Kitálalt a gyulai exfideszes vezető a város elitjéről

Ez az egyik, de még csak nem is a legerősebb állítása annak a több mint húszoldalas írásnak, ami újabban felborzolta a kedélyeket a gyulai fideszesek körében és úgy általában a helyi közéletben.

Persze nem azért, mert a közbeszerzéseket és a helyi politikát kicsit is jobban ismerők eddig nem tudták volna, hogy a jelenlegi rendszer haszonélvezőit melyik vállalkozók között kell keresni, hanem azért, mert az ominózus dolgozat írója, Galbács Mihály korábban maga is befolyásos fideszes figurának számított: a jelenlegi fideszes polgármester, Görgényi Ernő helyetteseként évekig ő volt a gazdasági alpolgármester. Aztán tavaly tavasszal az összes pozíciójából kiszorították, miután nyílt konfliktusba keveredett a helyi vezetéssel. 

A június végén íródott Galbács-dolgozat, amelyet a szerző saját aláírásával is ellátott és elsődlegesen a Fidesz felső vezetőinek, köztük Orbán Viktornak és Kövér Lászlónak szánt, valahogyan sokszorozódott, és több helyre, köztük az Indexhez is eljutott. Galbács lapunknak azt mondta, nem tudja, hogyan került a dokumentum végül másokhoz, köztük a jelenlegi polgármesterhez, de állítja: nem a nyilvánosságnak szánta. (Galbács írásának létezéséről elsőként a Magyar Narancson írt Bod Tamás.)

Helyi erők

Maga a dolgozat nem titkoltan azért készült, hogy az önkormányzati választási kampányt és a Fidesz helyi viszonyait befolyásolja, de ezt már nem Galbács mondta, hanem a címéből következtettük ki: A gyulai helyzet az önkormányzati választás előtt. 

A vállalkozók egyike Csizmadia Imre, akinek üzleti sikereiről néhány évvel ezelőtt az Index is írt. Csizmadia üzlettársa, Piskolty Tibor a másik olyan vállalkozó, aki Galbács szerint összenőtt a helyi fideszes vezetéssel. 2010 után ők ketten egyre több önkormányzati megbízást kaptak. Ahogy a volt gazdasági alpolgármester fogalmazott: „Elindult a gépezet.” Csak egy példa, amit Galbács is említ, de egykori cikkünkben is szerepel: Csizmadia rokonaiból-ismerőseiből álló érdekcsoport nyithatta meg a Békés megyei Gyula és Sarkad trafikjainak nagyjából felét.

Galbács a dolgozatában részletezte, hogy miután Gyula önkormányzata – kormányzati segítséggel – 2012-ben meg tudta venni a felszámolás alatt álló Gyulai Húskombinát Zrt.-t és megalakította a Gyulahús Kft.-t, a cég kereskedelmi igazgatója Csizmadia lett. Csakhogy a következő időszakban Csizmadia olyan cégekben lett vezető tisztségviselő, illetve tulajdonos, amelyek főtevékenysége a sertéstenyésztés és élőállat-nagykereskedelem. 

Csizmadia üzlettársa, Piskolty Tibor cégei is hasonlóan szépen jövedelmeztek az elmúlt években. Piskolty még 2010 nyarán alapított egy kft.-t, amely már ősszel megvette az egyik önkormányzati ingatlant, Galbács szerint azzal a feltétellel, hogy a „vételárat ledolgozza, önkormányzati feladatokat végez el”. Az ingatlant lebontották, azóta sincs semmi a helyén. Piskolty cége mindenesetre nemcsak egy ingatlannal, de önkormányzati megbízásokkal is gyarapodott. 

Piskolty Tibor cégeivel alapvetően az a probléma, hogy mint „szegény ember” jött az önkormányzathoz, aztán kinőtte magát. A város hátán növekedett, nemcsak Gyulán, de a választókörzet többi településein is letarolja a munkákat

– írja a dolgozatában Galbács, aki kikérte az önkormányzattól a közbeszerzési adatokat 2014 és 2019 májusa között, és azokat is mellékelte. Ebből derült ki, hogy az öt és fél év alatt 3,5 milliárdnyi közbeszerzések mögött 49 munka van.

E munkák 78 százalékát Piskolty cégei nyerték, de 2015-ben a közbeszerzések 95 százalékát Piskolty egyik cége, a Futizó Kft. kapta meg. (Ez a cég volt az, ami 2010-ben megszerezte az önkormányzati ingatlant.) Amikor Galbácstól megkérdeztük, hogy gazdasági alpolgármesterként hogyhogy csak most állt neki össze a kép arról, mi folyik Gyulán, ő azt mondta: csak 2014-ig töltötte be azt a posztot, és csak azután látta az összefonódásokat, hogy ezeket az adatokat kikérte, és megnézte az érintett cégek adatait.

