Karácsony szerint Orbán felrúgta a megállapodást

November 12-én a kormány óriási törvénydömpinggel árasztotta el a Parlament honlapját, amelyekben az adózástól a közigazgatáson át a  közbeszerzések rendszeréig rengeteg mindent átszabályoz. Több olyan javaslat is szerepel a törvénymódosításokban, amikkel a kormány nehezíti egyes önkormányzatok életét, munkásságát és kompetenciáját.

Ilyen például, hogy 2020 március elsejétől a járásközpont  városok jegyzőinek át kellene adniuk a megmaradt, építési igazgatással kapcsolatos feladataikat a kormányhivataloknak. És az erre a munkára fordított pénz, ami eddig az önkormányzatoknál volt, szintén menne az államhoz. Így aztán az önkormányzatoknak nem lesz beleszólása abba, mi épül a városokban, kerületekben, csak abba, hogy azok hogy fognak kinézni.

Másik ilyen sarkalatos pont, miszerint  az önkormányzatoknak iparűzési adóbevételükből elsőként a tömegközlekedést kell finanszíroznia. Ez például megrogyasztaná a fővárosi költségvetést. 

Karácsony a javaslatok visszavonására szólította fel a kormányt

"Budapesten jelenleg úgy néz ki a közösségi közlekedés finanszírozása, hogy a források túlnyomó többségét a főváros állja és a főváros legfontosabb bevételi forrása az iparűzési adó, de az önkormányzat nem tudja megcímkézni sem a bevételeit, sem a kiadásait.

- mondta Karácsony Gergely, aki az Indexnek arról beszélt, hogy a két nappal ezelőtt benyújtott javaslatok közül a fővárosi kompetenciákat csak a helyi iparűzési adó kérdése érinti.

Budapest főpolgármestere szerint a főváros döntését nem befolyásolja érdemben a mostani törvényjavaslat. Karácsony azt ígérte, hogy a városvezetés ettől függetlenül is mindent meg fog tenni azért, hogy bővíthessék a budapesti tömegközlekedésre fordítható forrásokat, mert "egy élhető és zöld város élete a fenntartható közösségi közlekedésen alapszik."

Nem fogunk kevesebbet költeni a közösségi közlekedésre annál, mint amennyit az előző években a főváros erre költött. De ehhez köszönjük szépen, nem szorulunk a parlament és a kormány jogszabállyal meghatározott iránymutatására.

- állítja Karácsony. Ehhez ugyanakkor azt is hozzátette: politikailag életveszélyes iránynak tarja, ha az állam azt gondolja, hogy nem kell részt vennie a közösségi közlekedés finanszírozásában. Márpedig a szóban forgó javaslat Karácsony értelmezésében épp azt a politikai utat kövezi ki, amelyen a kormány kivonulhatna a BKK finanszírozásából.

Karácsony Gergely szerint elsősorban nem is a törvényjavaslat tartalmával van probléma - hiszen azt jogi és igazgatási értelemben is értelmezhetetlennek tartja - hanem azzal, ahogyan be lett nyújtva és ahogyan kommunikálva lett. Karácsony értelmezésében Orbán Viktor és a kormány felrúgta azt a megállapodást, amely szerint a kormány nem nyújthatna be a fővárossal való egyeztetés nélkül olyan javaslatot, amely Budapest működését érinti. Ezt a megállapodást ugyan még Tarlós István főpolgármestersége idején kötötték meg, de az október 13-ai választások után a miniszterelnök és a kormány kommunikációja is világosan azt mondta: Karácsony Gergely megválasztását követően is fennáll.

Ha itt ez a megállapodás sérül, akkor kérdés, hogy egyáltalán mi marad meg belőle.

A főpolgármester az Indexnek elmondta: levelet küldött Gulyás Gergelynek a Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Levelében azt kérte a kormánytól, hogy a fővárossal kötött megállapodásának érdekében és értelmében a két nappal ezelőtt benyújtott törvényjavaslatot vonja vissza. Karácsony szerint

márpedig ha nem vonják vissza a javaslatot, akkor sem Orbán Viktor sem a kormány nem tartja magát a fővárossal kötött megállapodáshoz.  Karácsony arról is beszélt, hogy se naiv, se álnaiv nem akar lenni, de kötelességének érzi, hogy az utolsó pillanatig kitartson amellett, hogy a főváros és a kormány viszonya kapcsolata "ne egy háborús viszony" legyen.

Három-négy héttel a megválasztása után Karácsony elhamarkodottnak nevezé azokat a kijelentéseket, amelyek szerint személyesen az ő kampányígéreteit célozzák azok a törvénymódosítási javaslatok, amelyek az önkormányzatok életét felforgatnák. Egyúttal azt is megígérte, hogy szólni fog, ha már úgy érzi, nincs módja arra, hogy a békés együttműködés lehetőségéhez továbbra is tartsa magát, de az utolsó pillanatig azért fog küzdeni, hogy ne mérgesedjen el a főváros és a kormány kapcsolata.

Beépített konfliktus a fővárosi és a kerületi vezetések között

Ez háborút jelent 

– felelte Pikó András, nyolcadik kerületi polgármester az Indexnek arról, hogy a törvénymódosító javaslatok mit jelentenek például Józsefvárosra. Hozzátette, eddig az volt a kérdés, lesz-e együttműködés az új képviselő-testületek és az önkormányzatok között, de szerinte

Pikó azt mondta, az a tervezet, hogy 2020. március elsejétől a járásközpont városok jegyzőinek át kellene adniuk a maradék, építési igazgatással kapcsolatos feladataikat a kormányhivataloknak, szerinte az önkormányzatok mellett a kormányt is koptatni fogja. Szerinte a javaslat szakmailag teljesen indokolatlan, mert "más mezben", de ugyanazok az emberek fognak dolgozni ugyanazzal az infrastruktúrával. De például minden olyan esetben, ahol jogsérelem éri a helyi lakókat, a polgármester és az önkormányzata nem fog tudni segíteni. Azt is elveszik szerinte az önkormányzatoktól, hogy beleszóljanak abba, egyáltalán mi épül a területükön.

A kormány Pikó szerint nem érti az önkormányzati választás üzenetét, "nem tudnak kijönni abból a trackből, amiben benne vannak tíz éve", nem bír váltani az "einstand-politikáról".

Azt, hogy az önkormányzatoknak az iparűzési adóból kell nagyrészt finanszíroznia a tömegközlekedést, "átpántlikázásnak" nevezte. Ez szerinte a kerületektől is nagyobb közlekedésfinanszírozási hozzájárulást követel majd, és

Őrsi Gergely, második kerületi polgármester csütörtökön nézte át a tervezet főbb pontjait. Az Indexnek azt mondta, a "háború" szót túlzásnak tartja, de ez "persze, csorbítja az önkormányzatok kompetenciáját. Az építési igazgatás módosító javaslatáról azt mondja:

Ha megnézzük a korábbi központosításokat, mint a KLIK vagy a kukaholding, akkor bebizonyosodott, hogy ez nem hatékony, nem jó

– mondta. Az iparűzési adó javaslat szerinte főképp a vidéki önkormányzatokra jelent majd terhet, a kerületekre annyira nem, hiszen "nincs kerületi villamos". De a helyi lakókkal és dolgozókkal ez "nem egy ügyfélbarát módszer". 

Hozzátette, az lesz ebben a kérdés, hogy a forrásmegosztás szerint a főváros szétosztja a kerületek között az iparűzési adó 46 százalékát, de akkor "ezt most majd vissza kell fordítani?". 

Hasonlóról beszélt V. Naszályi Márta első kerületi polgármester. Szerinte a tömegközlekedés finanszírozása alapvetően a fővárosi önkormányzat feladata, de ha a főváros iparűzési adója teljes egészében erre megy el, felléphet az az állapot, hogy a kerületi önkormányzatoknak kell besegíteni. Ezt persze minden kerület maga dönti el, ők még "ilyen módon nem rágták végig" a dolgot. Azt viszont hozzátette, szerinte a kerületeknek nem érdeke nagy pénzt ölni ebbe.

V. Naszályi azt is mondta, ő annak a híve, hogy az építési igazgatás egy kézben legyen, az pedig legyen az önkormányzat. "Az önkormányzati demokrácia csorbítása", hogy az ezzel kapcsolatos megmaradt feladataikat is elvennék tőlük. Azt is állította viszont, hogy nem minden ellenzéki polgármester reagált ugyanígy a javaslatra, néhányan "a szakmai folyamat következő lépésének" tekintik azt.

Kérdéseinkkel több településvezetőt is kerestünk, például Szegedet, Miskolcot, Balatonvilágost, Érdet, Szombathelyet és Sopront, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

Gulyás szerint nem farolnak ki a BKV-ból 

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta,  a kormány már a választások előtt készen állt a közigazgatással kapcsolatos intézkedésekre. A lényeg, hogy a kormány szerint nem szerencsés az építéshatósági engedélyek megosztott volta, szerencsésebb, ha ezek egy kézben vannak. A jövőben a szabályozási jogkörök maradnának az önkormányzatoknál, de az építéshatósági jogkörök az államnál (kormányhivatalok) lennének kizárólag. Hozzátette,

Az iparűzési adó módosító javaslatáról Gulyás azt mondta, a kormány nem akar változtatni  az önkormányzatok jelenlegi forrásmegosztási rendszerén . Pusztán azt akarja, hogy az iparűzési adó bevételeiből a helyi közösségi közlekedést kelljen első helyen finanszírozniuk az önkormányzatoknak. A 800 milliárdos iparűzési adóbevételből nagyjából 150 milliárd forintot kap a kormány. A kormány garantálja a 3-as metró felújításához szükséges 80 milliárd forintos támogatást a fővárosnak, jelentette ki.

(Borítókép: Karácsony Gergely a Karmelita kolostor előtt 2019. november 6-án / Nagy Szabolcs / Index)