Árpád
-5 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Ez a tanév a nyelvtanulásról fog szólni

2019.09.02. 05:03

Ahogy már megszokhattuk, a most kezdődő tanévben is több olyan változás lép életbe a köznevelésben, a felsőoktatásban és a szakképzésben, amely a diákokat, a szülőket és a pedagógusokat is érinti. Az óvodától a felsőoktatásig kétmillió embert érint a tanévkezdés.

A kormány kommunikációja szerint idén már tízből 8-9 gyerek kap ingyenes étkezést a bölcsődében és az óvodában, az iskolákban is egyre több gyerekre vonatkozik ez a kedvezmény, az 1-9. évfolyamon tanuló összes diák ingyen kapja a tankönyvet, az első sikeres nyelvvizsgát az állam finanszírozza, ahogy kifizetik a KRESZ-vizsga díját is a fiataloknak. Közben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az iskolakezdés most is legalább gyerekenként 30-40 ezer forintos kiadást jelent a családoknak, ezért a szeptemberi családtámogatások folyósítását idén is előbbre hozták augusztusra. Mi változik még az idei tanévben?

Iskolai beíratás

Eddig nem ütközött különösebb akadályba az, hogy a gyerekek hatéves koruk betöltése után még egy évet maradjanak óvodában. Ha a szülő kérte, az óvoda engedélyezhette ezt. A köznevelési törvény sebtében összehozott júniusi módosítása miatt mostantól az iskolaérettség megállapítása egy szinttel feljebb kerül: a kérelmeket január 15-éig kell benyújtani "a felmentést engedélyező állami szervhez" (amelyet még nem jelöltek ki). Az alapszabály az, hogy aki adott év augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, annak el kell kezdenie az iskolát. Azt egyelőre még nem tudni, melyik lesz ez a felettes szerv, mint ahogy azt sem, miért tudják jobban eldönteni egy központi hivatalban azt, hogy egy adott gyerek már érett az iskolára vagy sem. Szakértők szerint a központi hivatal ezután is az óvoda véleményét veszi figyelembe a döntésnél, így a gyakorlatban sok változás nem várható az eddigiekhez képest.

Óvodai beíratás

Egy évvel előbbre hozzák az óvodai beiratkozás idejét. A gyerekeket eddig 5 éves korig lehetett felmenteni az óvodába járás alól, a jövőben alapesetben már csak 4 éves korig lehet ezt megtenni. A döntést erről is egy külső szerv, várhatóan a területileg illetékes kormányhivatal fogja meghozni, de ehhez is alapvetően az óvoda véleményét veszik figyelembe. Ennek az intézkedésnek elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek szocializációjában, iskolára való felkészítésében lehet szerepe. Aki csak 5 éves korában kezdi az óvodát, azok közül sokan már az iskolakezdéskor is eleve hátrányban indulnak. A korai óvodáztatástól az iskolai eredményesség javulását várják. Indokolt esetben ezután sem korlátozzák a szülők jogait abban, hogy gyermeküket csak 5 éves korban adják óvodába.

Magántanulóság helyett egyéni munkarend

A júniusi törvénymódosítás egyik legtöbb vitát kiváltó intézkedése a magántanulóságra vonatkozó szabályok módosítása volt, amelyek célját még az ezen a területen dolgozó szakemberek sem értették teljesen. Egyre több olyan alternatív magániskola működik ugyanis a fővárosban és több vidéki nagyvárosban, amelyekben az oda járó gyerekek magántanulói státuszban vannak. Azóta kiderült, hogy a júniusi törvénymódosítás elsődleges célja nem ezeknek az intézményeknek a tönkretétele, hanem elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók indokolatlan magántanulóvá nyilvánításának és a köznevelési rendszerből való kitaszításának megakadályozása. A jövőben a magántanulói státusz neve egyéni munkarend lesz, és erről már nem az iskolaigazgató, hanem az Oktatási Hivatal dönt. Az OH által augusztusban kiadott tájékoztató szerint aki most magántanulói státuszban van, annak nincs teendője. Az OH 2020 szeptemberéig felülvizsgálatot folytat le minden érintett esetében, és hivatalból dönt arról, hogy 2020 ősze után is fennállhat-e az egyéni munkarend a diák esetében. Fontos változás, hogy míg eddig a tanév során bármikor lehetett kérelmezni a magántanulóságot, a jövő évtől ez csak egy alkalommal, június 15-ig tehető meg, és csak egy évre kérelmezhető.

Kötelező nyelvvizsga a felvételihez

A 2020-ban egyetemre felvételizőknek nincs kegyelem: ők már csak akkor futhatnak neki a felvételinek, ha van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk (B2 szintű) vagy ennek megfelelő oklevelük (emelt szintű nyelvi érettségi, külföldi érettségi, nyelvvizsga stb.). Erről az intézkedésről évek óta tart a vita, többször tüntettek is ellene. Egyrészről vitathatatlan, hogy egy diplomás embernek ma szüksége van idegen nyelvtudásra. A kormány azzal érvel, hogy az erről szóló szabályt már 2014-ben meghatározták, így a diákoknak összesen hat évet adtak a felkészülésre. A másik oldalon viszont ismertek a hazai iskolai nyelvoktatás komoly hiányosságai és egyenetlenségei. Ez esélyegyenlőségi kérdéseket is felvet. Ha egy családnak nincs pénze külön nyelvtanfolyamokra, akkor a gyereküknek nemhogy nyelvvizsgája nem lesz, de egyetemre sem juthat be? Becslések szerint emiatt akár 20 százalékkal is csökkenhet a felsőoktatásba felvételizők aránya, ami viszont elsősorban a vidéki kisebb egyetemeket érintheti súlyosan.

