Kevés dolog mutathatná jobban, hogy az orvosoknak mennyire elegük van

Lezárult egy korszak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) történetében: a szombati tisztújító ülésen leváltották a 16 évig regnáló elnököt, Éger Istvánt. Utódja Kincses Gyula lett,  202-120 szavazataránnyal győzte le a korábbi elnököt. 

Nem túlzás korszakváltásról beszélni, mert nem csak az elnök személye változott, szinte az egész testület vezetése kicserélődött.

Onnan indultak, hogy nem kérnek a hálapénzből

A tisztújítás tehát elsöprő győzelmet hozott az Újratervezésnek. A kezdeményezés az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportból nőtt ki, Kincses Gyula új elnök, Hegedűs Zsolt etikai kollégiumi elnök, Lénárd Rita és Álmos Péter alelnök mind meghatározó szereplői az online szerveződésnek. A több mint 3500 főt számláló csoport 2015 decemberében alakult, tagjai deklaráltan nem fogadnak el hálapénzt. Az alapítók akkor nyílt levélben fordultak Ónodi-Szűcs Zoltán akkori államtitkárhoz a hazai egészségügy kritikus helyzete miatt, néhány nap alatt több százan írták alá a petíciót.

A csoport éveken keresztül hallatta hangját az egészségügyet érintő kérdésekben. Időközben világossá vált, hogy egy Facebook-csoport nem elég a változáshoz, ezért döntöttek úgy, hogy belülről, a kamara döntéshozó testületeinek tagjaiként küzdenek tovább az egészségügy jobbá tételéért. 

Voltak előjelei Éger bukásának, a szavazást megelőző napon a küldöttek nem fogadták el a beszámolóját, amire nem volt példa korábban. Ha nem is teljesen váratlan, mégis meglepetés Kincses győzelme, főleg annak aránya. Az Újratervezés 146 tagot delegált a 380 fős küldöttgyűlésbe, ami a kamara elnökét és legfontosabb tisztségviselőit választja. Kincses több mint 200 szavazatot kapott, tehát nem csak az Újratervezés színeiben induló jelöltek érezték úgy, hogy Égernek mennie kell, ennél szélesebb körű volt az elégedetlenség. (Nem minden delegált volt jelent a gyűlésen, ezért volt csak 320 szavazat.)

Dolgozott Orbánnak és Gyurcsánynak is

Kezdjük azzal, mit kell tudni az új elnökről. Kincses 1976-ban szerezte meg általános orvosi diplomáját, nevéhez fűződik a jelenlegi alapellátási rendszer kidolgozása és a DRG elvű kórház-finanszírozás bevezetésének koordinálása. Alapítója volt a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaságnak és a Magyar Népegészségügyi Társaságnak, később pedig a Magyar Egészségügyi Telematikai Társaságnak is.

1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselője volt, majd két évig főtanácsadója az első Orbán-kormánynak. Szerepet vállalt a második Gyurcsány-kormányban is, 2007 októberétől 2008 májusáig – tehát a vizitdíj bevezetésekor – egészségügyi államtitkárként dolgozott. Ezzel párhuzamosan az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetet vezette, egészen 2010-ig, azóta több egyetemnél dolgozott vendégoktatóként és tanácsadóként. 

Rövid életrajza alapján nehéz lenne azt mondani Kincsesre, hogy egyértelműen egyik vagy másik oldal embere. Az elmúlt években igyekezett a pártpolitika felett álló szakpolitikusként szerepelni, megszólalni. Az exállamtitkár volt az ötletgazdája annak az egészségügyi minimum programnak, amelynek kidolgozásában a Fideszt és a KDNP-t kivéve az összes párt részt vett 2017-ben. (A kormánypártok is kaptak felkérést, de nem éltek a lehetőséggel.) 

A 24.hu-nak adott interjújában nehezményezte, hogy a távozó elnök megpróbált politikai színezetet adni a választásnak, egy elnökség által aláírt közleményben például aktív pártpolitikusnak nevezte a MOK Kincsest. Ugyanezzel támadta őt a Magyar Nemzet a választás előtti napokban megjelent cikkekben. Kincses erre mondta azt, hogy

Ha én haragszom valamiért Éger Istvánra, akkor az egyetlen dolog: ő hozta be a gyurcsányozással a politikai mezőt és megosztottságot a kamarába. Mi semmilyen megosztottságot nem szeretnénk. Most sem azzal foglalkozunk, hogy Éger úr miért jár Kötcsére, mert nem ez a baj. A baj az, hogy Kötcsén nem az egészségügyről beszél.

Az 1001 orvoson belül egyébként voltak, akik korábbi kormányzati szerepvállalásai miatt nem tartották jó ötletnek Kincses jelölését.

Maszatolás hálapénzes ügyekben, botrányos működés

Az orvosi kamarát sokszor kritizálták, amiért nem lép fel elég keményen a hálapénzes ügyekben. Jó példa erre a veszprémi onkológus nőgyógyász nagy visszhangot kiváltó esete: az orvost 2016-ban  jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, amiért pénzt kért el betegeitől vizsgálatokért, operációkért. Az orvosi kamara habozott megszólalni az ügyben, miután kiderült az ítélet, etikai vizsgálat is késve indult. Az etikai bizottság végül kifejezetten enyhe büntetést rótt ki a nőgyógyászra: első fokon megrovásban részesítette, vagyis tovább dolgozhatott, csak másodfokon tiltotta el félévre a praktizálástól.

A kamara nem ismerte fel (vagy ha igen, a szavakon túl nem lépett), hogy az orvosok és a lakosság körében megváltozott a hálapénz megítélése az elmúlt években: egyre kevésbé elfogadott a zsebbe csúsztatott pénzes boríték, főleg a fiatalabb generációk körében. Az etikai döntéseket nem tették nyilvánossá, sőt, a kamara budapesti szervezete csak jogerős bírósági döntés után volt hajlandó kiadni a hasonló esetekben hozott határozatait. A kamara etika kódexe alkalmatlan volt a hálapénz elleni hatékony fellépésre; nem szabályozza, milyen szankciókkal jár, ha az orvos hálapénzt fogad el, kényszerít ki a betegektől. A dokumentum szövege évek óta nem változott, hiába javasolták többször módosítását a reformpárti orvosok. 

Az egészségügy feudális viszonyait elutasító fiatalabb orvosgenerációval sem tudott mit kezdeni az Éger vezette kamara; a 168óra.hu beszámolója szerint a pénteki ülésen a 63 éves Éger beszédében többször célzott a fiatalokra, akik még „nem tudhatják, hogy is vannak a dolgok”. Miközben az Újratervezés jelöltjei között szép számmal lehetett találni olyan orvosokat, akik az elmúlt nyolc-tíz évben szerezték meg diplomájukat. 

Nagy felzúdulás keltett, amikor 2017 végén Égerék fel akarták emelni az éves kamarai tagság díját. Magyarországon csak az dolgozhat orvosként, aki kamarai tag, aminek egyik feltétele a díj fizetése. Szimbolikus jelentése volt a lépésnek; a tagság egy része úgy érezte, a hírleveleken és a kamarai újságon kívül semmit sem kap a pénzéért, a kamara nem viselkedik valódi érdekvédelmi szervezetként. 

Ehhez jött, hogy Éger irányítása alatt zűrös ügyek kísérték a kamara működését. 2011-ben nyomozás indult a MOK ellen, amiért nem tett közzé bizonyos közérdekű adatokat. Többek között azt sem, hogy mennyit keres Éger. 2014-ben a kamara felügyelőbizottságának elnöke nyomta fel az Állami Számvevőszéknél és az adóhivatalnál a MOK-ot, a szervezet pazarló gazdálkodása, könyvelési szabálytalanságai, elszámolásbeli anomáliái miatt. Az ügynek semmilyen következménye nem lett, Éger maradt az elnök. 

Nem véletlen, hogy megválasztása után tartott első sajtótájékoztatóján Kincses azt ígérte, átvilágítja a kamara mögötti céghálót, átláthatóvá teszi a cégek működését, milliós elnöki tiszteletdíjának is csak egy részét fogja felvenni.

Nem vette komolyan a kamarát a kormány

Éger legnagyobb kudarca mégis az egészségügyi bérek rendezésének kérdése volt. Hiába érvelt azzal évekig, hogy eredményesek a tárgyalások a kormánnyal, a számok nem ezt mutatták. A kormány kénye-kedve szerint hitegette az orvosokat, miközben a kamarának csupán hangzatos nyilatkozatokra futotta, sosem szabott meg határidőket, helyezett kilátásba valódi következményeket. 

A kamara legutóbbi követelése 900 ezer forintos, egységesen kötelező kezdő minimális alapbérről szólt. 

Ennek fényében különösen kínos lehetett a kamara vezetésének, hogy a szeptemberre összehívott rendkívüli közgyűlésre mindössze egy államtitkárt és egy helyettes államtitkárt küldött a kormány, akiket aztán bekiabálásokkal, fütyüléssel fogadtak az orvosok. Ennek sem lettek következményei. 

