Salamon
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Polt Péter személyesen lépett közbe, hogy az uniós bíróság ne vizsgálhassa a magyar bírók függetlenségét

DSZZS20140527002
2019.09.03. 15:49

Jövő héten nyilvános ülésen bírálja el a Kúria a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványát a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) végzésével szemben, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál egy büntető ügyben, közölte a legfelsőbb bírói fórum. Polt Péter tehát személyesen lépett azért, hogy megakadályozza, hogy a luxemburgi bíróság vizsgálódjon a magyar igazságszolgáltatás háza táján.

Július közepén számoltunk be arról, hogy a luxemburgi Európai Unió Bíróságához fordult a PKKB csoportvezető bírája egy külföldi állampolgár ellen indult büntetőper "farvizén". Vasvári Csaba bíró felfüggesztette a büntetőügyet azért, hogy az Európai Unió bírósága meg tudja vizsgálni:

összeférnek-e az európai joggal a magyar bírósági rendszer régóta ismert visszásságai.

Vasvári szerint ugyanis felmerült annak a lehetősége, hogy ha a konkrét ügyben, vagy akár más eljárásban érintett külföldi állampolgárral szemben elmarasztaló ítéletet hozna Magyarországon, az elítélt utána joggal fordulhatna mindenféle nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségén esett csorbát, avagy csorbákat kifogásolva.

ENNEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI INDÍTVÁNYT TERJESZTETT ELŐ AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK, AMIBEN A TÖBBI KÖZÖTT AZ IS A KÉRDÉS, HOGY ÖSSZEEGYEZTETHETŐ-E AZ UNIÓS JOGGAL HANDÓ TÜNDE, AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL (OBH) ELNÖKÉNEK TÚLHATALMA.

A konkrét eljárás lőszerrel való visszaélés gyanújával indult egy külföldi, svéd állampolgár ellen, az ügyészség ugyanakkor "csak" pénzbüntetést, nem pedig elzárást indítványozott az ügyben. Vasvári határozata nem is az alapügy miatt vált érdekessé, hanem azért, mert a külföldi állampolgár védője arra tett indítványt, hogy az eljáró PKKB függessze fel a pert és forduljon az Európai Bírósághoz. Vasvári bíró ennek eleget téve azt kérte az uniós bíróságtól, hogy az vizsgálja meg:

  1. A terhelt anyanyelv-használati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen.
  2. Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá. Így egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
  3. A magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt.

Csakhogy Polt Péter szerint Vasvári nem is kérdezhetett volna ilyeneket. A vádhatóság vezetőjének hetekkel ezelőtt benyújtott indítványa szerint legalábbis az uniós alapszerződés szerint az EU bíróságának előzetes döntés meghozatalára csak a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek, vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kérdésében van hatásköre. Márpedig Polt szerint az, hogy Handó Tünde törvényesen látja-e el feladatát, így az OBH-elnök bírói függetlenséget befolyásoló esetleges működése, valamint a bírók befolyásolhatatlanságát biztosító bérezése nincs összefüggésben az uniós alapszerződéssel, amely ugyanakkor kiköti a függetlenség bizonyos garanciáit.

Nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha nem a közösségi jog értelmezését, vagy annak megállapítását kérik, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek. Nem lehet előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni akkor sem, ha a felmerült kérdés az ügy szempontjából nem releváns, a folyamatban lévő ügy kimenetelét nem érinti

– állapítja meg a legfőbb ügyészségi közlés, amely szerint így a bírói indítvány háromból egy kérdése sem felel meg a kikötéseknek. Az ügyészség közleménye így azzal zárul, hogy

POLT PÉTER INDÍTVÁNYOZTA A KÚRIÁN ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁT, HOGY A PESTI KÖZPONTI KERÜLETI BÍRÓSÁG VÉGZÉSE TÖRVÉNYSÉRTŐ.

Az előzetes döntéshozatali indítvány jelentőségét ezzel szemben éppen az adta, hogy még a tavaszi parlamenti ülésszak végén a Fidesz-KDNP érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) törvényességi jelzéseit és az indítványát, mellyel méltatlanná válás miatt arra kérte az Országgyűlést, hogy mozdítsa el posztjáról Handó Tündét.

Csakhogy a nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület, az OBT megfelelő kontrollt jelent az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az OBH elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Írtunk arról, hogy ezzel szemben az OBT szerint az Országgyűlés döntésének következménye az lesz: nemzetközi színtéren is egyértelművé válik, hogy az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon.

Ráadásul az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke, és az Európai Bizottság ajánlása is ugyanerre utalt.

Mindezek nyomán az is jelentős hírértékkel bír, hogy Polt Péter személyesen jár közben azért, hogy Handó eljárásmódját, valamint a magyar bírók befolyásolhatatlanságának garanciáit az európai bíróság se vizsgálhassa meg.