Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Kormányinfó: Az iskolarendőrség felállításáról is gondolkodik a kormány

D KOS20191212005
2019.12.12. 10:55
  • Az EU boszorkányüldözést folytat Magyarország ellen; Soros.
  • A színházak igazgatóinak megválasztásába beleszólást kell engedni a kormánynak, ha az költségvetési pénzt ad.
  • A klímacélokkal jól áll Magyarország, nem úgy a világ.
  • Egy ásóval meghekkelhető a 170 milliárdos kerítés.

Többek között ezekről beszélt Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

Elsőként a Magyarországgal szemben a 7-es cikkely alapján indított eljárást kommentálta Gulyás Gergely a „jubileumi, 150.” kormányinfón csütörtökön.

A tájékozódásban Kovács Zoltán is igyekezett önöket segíteni

– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, utalva a kormány nemzetközi kommunikációjáért felelő szóvivő twitteres bejegyzéseire.

„Nem látjuk az eljárás jogi értelemben vett értelmét. Boszorkányüldözés zajlik, ellentmondva az EU-s szerződéseknek” – mondta Gulyás, megismételve a kormány korábbi álláspontját, hogy az EP jogszerűtlenül fogadta el a Sargentini-jelentést, mert nem volt meg a kétharmada a leadott szavazatoknak. (Az EP nem számította be a tartózkodó szavazatokat, míg a kormány szerint meg kellett volna tenni. Az elfogadó szavazatok és az elutasító szavazatok összevetésében megvolt a jelentést elfogadó szavazatok kétharmados többsége.)

Gulyás szerint a Magyarországgal – és Lengyelországgal – szembeni eljárásban az ülések nyilvánosságát támogatja a kormány.

A főtitkárság javasolta a zárt üléseket, „ezt tudomásul vettük, ezután azt tapasztaltunk, hogy a szeptemberi meghallgatás után Twitteren jelent meg a Tanács Főtitkársága által készített jegyzőkönyv”, amit egy magánszemély kért ki, „aki érdekes módon a CEU-n oktató vendégprofesszor”. 

Gulyás szerint ez a főtitkárságot is meglepetésként érte, de a történet után nem lehet senkit hibáztatni, ha a saját véleményét közölve Twitteren tudósítja az ülésről – tért vissza Kovács Zoltán bejegyzéseire.

„A magyar kormány nyitott az együttműködésre, csak döntse el a tanács, milyen formában akarják lefolytatni. A nyilvánosságot támogatjuk, de ha az őszinte és elvtársias légkört részesíti előnyben a főtitkárság, az előtt is nyitottak vagyunk” – mondta Gulyás, akinek állítása szerint tehát nem a magyar fél kérte, hogy az ülés zárt legyen.

Soros, Soros

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint lassan minden elfogadott törvény a 7-es cikkellyel kapcsolatos eljárás részévé válik. Szerinte a kedden elfogadott, ellenzéki kezdeményezésre történt alkotmánymódosításban semmi olyan nincs, ami EU-s hatáskört megalapozna.

„Az új Bizottság egy új kezdet lehetőségét hordozza magában, de tudjuk, hogy a meghallgatásokon néhány tagállam különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvasnak fel. Ha kizárnák ezeket, akkor a meghallgatáson aligha hangzana el bármilyen vélemény a magyar állásponttal szemben” – mondta Gulyás.

A Twitter rendben van

Hogy Kovács két és fél óra alatt az ülésről küldött 74 Twitter-bejegyzése magánakció volt-e, Gulyás azt mondta: „Kovács Zoltán szólásszabadságát senki sem korlátozza. Nyilván nem magánemberként van jelen egy államtitkári rangban lévő tisztviselő egy meghallgatáson.”

Szellemes megfogalmazásban írt Kovács, vélte Gulyás, megismételve, hogy minden dokumentum, amit ott felolvasnak, az a Soros szervezetektől érkező irat volt, ezért megfelelő a „Soros-zenekar” jelző, amiről Kovács írt.