Egy olyan gyakorlatról ír, amiben a rendszeren élősködő vállalkozók a városvezetés legfelsőbb szintjével egyeztetve irányítják a folyamatot úgy, hogy a végén a legelőnyösebb ajánlatot ők adják. Galbács arra is hozott példákat, mi történik akkor, ha a városi pályázat nem tartalmazza a megfelelő nyereséghányadot.

Ilyenkor a képviselő-testület „besegít”, és saját forrásból kiegészíti az összeget áremelkedésre hivatkozva – állítja Galbács, aki példaként az Almásy-kastély cselédszárnyát, a Szent Miklós parkot és egy kerti óvodát említett. Ugyancsak megemlíti a városi sportcsarnok felújítását, aminél szintén tarolt a Futizó Kft. Galbács ír arról is, hogy két éve öt (önkormányzati) lakást összesen húszmillió forintért szerzett meg a vállalkozópáros, az ingatlanok a gyulai vár és a várfürdő bejáratával, a híddal szemben vannak.

A „négyek” 

Az a borzasztó, hogy a hivatal dolgozói, a képviselők, a bizottsági tagok, de az egész város látja, hogy mi a helyzet, de csendben van 

– panaszkodik a volt alpolgármester. 

A két vállalkozó sikere a „négyek bandájának” köszönhető, legalábbis Galbács irománya szerint. A volt alpolgármester Görgényi Ernő jelenlegi polgármestert, Alt Norbert és Kónya István alpolgármestereket, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal korábbi vezetőjét, Gajda Róbertet sorolja ebbe a négyfős társaságba. Azokat, akikkel összerúgta a port, mielőtt kizárták a pártból. Galbács szerint a „négyek” idővel kitúrták a régi fideszeseket, köztük Baranyó Gézát, aki 2015 végén elhunyt. Baranyó egyike volt azon fideszeseknek, akik Gyulán felépítették a Fideszt. 

Galbács felidézi, hogy Baranyó temetésén Görgényi is beszédet mondott, amiben megjegyezte, hogy egykori társuk nem ragaszkodott ahhoz, hogy újból képviselőjelölt legyen. Merthogy Baranyó 2010-ben – amikor négy körzettel csökkent az egyéni képviselők száma – már nem indult. „Mindnyájunk bűne ez” – írta arról, hogy Baranyót kihagyták, majd mellékelt egy 2015 tavaszán írt emailt is, amiben Baranyó arról panaszkodik, hogy az

Alt, Gajda, Kónya, Görgényi négyes kisajátított mindent, új haverok jöttek. (...) A régiek meg fekete seggűek.

Galbács szerint nem igaz, hogy Baranyó nem ragaszkodott az induláshoz, mert levelében ő maga írta azt, hogy érez még magában annyi erőt, hogy tenni tudjon egy közösségért.

Galbács arról is ír, hogy a „négyek” rá akarták bírni Kovács József országgyűlési képviselőt is, hogy ne induljon a 2018. tavaszi országgyűlési választáson, és adja át a helyet valamelyiküknek. Ez nem sikerült nekik, 2018-ban is indult Kovács, és nyert is. 

Simonkával nem volt baja

A dolgozatból nemcsak az tűnik ki, hogy Galbács mit gondol a „négyekről”, hanem az is, hogy miközben őket üti, a „négyek” ellenfelét, a jelenleg büntetőeljárás alatt álló Simonka György országgyűlési képviselőt óvja. Miközben ugyanis azt kifogásolja, hogy a „négyek” miatt sikeressé vált vállalkozók miatt senki nem emeli fel a szavát, szóvá teszi, hogy az elmúlt években komoly csatározás zajlott Simonka György országgyűlési képviselő és Görgényi csapata között.

„Nem biztos, hogy a Fidesz ügyének jót tett a sok pengeváltás. Másként kellett volna az ügyeket intézni” – utalva arra, hogy Görgényi a PestiSrácok.hu-nak azt nyilatkozta: azok közé tartozik, akik már évek óta mondják, ha csak a fele igaz annak, amit Simonkáról hallani, akkor ebből büntetőügy lesz. Mindez – mármint Simonka ügyét – Galbács szerint „nem nyilvánosan, hanem a párt belügyeként kellett volna kezelni”. Mindehhez persze nem árt tudni, hogy

mintsem egy megvilágosodott politikus igazságharcának.  

Galbács dolgozata azért is érdekes, mert – bár nyilván nem ez volt vele az eredeti szándéka – rávilágít arra, milyen állami erőforrásokkal biztosítja a kormány a Fidesz regnálását. Valamint azt is megmutatja, hogy egyes városi beruházásoknál a fő szempont nem a település lakóinak érdeke, hanem az, hogy egy-egy projektet választások előtt lehessen átadni.

