A West Balkán bérbeadójának is kártérítést kell fizetnie az áldozatok családjainak

A West Balkán szórakozóhelyet bérbe adó gazdasági társaság ügyvezetőjének is kártérítést kell fizetnie a tragédiában elhunytak hozzátartozóinak, állapította meg a Kúria a diszkótragédia miatt indult kártérítési ügyben hozott közbenső ítéletében, írja az MTI.

2011. január 15-én a diszkó második emeleti ruhatára előtt a folyosón és a lépcsőn tumultus alakult ki. A szórakozóhelyen, ahol csaknem háromezren zsúfolódtak össze, az összetorlódott tömegben három fiatal lány fulladt meg. 

A tragédia miatt indult büntetőügyben a bíróság annak a gazdasági társaságnak volt az ügyvezetőjét is bűnösnek mondta ki, amely a szórakozóhelyet bérbe adta a diszkóhoz. Szalontai Győzőt, a West Balkán Kft. egyik ügyvezetőjét halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondták ki bűnösnek és szabadságvesztésre ítélték. Felelősségét azért állapították meg, mert a rendezvény szervezésében, megvalósításában személyesen is részt vett. A férfit három év négy hónap börtönbüntetésre ítélték.

A három elhunyt fiatal lány hozzátartozói ezután nem vagyoni kártérítésért nyújtottak be keresetet a férfi és hét másik alperes ellen. Ezt az elsőfokú bíróság elutasította. A bíróság szerint az alperesek jogellenes magatartása nem áll közvetlen okozati összefüggésben a fiatalok halálával. A másodfokú bíróság azonban jogerős közbenső ítéletével négy alperes kártérítési felelősségét állapította meg, köztük a szórakozóhelyet bérbe adó cég ügyvezetőjét is.

A másodfokú bíróság indoklása szerint ha a bűncselekmény törvényi tényállási eleme valamely eredmény bekövetkezése, azaz emberek halála, a bűncselekmény vagyoni következményeinek levonása iránti perben eljáró bíróság nem állapíthatja meg az okozati összefüggés hiányát az elítélt magatartása és az eredmény bekövetkezése között.

A szórakozóhelyet bérbe adó cég ügyvezetője a jogerős közbenső ítélet felülvizsgálatát kérte a Kúriától, de a bíróság fenntartotta a támadott rendelkezést. A Kúria rámutatott: a polgári bíróság nem térhet el a bűnösség kérdésében elfoglalt büntetőbírósági állásponttól, azzal ellentétesen nem juthat arra a következtetésre, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.