Tanú látta, ahogy a darnózseli hentes maradványokat szór szét a réten

Horrorisztikusnak, brutális cselekedetnek nevezte az ügyész perbeszédében azt az ügyet, amiben a darnózseli hentest azzal vádolják, hogy megölte feleségét, a holttestet pedig a házukban lévő húsfeldolgozóban feldarabolta, ledarálta, maradványait elégette, majd szétszórta.

A vádlott otthonról érkezett a Győri Ítélőtáblára, mivel szabadlábon védekezhet. A bíróság korábban bizonyíték hiányára hivatkozva ugyanis kétszer már felmentette. A tárgyalásra az áldozat teljes családja is eljött.

Látták, ahogy szétszórja a maradványokat

A vád szerint a házaspár kapcsolata 2011-ben megromlott. A férfi egy alkalommal bántalmazta is a feleségét, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A férfit ekkor próbaidőre engedték. A nő válópert kezdeményezett, elköltözött otthonról, de hiányoztak a gyerekei, és bejelentette, hogy visszaköltözik, amíg a válás le nem zajlik. Erre már nem került sor, a nő 2014 májusában eltűnt. Utoljára a mosonmagyaróvári munkahelyén látták. A mobiladatok szerint eltűnése éjszakáján egy helyen volt a férjével: Mosonmagyaróváron, majd darnózseli otthonuknál.

A vád szerint a férfi megölte feleségét, majd autóba tette, hazavitte és megvárta, amíg a gyerekük elalszik. Ezután beállt az autóval a garázshoz, kivette a holttestet, és a ház alatti húsfeldolgozóban azt feldarabolta, ledarálta.

A nő eltűnését a testvére jelentette be. Miután a rendőrség felhívta a vádlottat, a maradványok egy részét elégette, egy részét elrejtette vagy szétszórta, később pedig sósavval fertőtlenítette a húsfeldolgozó eszközöket.

Másnap a vádlott bement a kórházba kézközépcsont töréssel, de azt nem tudta megmondani, mikor vagy hogy tört el az a csont. Pár nappal később a nyomozók megtalálták a a réten az el nem égett darabokat a nő szív-, máj-, tüdő-, bőr- és izomszöveteiből, alig néhány kilométerre a vádlott házától, az egyezést később DNS-teszt is bizonyította.

A tárgyalássorozat alatt a bíróság tanúkat is meghallgatott. Egyikük azt állította, hogy látta, ahogy a vádlott a gyilkosság éjszakáján kivesz valamit az autó csomagtárolójából, és a beindított füstölő felé viszi. Egy másik tanú pedig azt mondta, a gyilkosság másnapján látta, ahogy a férfi egy zsákból valamit szétszór egy réten. 

A férfi végig ártatlannak vallotta magát.

Kétszer már felmentették 

Az ügyész perbeszédében az ügyet tragikusnak és rendkívül megrázónak jellemezte. Szakszerűtlennek nevezte az, hogy az első fokú bíróság nem talált összefüggést a vádlott magatartása és az áldozat halála között. 

Első fokon és a megismételt eljárásban ugyanis a férfit korábban már kétszer felmentették. A másodiknál a bíró úgy indokolt, nincs bizonyíték az emberölésre, és nem derült ki, hogy a sértett mikor és hogyan veszítette életét. Az viszont szerinte bebizonyosodott, hogy a vádlott kétszer nem mondott igazat. Valótlanul állította, hogy a gyilkosság időpontjában a testvérénél volt, és az sem volt igaz, hogy nem járt azon a réten, ahol a felesége maradványait megtalálták. 

A törvényszék bizonyítottnak látta, hogy az anyagmaradványokat a férj szórta ki, a telefonok cellainformációi pedig igazolták, hogy a férfi és a nő egy helyen tartózkodott. A bíró viszont azt is mondta, a történet kezdő- és végpontja igazolt, de semmi nem bizonyítja, hogy a vádlott megölte az asszonyt, nem derítették fel a halál idejét és okát sem. Az nem tekinthető bizonyítéknak, hogy a vádlottnak lett volna indoka a felesége halálát kívánni. A bíró azt mondta, a vádlott közreműködött a sértett testének megsemmisítésében és maradványainak szétszórásában, de ez önmagában az emberölés vádját nem alapozza meg. Így akkor végül felmentették.

Horrorisztikus, gátlástalan, brutális

Az ügyész a keddi tárgyaláson perbeszédében azt mondta, a vádlott a holttestet azért tüntette el, hogy ne legyen bizonyíték a bűnösségére. Közvetlen bizonyítékok ugyanis szerinte vannak: a vádlott és a sértett viszonya, a folyamatban lévő válóper, a férfi indulata a nő felé, hogy az áldozat egészséges volt, így a természetes halál valószínűleg kizárható, a férfi ott várta aznap este a nőt a munkahelye előtt, és a telefonok cellainformációi szerint is egy helyen voltak. Az ügyész szerint ha a nő természetes halált halt volna, vagy más ölte volna meg, az a vádlottnak "főnyeremény" lett volna, és így nem eltüntette volna a holttestet, hanem segített volna a nyomozásban. Az ügyész úgy véli, az áldozatot csak a vádlott ölhette meg, ez "száz százalék", csak nem az, hogyan vagy mivel gyilkolt.

Az ügyész a lehető legszigorúbb büntetés kiszabását kérte a vádlottra, mert

a test horrorisztikus megsemmisítése gátlástalan, brutális cselekmény volt.

Ezután a vádlott védője szólalt fel. Dicsérte az első fokú bíróság eljárását, amit szerinte rendkívül precízen folytattak le. A vádlottat azért mentették fel, mert nem találtak ok-okozati kapcsolatot közte és az áldozat halála között.

A sértett családját képviselő ügyvéd beszédében azt mondta, az első fokú bíróság több feltárt, fent említett bizonyítékot nem értékelt a korábbi felmentő ítéletében. Az ügyvéd szerint fontos megtalálni a választ azokra a kérdésekre, hogy a vádlott miért hazudott többször is, például arról, hol volt a gyilkosság estéjén. Az ügyvéd állítja, a vádlott eltervezte előre a gyilkosságot, azt is, hogy fogja megsemmisíteni a bizonyítékokat, és hogyan fogja nehezíteni a bizonyítási eljárást, de eközben tetten érték. Hiszen az ügyvéd szerint tanú is van, aki látta, hogyan szórja szét a réten felesége maradványait. Így aztán nem kell közvetlen bizonyíték a gyilkosságra, ha a közvetett bizonyítékok lánca erre mutat.

A vádlott az utolsó szó jogán annyit mondott, nem követte el a bűncselekményt.

Ítéletet október 29-én mondanak az ügyben.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)