A Kúria döntött: lehet népszavazni arról, kell-e stadion Csepelre

A Kúria szerint lehet népszavazást tartani arról, épüljön-e atlétikai stadion a Csepel-sziget csúcsán, ezért a bíróság hitelesítette az erről szóló népszavazási kezdeményezést – írja az MTI.

A kérdést eredetileg Kassai Dániel volt LMP-s politikus nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), és úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?”

Az NVB júliusban megtagadta a kérdés hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a kérdés egy kormányrendelet módosítására irányul, vagyis nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, pedig népszavazást csak a parlament hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. Az NVB szerint a kérdés ráadásul nem felelt meg a választópolgári egyértelműség követelményének, mert a kérdésben a település megjelölése nélkül, csupán helyrajzi számként szerepelt a helyszín, ami helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható.

Az NVB határozata ellen Kassai Dániel a Kúriához fordult, amely hétfőn – megváltoztatva az NVB döntését – hitelesítette a kérdést. A bíróság a végzésében arra jutott: a kérdés nem arra vonatkozik, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion egyáltalán ne épülhessen meg, hanem az az építkezés megkezdésének 2023. január 1-jéig történő elhalasztását célozza. A bíróság szerint ezért azt kellett vizsgálni, hogy az építkezés elhalasztásáról rendelkezhet-e az Országgyűlés egy eredményes népszavazást követően.

A Kúria megítélése szerint a népszavazási kérdés nem a beruházás megvalósításának teljes meghiúsítására, csupán időbeli elhalasztására irányul, így közvetve sem befolyásolja és akadályozza a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását, így nem érinti a kormány hatáskörébe tartozó kérdést, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak minősül.

A bíróság vizsgálta az egyértelműség követelményének teljesülését is, és arra jutott, nem ért egyet az NVB-vel abban, hogy az érintett helyszínnek a település megjelölése nélküli, pusztán helyrajzi szám alapján történő megadása, helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható. A Kúria arra jutott, hogy a választópolgároknak lehetősége van arra, hogy a helyrajzi szám és az atlétikai stadionra való utalás alapján a területet beazonosítsa, és kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy a kérdés a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével kapcsolatos.

A Kúria szerint a kérdésben szereplő elírás – Soroksári helyett Soroksági – nem értelemzavaró. Mindezek alapján a bíróság hitelesítette a népszavazási kérdést. A végzés jogerős.

(Borítókép: A tervezett stadion látványterve - forrás:  KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.)