Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Mégse lenne kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez

2019.11.05. 15:56 Módosítva: 2019.11.05. 17:09

Mégse legyen kötelező követelmény a nyelvvizsga a felsőoktatásba való felvételnél – ezt javasolja a kormánynak a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium, írja az MTI. A minisztérium a HÖOK-kal és más szervezetekkel való egyeztetések után jutott erre az álláspontra, az erről szóló javaslatot pedig hivatalosan szerdán nyújtja majd be. 

A kormány még 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy 2020-tól legyen feltétele a felvételinek egy középfokú nyelvvizsga letétele. Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára szerint akkor minden felelős partnerrel egyeztettek erről, és egyet is értettek, és szerinte volt öt éve mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására.

Azonban az elmúlt időszakban több különböző szervezet is felkereste a minisztériumot, hogy a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat folytassanak – ezekről múlt csütörtökön mi is beszámoltunk.

Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja  a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül

– jelentette be kedden a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián Schanda Tamás.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a múlt heti tárgyalásokon arra hívta fel a minisztérium figyelmét, hogy a nyelvvizsga-követelmény miatt drasztikusan csökkenne a hallgatók száma egyes egyetemeken - mondta az Indexnek Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke. Az idén egyetemre felvettek egyharmadának nem volt nyelvvizsgája. Ha a nyelvvizsga-követelményt 2020-ban bevezetnék, az nem az elitegyetemeket veszélyeztetné, hanem azokat a vidéki felsőoktatási intézményeket, amelyeknek nagyon fontos szerepük van a vidék megtartóképességében:

A hallgatói létszám csökkenése miatt konkrét egyetemek létjogosultsága kérdőjeleződne meg, és a kormány számára nemzetstratégiailag fontos szakokra (pedagógus-, egészségügyi-, agrárképzés) sem lehetne elég embert felvenni.  

A HÖOK egyik kompromisszumos javaslata ezért az volt, hogy amennyiben nem lehetséges a követelmény eltörlése addig, amíg a Nemzeti alaptantervben előírt képzési szint nem egyezik meg az egyetemi felvételiben elvárttal, úgy halasszák el egy évvel az intézkedést: 2020-ban mindenkit vegyenek fel, aki eléri a szükséges ponthatárt, akinek pedig nincs nyelvvizsgája, annak egy éven belül kelljen megszereznie azt. A minisztérium végül nem a halasztás, hanem a követelmény kiiktatása mellett döntött.

A HÖOK fontos érve volt, hogy az egyetemi nyelvtudás előírásával várják meg az új Nemzet alaptanterv (Nat) bevezetését. Problémás ugyanis, hogy a jelenlegi Nat csak a B1-es szintre készíti fel a diákokat, miközben a felvételihez B2-es szintet várnak el. Sok olyan család van, amely nem teheti meg, hogy külön nyelvórákat fizet, így ez a követelmény nagyon sok fiatalt érintene hátrányosan, mondta Budai Marcell.

A HÖOK emellett elismeri, hogy a kormány az elmúlt években több intézkedést tett a nyelvtanulás ösztönzésére és támogatására. A HÖOK azt is javasolta, hogy a Tanítsunk Magyarországért programot, amelyekben egyetemisták segítik a hátrányos helyzetű térségek diákjait, terjesszék ki a nyelvoktatásra is.

Korábban több cikkünkben is beszámoltunk arról, kiket érintene hátrányosan a 2020-tól tervezett nyelvvizsga-szabály, és milyen érvek szólnak mellette vagy ellene. Két évvel ezelőtti cikkünkben azt írtuk, az intézkedés

akár 10 ezer fővel is csökkentheti a demográfiai okokból amúgy is fogyatkozó felvehető hallgatók számát. 

A problémát a kormány és az akkor még a felsőoktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma is érzékelte, fél évvel ezelőtt viszont még úgy tűnt, a generális szabályt még nem akarják feloldani. A keddi javaslat alapján viszont a kormány engedett az elképzeléseiből, és mégsem teszi kötelezővé a 2020-ban felvételizőknek a középfokú nyelvvizsga meglétét.