Külföldi nyelvtanfolyamokra mehetnek a diákok

Maga Orbán Viktor jelentette be idei évértékelő beszédében, hogy a 9. és 11. évfolyamos diákok kétszer kéthetes, külföldi nyelvtanfolyamra mehetnek állami pénzen. A lehetőségre folyamatosan lehet majd pályázni, a diákokat családoknál szállásolják el. Mindenki csak az általa első helyen tanult nyelvterületre utazhat. A programot a Tempus Közalapítvány szervezi, amely már 1200 külföldi nyelviskolával vette fel a kapcsolatot. A nyári szünetben tartott nyelvtanfolyamok célországai között az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Málta, Írország és Kína szerepel. A diákoknak az utazás végén beszámolót kell írniuk. A kormány évente 140 ezer résztvevővel számol. Az állam nemcsak a nyelvtanfolyamok díját, a gyerekek utazását, elszállásolását és ellátását finanszírozza, hanem zsebpénzt is ad. Gyerekenként 2 ezer eurós ráfordítással számolnak. Szakértők korábban az Indexnek azt mondták: az ilyen külföldi nyelvtanfolyamoknak csak akkor van értelme, ha a diákok itthon már elértek egy szintet, külföldön pedig nem beszélnek egymás között magyarul. Ettől nem fognak megoldódni a hazai iskolai nyelvoktatás súlyos gondjai, és ezt a pénzt hasznosabban is el lehetne költeni itthon.

Több idegen nyelvű tankönyv közül választhatnak az iskolák

Feltehetően az iskolai nyelvoktatás javítására engedte el a kormány azt a szigorú szabályozást, amely minden területen csak egy-két tankönyvcsalád választását tette lehetővé az iskoláknak (ezek voltak ingyenesek). A júniusi törvénymódosítással a köznevelési törvénybe olvasztották a tankönyvtörvényt, amelynek hatására az idegen nyelvű tankönyvekből, feladatgyűjteményekből, szótárakból a jövőben kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a tankönyvjegyzékre. A tanárok és a diákok választási lehetősége ezzel bővül, és színvonalas magánkiadók sem szorulnak ki a piacról.

Átalakulnak az OKJ-s képzések

Ebben az évben várható, hogy alapvetően átstrukturálják az OKJ-s szakképzések rendszerét. A magyar Országos Képzési Jegyzék (OKJ) jelenleg 700 szakképzést sorol fel, amelyeket szakképző iskolákban, technikumokban, felsőoktatási intézményekben (iskolarendszerben) vagy fizetős tanfolyamokon (iskolarendszeren kívül) lehet tanulni. A rendszer eléggé átláthatatlan: a képzési jegyzékben keverednek a valódi szakképzettségek és a részképzettségek a munkakörökkel, több képzés átfedi egymást. Az egyelőre még nem részletezett tervek szerint várhatóan két szakmalista jön majd létre. Az egyik 180-200 tételből álló lista az iskolában megszerezhető szakmai alapképzettségeket (például asztalos, hegesztő, villanyszerelő stb.) sorolja majd fel, a másik az iskolán kívüli tanfolyamokon elvégezhető specializáltabb, kiegészítő kurzusokat. A szélesebb és általánosabb szaktudást adó végzettségeket várhatóan csak a 3–5 éves állami-egyházi szakiskolákban és technikumokban lehet majd megszerezni középiskolás korú diákoknak vagy felnőtteknek, a fizetős tanfolyamok ezután is nyitottak lesznek mindenki számára. Várhatóan szeptemberben már a parlament elé kerül az új szakképzési és felnőttképzési törvény, a két területet érintő jogszabályok kikerülnek a köznevelési törvényből és egy önálló jogszabályt alkotnak.

Senki nem szólhat bele az iskolaigazgatók kinevezésébe

Az iskolaigazgatók kinevezése már évek óta állami kézbe került, most az utolsó akadályt is elvették, hogy ebbe bárki beleszólhasson. A köznevelési törvény június módosításából kivették azt a passzust, ami kötelezővé tette a pályázatok elbírálásához a nevelőtestület, az iskola alkalmazotti közössége, az óvoda- vagy iskolaszék, a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének beszerzését. A végső szót már 2013 óta a minisztérium mondja ki egy-egy igazgató kinevezéséről, a döntést nem is kell indokolni. Korábban az ezzel kapcsolatos botrányok nagy része abból fakadt, hogy a nevelőtestület vagy az iskolaszék szavazatai ellenében döntött az állam. Ezt most megszüntetnék, pedig ha másért nem, a pályázóknak igenis fontos visszajelzés volna, hogy mit gondolnak róluk az adott iskolában, már ha a pályázatokat komolyan venné az állam. 

Határt szabnak az alternatív iskoláknak

Komoly felzúdulást okozott júniusban az a terv, hogy az alternatív iskoláknak is kötelezővé tették volna az érdemjegyes osztályozást (a diákok szöveges értékelése helyett), a tanéveket itt is félévekre kellett bontani, és az iskolák tantervei nem térhettek volna el 30 százaléknál nagyobb mértékben a kerettantervektől. Mindez első látásra megnehezítette és/vagy ellehetetlenítette volna ezeknek az iskoláknak a működését, köztük például a már közel 10 ezer gyereket nevelő Waldorf-iskolák és óvodák hálózatát. Az érintetettekkel nem egyeztetett javaslat átgondolatlanságra jellemző, hogy mindez a törvénymódosító csomag elfogadását is megakasztotta az utolsó pillanatban. Egy újabb módosítással végül mégiscsak megengedték a szöveges értékelést. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője az Indexnek ezután azt mondta: a módosítás így már nem fogja hátrányosan érinteni a Waldorf- és a hasonló alternatív iskolák működését.  

A fenti kérdések nagy részét a Kibeszélő podcast adásában is körüljártuk