Hogyan okozhatott ekkora káoszt egy delegáció?

Helyszíni tudósítóink és olvasóink jelzései alapján az alábbi szokatlan történések zajlottak csütörtök délután és kora este, Recep Tayyip Erdoğan török elnök budapesti látogatása idején:

• Körbezártak kb. 1500 embert a Margit hídnál a rendőrök, a tömeg tagjai semerre sem tudtak továbbmenni (például a tüntetésre vagy haza vagy a gyerekeikért sem az iskolába), a környező mellékutcákba is beragadtak pár százan.
• A Batthyány téren nem engedték ki az embereket a metróállomásról, visszatereltek mindenkit a föld alá, hatalmas tumultus alakult ki.
• A Széll Kálmán térnél a tüntetők összekeveredtek a munkából hazaérőkkel, olvasóink szerint nem volt biztosítva megfelelően a Széll Kálmán közlekedési csomópont.

Ha jön a vendég

Hogyan fordult elő mindez, és kinek a felelőssége, főként, hogy Budapest eddig megbirkózott ilyen látogatásokkal, és Budapestnél nagyobb külföldi városokba is érkeznek magas rangú delegációk anélkül, hogy káoszt okoznának?

Olyan külföldi politikusokat, akiknek bőven akadnak ellenségei, köztük akár terroristák is, vagy olyanok, akik katonailag képzettek, az átlagosnál jobban kell védeni. Erdoğan pedig abból a szempontból is különleges, hogy például Washingtonban megesett, hogy a saját testőrei verték az ellene tüntetőket. Ezért is macerásabb diktátorokat vagy nagy hatalmú autoriter vezetőket vendégül látni, mint például egy demokratikus állam vezetőjét. 

Az általunk megkérdezett, személyvédelmet ismerő szakértő szerint amikor egy külföldi állam vezetője Magyarországra látogat, a személyes védelmét a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai látják el, de azt, amit az emberek az utcán tapasztalnak, már a rendőrség végzi. Ám ez sem spontán működés, hanem jó előre eltervezett, sőt, külön utasításban is szabályozza a rendőrség, hogy miként kell védeni a Magyarország szempontjából különösen fontos embereket.

A TEK munkatársai már jóval a látogatás előtt egyeztetnek a külföldi politikus védelmét ellátó szervek embereivel. Bejárják a tervezett útvonalakat, átbeszélik az alternatív útvonalakat és minden olyan témát, ami a személyi védelemmel kapcsolatos.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a TEK jóval a látogatást megelőzően tájékoztatja az ORFK-t arról, hogy az általuk védett delegáció milyen útvonalakon, mikor halad majd el. A biztosítás végrehajtására tett védelmi intézkedésekről a Készenléti Rendőrség és a feladat végrehajtásában közreműködő rendőri szervek külön biztosítási tervet készítenek. Ebben a tervben értékelik, hogy az adott külföldi politikus veszélyeztetettsége milyen, benne vannak a delegáció programjai, a biztosítás ideje, az ereje, az eszköze és az is, milyen módon hajtják azt végre. Különféle védelmi fokozatú biztosítások vannak. Az már az ORFK feladata, hogy ez alapján kitalálja és megtervezze a zárásokat és egyéb intézkedéseket, így például azt is, hogy mely területekről szállíttatja el az ott parkoló járműveket. 

Együttműködik a TEK, a rendőrség és a BKK

Végül a rendőrség feladata, hogy tájékoztassa az embereket arról, hogy a látogatás napján vagy napjaiban hol, mikor és milyen lezárások lesznek. Ezt meg is tette a rendőrség, a honlapjukon már a látogatás előtt közölték, hogy milyen útlezárások várhatóak, és hol.

Miközben a rendőrség biztosítja a helyszíneket, az utakat, egy sor más szervvel együttműködik. Így például a TEK-en kívül a programszervezőkkel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Protokoll Főosztályával, az Országgyűlési Őrséggel és nem utolsósorban a hazai titkosszolgálatokkal.

Ez az együttműködés már akkor elkezdődik, amikor a rendőrség a biztosítási tervet elkészíti.  A biztosítási tervet – amennyiben kiemelt védelemről van szó, mint Erdoğan esetében – a végrehajtás előtt 48 órával a Készenléti Rendőrség parancsnoka felterjeszti az országos rendőrfőkapitánynak, utóbbi hagyja ugyanis azt jóvá.

Mivel Erdoğan védelme I. fokozatú volt, ezért az utazásbiztosítása is rengeteg intézkedéssel járt. Így például az érintett útvonalakat mindkét irányban lezárták, a keresztező és betorkolló utakat biztosították. Nemcsak az autók, hanem a járókelők, nézelődők, a dolgukat intézni akaró emberek elől is. De ugyanígy lezárták a keresztező közúti felüljárókat is, az aluljárókat pedig biztosították. Még a csatornákat is átvizsgálták. Az útvonal mentén parkoló autókat elvitték, az útvonal mentén az épületeket ellenőrizték, blokkolták. Ilyenkor magaslati figyelőpontokat is létrehoznak, az útvonalat kordonozzák. Minderre egy 2013-as ORFK-s utasítás kötelezte a Készenléti Rendőrséget.

Nyilván a védelmet némiképp bonyolítja, ha a védendő politikust sokan utálják, és tüntetnek ellene, ekkor ugyanis azt is figyelembe kell venni, hogy a tüntetők hol, mikor és mennyien lesznek. De ezt általában nem lehet előre tudni, hiába adnak le egy feltételezett létszámot a rendőrségnek a tüntetések szervezői. Ráadásul csütörtökön más események is voltak a városban, például EL-meccset játszott a Fradi a CSZKA Moszkva ellen .