Galbács például egyszer Kovács József országgyűlési képviselő közbenjárását kérte, hogy a Gyulai Termál FC pályája és fedett edzőcsarnoka elkészülhessen. Ehhez Kósa Lajos 300 millió forintos támogatást ígért azzal a céllal, hogy „olyan beruházást indítsanak, amely az országgyűlési kampány időszakában segíti a jelölt munkáját”. Majd éppen Galbács írt egy projektről úgy, hogy annak szépséghibája, hogy jóval az önkormányzati választás előtt elkészül. 

Galbács azt állítja, kiszorításához az vezetett, hogy a Gyulai Termál FC anyagi hátterét bizonytalanná tették, ami miatt nem támogatta a tavalyi költségvetést. Mivel a költségvetés szavazásakor tartózkodott, a helyi fideszesek ellenségnek kiáltották ki. Ezután szerinte olyan helyzetet teremtettek, ami miatt a Gyulai Termál FC pálya nélkül maradt, így Galbács is kénytelen volt lemondani. 

Görgényi visszautasítja egykori párttársa vádjait

Megkerestük Gyula polgármesterét, Görgényi Ernőt is. A polgármester elmondta, hogy rágalmazás miatt tett feljelenést Galbács ellen, de polgári pert is indítani fog. Arra a kérdésre, hogy a több mint húszoldalas dokumentum mely állításait vitatja, Görgényi közölte: Galbács irományának azon részei miatt tett feljelentést, amelyek vele kapcsolatban gazdasági összefonódásokat és visszaéléseket állítanak vagy sejtetnek.

Ezeket nem kívánom részletesen leírni, mert ezzel csak ismételném Galbács hamis állításait.

Határozottan visszautasítom Galbács Mihály személyemet és tevékenységemet érintő állításait, sejtetéseit, melyek egyrészről hamis tényállítások, másrészről valós tények hamis színben történő feltüntetését valósítják meg" – írta a polgármester lapunknak.

Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Galbács azon állításához, miszerint egyes vállalkozói körök és politikai körök között összefonódás van, Görgényi közölte:  „Gyula egy sikeres város. Az elmúlt öt évben minden korábbi ciklusnál több pályázatot nyertünk. Ennek eredményeképpen épül-szépül városunk, fejlődik a gyulai gazdaság. Ezt politikai összefogással, dr. Kovács József országgyűlési képviselő és a városvezetés közötti szoros együttműködéssel és sok munkával értük el.” Görgényi szerint a gyulai cégek is sikeresek és több sikeres gyulai cég végez az önkormányzatnak építőipari kivitelezési munkákat. „Sem jogi, sem etikai szempontból nincs összeférhetetlenséget megvalósító kapcsolat gyulai vállalkozások és a gyulai politikai vezetés között” – hangsúlyozta a polgármester.

Görgényi szerint az sem igaz, hogy a „régi” fideszeseket a vezetés kiszorította volna. „Ma is több »régi fideszes« tölt be politikai tisztséget Gyulán – írta a városvezető. – Galbács Mihályt a gyulai Fidesz frakció kizárta tagjai közül 2018 áprilisában, többek között a Termál FC futballklub elnökeként folytatott korrupció-gyanús tevékenysége miatt. 2019. júniusban a gyulai Fidesz szervezet egyhangú állásfoglalással támogatta Galbács Mihály kizárását a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségből. A pártból való kizárásról a döntést a Békés Megyei Területi Választmány elnöksége hozza majd meg első fokon. Galbács Mihály kizárása egy egészséges öntisztulási reakció. A Termál FC új elnöksége vizsgálja Galbács Mihály büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét.”

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezetője az alábbi pontosítást küldte:" A cikk sajnos megkísérli összefüggésbe hozni Csizmadia Imre sertéstenyésztéssel foglalkozó cégét azzal, hogy Csizmadia Imre a Gyulahús Kft. kereskedelmi igazgatója 2013. óta. Azt azonban a szerző nem teszi hozzá, hogy a Gyulahús egyáltalán nem vásárol élő állatot, mert 2005-ben bezárták a vágóhídját, azóta nem vág sertéseket és belátható időn belül nem is fog, illetve nem vágat sertéseket más vágóhidakkal sem. Csizmadia Imre mezőgazdasági cégei ezért sem állnak sem közvetlen, sem közvetett üzleti kapcsolatban a Gyulahús Kft-vel és nem is tudnának kereskedelmi kapcsolatot létesíteni. Itt nincs sem jogi, sem etikai összeférhetetlenség."

Borítókép: Az egykori vármegyeháza amely ma a városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának épülete MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba