Megnehezíti az ellenzéki összefogást a Fidesz

Átírná a frakcióalakítási szabályokat a Fidesz–KDNP, ezzel pedig az ellenzéki összefogás kereteit befolyásolná a kormányoldal. A két párt képviselői, köztük a frakcióvezetők ugyanis olyan módosítást nyújtottak be, amely alapvetően megnehezíti az ellenzéki taktikázást.

A javaslatcsomag ugyanis, amely „Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról” címet viseli, és amelyet november 12-én nyújtottak be, de jövő héten szavaz róla a parlament, három apró(nak tűnő) módosítást rejt magában. Eszerint a jövőben a következő változások lesznek.

1. Aki függetlenként nyert, nem csatlakozhat frakcióhoz

A javaslat szerint „a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat”. Az indokolás szerint a javaslat célja, hogy az Országgyűlésben mandátumot szerző képviselő megbízatását annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássa el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerte.

Vagyis ezzel a Fidesz azt akarja megakadályozni, hogy az ellenzékiek tömegesen függetlenként indulhassanak, majd utána – esetleg így mandátumot nyerve – megalakíthassák a parlamenti frakciójukat. Az önkormányzati választáson ugyanis több helyen előfordult, hogy az ellenzéki jelölt – amely pártok támogatását bírta – civilként vagy függetlenként szerepelt a szavazólapon.

A javaslat arról is gondoskodik, hogy egy függetlenné váló képviselő a későbbiekben se tudjon csatlakozni frakcióhoz. Jelenleg hat hónapnak kell eltelnie, amelyet egy független képviselőnek ki kell várnia. „Amennyiben a képviselő képviselőcsoportjából kilépett, vagy onnan kizárták, utóbb nem csatlakozhat más képviselőcsoporthoz. E rendelkezés egyaránt vonatkozik a választásokon függetlenként mandátumot szerzett, valamint a választásokon valamely párt jelöltjeként indult, de az ahhoz a párthoz tartozó képviselőcsoport megalakításában részt nem vevő képviselőre” – áll a javaslatban.

2. Nem lehet átnevezni a frakciókat

Az önkormányzati választáson láthattuk, hogy sok jelölt több jelölőszervezet színeiben vagy egy teljesen újonnan létrehozott szervezet színeiben indult. A parlamenti választáson ez nehézkessé válik, mert e javaslat szerint csak olyan néven alakulhat frakció, amely a választáson is indult.

„A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti párt nevével megegyezően nevezhető el. A közös képviselőcsoport elnevezése valamennyi részes párt nevét tartalmazza” – áll a javaslatban. Az indokolás pedig azt írja: „A választói akarat megjelenítése érdekében szerepel annak előírása, hogy a képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg.”

3. Nem válhatnak szét a frakciók

„A szabad mandátumgyakorlás garantálása mellett biztosítani szükséges, hogy az országgyűlési képviselőcsoportok összetétele az elérhető legteljesebb mértékben leképezze a választásokon jelölő szervezetként indult pártok szerkezetét, erőviszonyait, és így – a képviselőcsoportok egymáshoz viszonyított arányával – tükrözze az Országgyűlésben a választópolgárok választásokon kifejezett akaratát” – áll az indokolásban.

A Fidesz tehát gondoskodik arról is, hogy ne váljanak szét frakciók. Vagyis ha például közös listája  van a Momentumnak, a DK-nak és a Jobbiknak, akkor feltétlenül közös frakcióban kell politizálniuk, e szabály szerint nem válhatnak szét. 

Ha persze győz az ellenzéki oldal, és megszerzi a parlamenti kétharmadot, kedvére átírhatja (visszaírhatja) a házszabályt, de a kétharmados győzelem nélkül ebben a struktúrában kell működnie.

Borítókép: MTI/Kovács Attila