Ha mindent előre megtervez a rendőrség, akkor miért érezhetik úgy az emberek, hogy totál káosz az egész, és hogy a város megbénult?

Egyrészt minél nagyobb fokú a védelem (mint említettük, Erdoğannál ez I. fokozatú volt), annál több területet érint egy ilyen áthaladás. Másrészt az sem mindegy, hogy a védendő külföldi vezető mennyi ideig van Budapesten. Putyin csak pár órát volt, és nem mászkált összevissza a városban, míg a török elnök viszonylag sokáig tartózkodott itt, ráadásul több programja volt. De ami ennél is lényegesebb, hogy egy ilyen volumenű, ennyire erősen biztosított látogatás esetén csak akkor működhet minden zökkenőmentesen, ha nincsen csúszás a politikusok programjában. Ha pontosan akkor érkeznek Budapestre, amikor tervezték, ha egy-egy esemény percre pontosan addig tart, amíg azt előre meghatározták.

Most viszont csúszás volt a programban, például a Várkert Bazárba 15.45-re meghirdetett Orbán–Erdoğan-sajtótájékoztató is késett mintegy negyedórát.

Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy hivatalosan véget ér egy program, Erdoğan kezet ráz a vendéglátójával, a székekről áll fel a delegáció. Ilyenkor a személyvédelmet ellátó TEK értesíti az ORFK-t, hogy indul a konvoj, biztosítsák az útvonalat. A rendőrség ekkor elrendeli a zárást, amit ugye már érzékelnek az emberek.

Nem lehet tudni pontosan, miért csúsztak, de ha a delegáció még nem indul el, mert például Erdoğannak még eszébe jut valami, és folytatja a beszélgetést, azt nagyon meg fogja érezni Mari néni, aki éppen hazafalé baktat, vagy jönne fel a metróból, mert a teljes zár, ami eredetileg csak pár perc lett volna, ennél sokkal, de sokkal tovább tart majd. 

Mégpedig azért, mert 

Ha csúszás van, és a delegáció még tököl, de a TEK már jelezte a rendőröknek, hogy indulnak, majd mégsem indul el a menet, akkor a rendőrök már nem oldhatják fel a zárást, erre nincs lehetőségük. Az ugyanis nem úgy megy, hogy nyitják-zárják kedvükre, ugyanis mindennek szigorú biztonsági protokolljai vannak.

Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön azt írta ki a Facebookra, hogy a jövőben csak főpolgármesteri engedéllyel folytassanak egyeztetést a rendőrséggel a hasonló esetekben.

Ugyanakkor a BKK működésére rálátó forrásunktól megtudtuk, ilyen esetekben a rendőrség jogai erősebbek, nem sok mindent tud tenni a főváros. Szoktak lenni ugyan egyeztetések a TEK és a BKK között, és néha el is lehet érni engedményeket, például hogy egy metróállomás ne legyen lezárva az akció ideje alatt, de a BKK és a fővárosi önkormányzat ilyen helyzetekben alapvetően csak kérni és tárgyalni tud, megakadályozni semmit. Sokszor még abban is mérsékeltek a sikerek, hogy a TEK legalább árulja el előre, mi várható, és hol.

Megkerestük az ORFK-t, hogy tételesen magyarázzák meg a cikk elején tudósítóink és olvasóink által említett feszült közlekedési helyzeteket, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

A rendőrség a tüntetőket is okolja

A diplomáciai esemény mellett jelentős ráhatással volt a főváros közlekedésére csütörtökön négy, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény is, ezek egy részét a bejelentők nem az egyeztetéseknek megfelelően bonyolították le – ezt a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője mondta az MTI-nek. Csécsi Soma alezredes elmondta, hogy négy tiltakozó gyűlés volt, „ezek egy részét nem a bejelentésekben és az egyeztetéseknek megfelelően bonyolították le, a rendezők eltértek például a vonulásos rendezvény előre bejelentett útvonalától”.

Ebből az is következik – legalábbis a BRFK szerint –, hogy az ezekkel a gyűlésekkel érintett terület kiterjedt, a főváros közlekedésére gyakorolt hatásuk megnövekedett. Csécsi szerint a török elnök Budapest közúthálózatának mintegy 94 ezred százalékán közlekedett, és 15 kerületet nem is érintett. A szóvivő szerint a Ferencváros-CSZKA Moszkva mérkőzés közlekedésre gyakorolt hatásáról sem szabad elfeledkezni.

A Fidesz egészen Sorosig megy

A Fidesz a közlekedési káoszt egyértelműen a tüntetők nyakába varrja. A párt közleménye így szól: „Köszönjük a budapestiek türelmét a csütörtöki fővárosi útlezárások és forgalomkorlátozások miatt. Amikor Karácsony Gergely és Gyurcsányék a közlekedési lezárásokat kérik számon, akkor mondják el az igazságot is, hogy a török elnök itt-tartózkodása idején a szokottnál is nagyobb közlekedési kellemetlenséget éppen a különböző, több órás vonulásos ellenzéki tüntetések és akciók okozták, többek között Gulyás Márton Soros-aktivista mindent megtett azért, hogy lebénuljon a város.”

(Borítókép: A lezárt Teréz körút az Oktogonnál Erdoğan látogatása alatt 2019. november 7-én – fotó: Németh Sz. Péter)