők most igyekeznek azt kommunikálni, hogy végül egy asztalhoz ültek egymással, és törekednek a megállapodásra, egyelőre úgy áll a helyzet: a polgármesteri székért Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja és a baloldali pártok, valamint a helyi Jobbik által támogatott MSZP-s Radócz Zoltán is ringbe szállna. Ezzel pedig oda lehet az Fidesz legyőzésének esélye.
• Debrecenben is két ellenzéki jelölt indul: Varga Zoltán, a DK helyi elnöke a baloldali pártok, míg Kőszeghy Csanád Ábel a jobbos jelöltként hívja majd ki októberben a fideszes polgármestert, az újrázni tervező Papp Lászlót, Kósa Lajos utódját. Csakhogy Debrecenben annyira erős a Fidesz, hogy a teljes ellenzéki koordináció sem garantálja a sikert. A kormánypártok listája 53,12 százalékot kapott májusban, a második DK 15,96-ot, és az együttműködő pártok összességében is 40,63 százalékot szereztek az EP-választáson.
• Ózdon a DK nem támogatja a jobbikos Janiczák Dávidot.

Amire mindenki odafigyel

Az ellenzéki pártok országszerte több mint negyven helyszínen jelentettek már be hivatalosan együttműködést, és további helyeken is várhatóak hasonló nyilatkozatok a következő napokban, ám mivel a szavazók fele a 123 tízezer fő feletti településen, a 23 megyei jogú városban és a 23 budapesti kerületben él, a figyelem ezeken összpontosul.

A mai kormánypárt 2006 óta uralja ugyanis ezeket a városokat, sőt 2010-ben a Fidesz győzelmi sorozata tovább folytatódott, Budapest mellett a 23-ból 22 megyei jogú város a fennhatóságuk alá került (csak Szeged maradt az MSZP irányítása alatt). 2014-ben pedig csak Salgótarjánt sikerült az ellenzéknek visszaszereznie, illetve Márki-Zay Péter győzelmével Hódmezővásárhelyt 2018-ban, igaz, közgyűlési többség nélkül.

Idén májusban azonban nemcsak a Fidesz, az összesített ellenzék sem ért el 40 százalék alatti eredményt egyetlen egy megyeszékhelyen sem, 50 százalék feletti eredményt pedig az ellenzék 8, a kormánypárt 7 helyen tudott elérni. Így az őszi önkormányzati összefogások ezekben a városokban különös jelentőséget kapnak. A fővárosban is nagyot nyert a Fidesz-KDNP, ugyanakkor többen szavaztak ellenük, mint mellettük.

A fővárosban mostanra az MSZP-P, a DK és a Momentum, majd a hozzájuk csatlakozott Jobbik és LMP is egyezségre jutottak, ám Karácsony Gergely egyelőre nem népszerűbb, mint Tarlós István. Nemcsak ezért, de Budapest minden kerületében szinte minden voksra szüksége lenne az ellenzéknek ahhoz, hogy a fővárosi közgyűlésben is fordítani tudjon.

Meg is született a budapesti megállapodás, amelyet ugyanakkor hetekkel a 23 (avagy majdnem 23) közös kerületi polgármesterjelöltet érintő bejelentést követően is feszültségek terhelnek.

Az MSZP, a Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, a Jobbik és az LMP nemcsak a mintegy 280 önkormányzati körzetről, illetve képviselői helyről egyeztetnek még, hanem egyelőre bizonytalan,

• lesz-e egyáltalán érdemi és valódi ferencvárosi előválasztás a momentumos Jancsó Andrea és a független, ám LMP-s és kutyapártos támogatottságú Baranyi Krisztina között

Vagy éppen hogy az V. kerületen kívül, ahol Tüttő Kata elvileg közös, szocialista polgármesterjelöltön túl a Jobbik is ringbe száll, Soroksáron pedig egyedüli jelöltet állítottak, de az is kérdés:

• Pesterzsébeten is hasonló helyzet alakul-e ki, azaz hogy egyszerre indul el a jelenlegi, a Fidesz által "elcsábított" polgármester kihívójaként Bencsik János, a Jobbik budapesti elnöke és a szocialisták által preferált Balog Róbert egyaránt elindul-e, ezzel könnyen csökkentve esetleg az ellenzéki esélyeket.

A cikk elkészülésében segített, az adatgyűjtésben részt vett Munk Veronika és Cseke Balázs.