„Elégedett vagyok az ő teljesítményével” – minősítette Kovács akcióját, megjegyezve, hogy az EU-nak nem ez árt sokat, hanem a Magyarország és Lengyelország elleni eljárás a 7-es cikkely alapján.

Visszautasította azt az újságírói felvetést, hogy ezek szerint a magyar kormány zárt kormányüléseiről szóló twitteres bejegyzések is rendben volnának. Gulyás szerint a jó párhuzam az lenne, hogy egy zárt bizottsági ülésről szivárogtatna így egy ellenzéki, és „azután csodálkoznának, hogy másodszorra mi is ezt tesszük”.

Magyarország jól áll a klímasemlegességgel

A miniszter azután a csütörtöki uniós csúcstalálkozó klímavédelmi témájáról beszélt, amely hosszú távon meghatározó, előremutató kezdeményezés része lehet.

„Azt szeretnénk világosság tenni, hogy a klímakérdés az egyik legfontosabb kérdés Európában és a világban. Az EU egészének mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy fenntartható legyen a földrész és a világ egésze.”

„Az EU 2030-ig vállalt klímacélokkal Magyarország egyetért, és időarányosan az elvárásokat teljesíti, ellentétben például Franciaországgal és Németországgal” – mondta Gulyás.

„2030-ra Magyarországon a karbonmentes energiatermelés részaránya 90 százalék lesz.”

Gulyás szerint kérdés, hogy hiteles-e 2050-re újabb célokat megfogalmazniuk azoknak, akik a 2030-as célokat sem teljesítik részarányosan. „Magyarország azonban képes, és tavaly úgy csökkentette 0,6 százalékkal a gázkibocsátást, hogy a gazdaság  4,9 százalékkal nőtt.”

Nem lehet a 2050-es klímacélok következménye, hogy az energia és az élelmiszer drágább legyen. A teljes karbonsemlegesség vállalhatatlan terheket jelentene, ezért ehhez az EU-nak hozzá kell járulnia – mondta Gulyás.

A 2050-es cél 50 ezer milliárd forint terhet jelentene csak Magyarországon.

Ez évente 170 ezer forint kiadást jelentene fejenként, minden magyar állampolgárra vetítve, 2050-ig – mondta Gulyás, hangsúlyozva, hogy a szennyező fizet elvét kellene követni, nem elfogadható, hogy az európai emberekkel fizettetik meg azt, amit a cégek bocsátanak ki.

Hangsúlyozta azonban, hogy az EU jó példájának csak akkor van értelme, ha a legnagyobb szennyezők követik ezt. Enélkül „legfeljebb morális felsőbbrendűségünket hangsúlyozhatjuk, de a Földre hatása nem lesz”, hiszen a világ szén-dioxid-kibocsátásának csak 9 százalékáért felel az EU – mondta Gulyás.

Szegény balliberálisok, tévedtek

A színház-finanszírozás kapcsán Gulyás ironikusan gratulált „bizonyos jól tájékozott szerkesztőségeknek”, amik „állítólagos valós vagy nem valós minisztériumi anyagokat szereztek meg, amelyeket kész kormány-állásfoglalásként kommentáltak”.

Szegény balliberálisok már tüntetést is meghirdettek, mert az Országgyűlés elé került javaslatokból semmi nem volt, amit előtte megjelentettek.

Gulyás szerint a minisztériumi előterjesztések még messze vannak a végleges kormánydöntésektől, ezúttal sem volt szó arról, hogy megszüntetnék a Nemzeti Kulturális Alapot. Igaz, az elsődleges kifogás nem ezzel kapcsolatos, hanem azzal, hogy az állam az Emmin keresztül beleszólást akar az önkormányzati színházak igazgatóinak kinevezésébe, cserébe a központi költségvetésből érkező támogatásért.

Máté Gábor sem úszhatja meg

A Gothár-ügynek kell hogy legyen következménye. Az nem következmény, hogy a színház igazgatójának egy haja szála sem görbül, amikor egy éven át tudott az ügyről, és nem tett semmit

– mondta, ami váratlan figyelmeztetésként értékelhető állásfoglalás a színház igazgatójával, Máté Gáborral szemben.