Az is visszatetsző lehetett, hogy Éger nyáron ott volt a fideszes holdudvar egyik legfontosabb rendezvényének számító kötcsei piknikeken, de szóba sem hozta  Orbánnál a béremelést és az egészségügy bajait. Nehéz megmondani, mennyire voltak Égernek jó kapcsolatai a Fideszben. Arra mindig ügyelt, hogy a nyilvánosság előtt távolságot távol tartsa magától a pártpolitikát, például nem szerepelt politikusokkal tévéműsorokban. Voltak azonban olyan megnyilvánulásai is, amelyekből egyértelműen kiderült, melyik oldal felé húz, és a kötcsei rendezvényre nem hívnak meg akárkit. Hallottunk olyan véleményeket is, miszerint a kormány elengedte Éger kezét, miután egyre többször és élesebben adott hangot csalódottságának az elmaradt béremelés miatt. 

A most megválasztott vezetés keményebb fellépést ígér. Éger mindig azzal védekezett, hogy nincs eszköz az orvosi kamara kezében, a tagság passzív és megosztott, így nem tud kellő súllyal tárgyalni a kormányzattal. A kamara nem szakszervezet, vagyis nem szervezhet sztrájkot, mégis van a kezében egy hatékony nyomásgyakorló eszköz, mégpedig az önként vállalt túlmunka felmondása. Nem kell, hogy a teljes, több mint 40 ezres tagság így tegyen, az ügyeletigényes szakmában (traumatológia, sebészet, aneszteziológia) már néhány orvos elég ahhoz, hogy egy-egy kórházban boruljon az ügyeleti rendszer. 

A tisztújító ülés utáni nyilatkozatokból kiderült, az új vezetés komolyan fontolóra veszi, hogy él ezzel a fegyverrel. Az egyik újonnan megválasztott alelnök, Álmos Péter arról beszélt, hogy megkezdik az önkéntes túlóra felmondásának koordinációját. Az Újratervezés országos hálózatát nézve, lennének annyian, ami már fejtörést okozhat a kormánynak. Kincses azt is feladatának tekinti, hogy aktivizálja a tagságot, azzal egyeztetve (határidők, következmények) kezdjen tárgyalásokba a kormánnyal. Ezt az e-alapú működés bevezetésével akarják megvalósítani.

Az Újratervezés programjában konkrét célkitűzések szerepelnek:

• a következő 5 évben bruttó 1,5 milliós fizetést akarnak kiharcolni a szakorvosoknak;
• el akarják érni, hogy minden közalkalmazott orvos számára jogszabályban rögzített béremelést kapjon, a rezidensek pedig a kezdő szakorvosi bér 70 százalékát kapják meg.

Mit tesz az orvosi kamara a betegekért?

Úgy tűnhet, hogy mindez az orvostársadalom belügye, aminek semmiféle ráhatása nincs arra, milyen egészségügyi ellátást kapnak a betegek. Az, hogy az orvosok meg legyenek fizetve, és ne menjenek külföldre dolgozni, értelemszerűen minden beteg érdeke, erre a kormány tárgyalópartnereként a kamarának is ráhatása. Egy nagyarányú, a lakosság számára is érzékelhető mértékű béremeléssel a hálapénz visszaszorítására is megnyílna az esély. 

Betegbiztonság szempontjából sem mindegy, hogyan működik az orvosi kamara. Számonkérhetné  azokat a szakmai és etikai előírásokat, amelyek betartása a betegek alapvető érdeke. Az egyre fajsúlyosabb magánegészségügyre érvényes etikai szabályok (betegjogok biztosítása, szolgáltatók közötti verseny tisztaságának biztosítása) megalkotása szintén a testület feladata lehetne. A már említett kötelező tagság is erős szabályozó eszköz lehet, hiszen ezáltal a kamara gyakorlatilag megszabhatja, hogy ki praktizálhat orvosként Magyarországon. Másrészt az etikai kódex révén az orvosok saját maguk alkothatnak szakmai szabályokat, ami szintén nagy szabadságot ad a szervezetnek. 

A Kincses-féle vezetés számára a brit orvosi kamara, a General Medical Council (GMC) lehet a követendő példa. Alapelve szerint legfőbb feladata, hogy védje a lakosság egészségét és biztonságát. A GMC-tagság egyfajta rangot jelent, ami nélkül a betegek nem is bíznak meg az orvosban. Mutatóik, tehát hogy mennyit dolgoztak, operáltak, betegelégedettség stb., mind nyilvánosak, bárki által hozzáférhetőek, akárcsak az etikai döntések.

(Borítókép: 1001 orvos hálapénz nélkül facebook)