Öt szűk esztendőre számíthat Budapest?
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Az elmúlt főpolgármesteri ciklust a 3-as metró felújítása uralta. A technikailag legkönnyebb északi szakasz elkészült, a déli várhatóan csúszik, de elvileg 2020 végére befejeződhet. A legbonyolultabb részre, a mélyvezetésű középső szakaszra egyelőre se szerződés, se pénz. Szerződés azért nincs, mert az eddigi kivitelezői ajánlatok nagyon drágák voltak, és Tarlós visszadobálta őket, a forrásra pedig csak ígéret van a kormánytól. Ha a korábban már a szó szoros értelmében égetővé vált metrófelújítás ügyében elkezdi húzni az időt a kormány, az nagyon kellemetlen lehet Budapestnek.
A BKV sincs túl jó helyzetben, a BKK milliárdokkal tartozik a cégnek. A kampányban beígért ingyenbérlet a tanulóknak, és egyéb kedvezmények betartása további pénzt vehet el a kasszájából. A jegybevétel a jövőben egyre inkább az állam által felügyelt Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-n keresztül áramlik, ráadásul a cég még szoríthat is a BKV nyakán a kényelmi díj emelésével.
A fővárosi közlekedési cég finanszírozásának rendezését Tarlósnak 9 év alatt nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Jegyáremelés nem volt, viszont a bérek elszálltak. Ezért ingyen utazás helyett hamarosan valószínűleg drágább jegyekkel lehet majd szembenézni, ha a céget működtetni akarják valahogy.
A korábban beígért járműcserék csak részben teljesültek, kevesebb troli, és kevesebb villamos jött. Új busz pedig szinte semmi a nagy mercedeses beszerzés óta. Az öregedő buszflottát, ha minden jól megy, a közeljövőben mindössze 40 Mercedes fiatalíthatja .
A Lánchíd és az Alagút felújítása is lebeg egyelőre. A kivitelezésre ide is túl drága ajánlatok futottak be. Tarlós korábban a kormánytól kért pénzt a többletköltségekre, de még az a keret is kevés lesz. Az új főpolgármesternek kell majd a kivitelezőknél elérni, hogy vigyék lejjebb az árakat, vagy Orbántól kell pénzt kérni, egyik sem egyszerű feladat.
Az egykor gazdagnak számító FKF Zrt.-t, bár 2010-ben szemet vetett rá, végül nem vette el a fővárostól a kormány, de a szemétdíj-bevétel fölött már nem Budapest diszponál: a pénz az állami kukaholdinghoz, azaz a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-hez folyik be, ott osztják újra.
A 2-es metró-Gödöllői HÉV összekötése, a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítása, az 5-ös metró (az északi és déli HÉV-vonalak összekötése) elbizonytalanodhat, ezekre is csak a kormányon keresztül lehet pénzt szerezni egyelőre. A kormány pedig az érintett önkormányzatok színeváltása miatt várhatóan kisebb buzgalmat mutat majd a projektek támogatása iránt.
A főváros nincs túl jó anyagi helyzetben, a cégeinek bevételei is átrendeződtek. Fejlesztésre jelenleg az az egyszeri 36 milliárd forint fordítható, amit a BKV visszanyert az Alstomtól. Ezt már a kampányban tudta Karácsony Gergely, ezért utazott ki Brüsszelbe lobbizni amellett, hogy a főváros külön, saját maga pályázhasson az uniós forrásokra, ne csak azon az államkasszán át juthasson hozzájuk, aminek a kulcsa Orbánnál van. Szakértők szerint a terv jó, eredmény azonban csak évek múlva várható. Közben a kormány a szolidaritási adó emelésével, amivel eddig már amúgy is jól kifacsarta a budapesti költségvetést, tovább kopaszthatja a fővárost – ha akarja.
Külön érdekes, mi lesz a Fürjes Balázs fémjelezte Budapesti Közmunkák Tanácsával, aminek részben az volt a feladata, hogy az olyan kormánynak tetsző és a kormány által elképzelt fejlesztéseket menedzselje, mint a nagy sportberuházások, és az azokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, például a Galvani híd építése. Információink szerint most itt is nagy fejvakarás van, próbálják értelmezni, mi is lesz a valós budapesti politikai szituáció az erős kormány és az erős felhatalmazású ellenzéki önkormányzatok között.
Iránymutató lehet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter napokban tett nyilatkozata, ami szerint, ha Karácsony lesz a főpolgármester, érvényét veszti az Orbán Viktor és Tarlós István közötti 15 pontos (ezermilliárdos fejlesztést tartalmazó) megállapodás. A legpesszimistább források 2020-tól (legalább) öt szűk esztendőre számítanak.
(Borítókép: Karácsony Gergely a Fidesz egyik ÜZENJÜK BRÜSSZELNEK: TISZTELETET A MAGYAROKNAK! szövegű, Orbán Viktort ábrázoló budai kampányplakátja előtt, amelyen ÜZENJÜK VIKTORNAK! felirattal ragasztotta át 2014. május 7-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)