„Ha egy önkormányzati intézmény jelentős közpénzeket szeretne kapni a központi költségvetésből, akkor az államnak szerződést kell kötnie az adott önkormányzattal. Így biztosítjuk a hosszú távú szerződést. Semmilyen formában a művészeti alkotófolyamatba nem szólhat bele” – mondta Gulyás, a művészeti alkotófolyamat részének nem tekintve a színház igazgatójának kinevezésére vonatkozó beleszólási jogot. 

Egy kérdés felidézte Kocsis Máté nyilatkozatát, amely szerint a színház-finanszírozás szabályozásának módosítása azért is indokolt, mert most „zaklatószínházak követelnek pénzt, cserébe nem akarnak beleszólást a működésbe”.

Azzal kapcsolatban, hogy ez a megközelítés és a Fidesz frakcióvezetőjének megfogalmazása rendben van-e, Gulyás elmondta: „Mivel frakció tagja vagyok, ha a frakció vezetője mond valamit, vigyázzban állva tisztelettel fogadom.

Személyes véleményem is mindig egyezik a frakció vezetőjével

– mondta Gulyás, aki a twitterező Kovács kapcsán még azt hangsúlyozta, hogy a szólásszabadságát senki sem korlátozza.

Iskolarendőrségről is szó van

A győri iskolai késelésről is szó volt a kormányülésen. Újságírói kérdésre Gulyás elmondta: a miniszteri tájékoztatások alapján felmerült az iskolarendőrség felállításának lehetőségének vizsgálata, elvégre a kormány korábban is felvetette ennek lehetőségét. Kérdés, mit tehet az állam a megelőzés érdekében; ha kell, még sokkal szigorúbb elvárásokat fogalmaznak meg. 

Ugyanakkor a miniszter elmondta, a történteknek semmilyen előzménye nem volt. A szakképzési iskolák között a győri iskola elit intézménynek számít, ha valahol nem volt várható ilyen támadás, akkor itt, vélte Gulyás, aki együttérzéséről biztosította a megsérült tanárnőt, és jobbulást kívánt neki.   

2024-ig újul meg a gyorsforgalmi út Ferihegyre

A Ferihegyi gyorsforgalmi út felújítására adandó 20,3 milliárd forintról 2018 áprilisában tett bejelentést a kormány. Gulyás elmondása szerint a  megvalósíthatósági tanulmány 2020 elejére lesz kész, a megvalósítási tender 2022-ben lesz kiírható, így 2023–24-ig készülhet el a felújítás, amely azonban szélesebb körű lesz, mint az eredeti elképzelésben volt. Összehangolják az új Duna-híddal, szélesítenek több csomópontot, és több helyen többszintű kereszteződést alakítanak ki. A projekthez EU-s forrásokkal is számol a kormány. A 20,3 milliárdban Gulyás szerint a megvalósítás egy része is benne van, „tanulmányra, tervezésre, engedélyre ez azért sok lenne”.

Ásó ellen nem véd a 170 milliárdos kerítés

Gulyás a korábbi kormányinfón számolt be a migrációs hullám erősödésének bizonyítékaként a felfedezett alagutakról, amelyek a határ menti kerítés alatt húzódnak. „Az egyik évtizedek óta ott van, a másiknál idén júniusban volt incidens, azóta volt ismert. Miért beszélt úgy ezekről, mint amik az őszi migránsáradatnál merültek fel?” – kérdezte egy újságíró. „Amiről én beszéltem, mind idén ásott alagút volt” – mondta Gulyás, aki

arra nem tudott válaszolni, miként lehetséges, hogy ezek az objektumok megépülhettek, ha a rendőrség és a katonaság nagy erőket biztosít az ellenőrzésre a 170 milliárd forintból épült műszaki határzár mentén

a déli határon. Arra sem tudott választ adni, kaptak-e el bárkit, aki állítólag ezeken az alagutakon érkezett.

(Borítókép: Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)