Vörösiszapper: súlyosbították a Mal vezetői elleni szabadságvesztést

Jogerős ítéletet hozott pénteken a Győri Törvényszék a vörösiszap-katasztrófa ügyében: hét vádlott esetében súlyosbították az első fokon kiszabott döntést, a törvényszék összesen három vádlottra szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést. Az elsőrendű vádlottat B. Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját a korábbi két év hat hónap letöltendő fogház helyett négy év, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját a korábbi két év letöltendő fogház három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az ötödrendű vádlottat két és fél év börtönbüntetésre ítélték, írja az MTI.

A harmadrendű, hatodrendű és nyolcadrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztés büntetését 2 év fogházra (4 évre felfüggesztve), a negyedrendű diszpécser büntetését 1 év 6 hónap fogházbüntésre (3 évre felfüggesztve), az ötödrendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető (aki a vörösiszap kazetták üzemeltetésének felelőse is volt) büntetését 2 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosította. Ezt meghaladóan – a minősítések pontosítását kivéve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által meghatározott büntetések súlyosítását a vádlottakra szabott egyéniesítés és a belső arányosság indokolta, áll a törvényszék közleményében. A büntetések kiszabásakor az ítélőtábla a vádlottak által megszegett kötelezettségek, mulasztások számát, illetve azok súlyát mérlegelte. Az V. rendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető esetében a büntetési célok megvalósításához hosszabb időtartamú és letöltendő szabadságvesztés volt indokolt, írják.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.

Az ügyben 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat.

Mi történt eddig?

A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség.

Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki. Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját két év hat hónap, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet – a cég egykori műszaki igazgatóját – pedig két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmad rendű megrovást kapott. Öt vádlottat minden pedig vádpont alól felmentettek. Az ügyész azonban 13 vádlott terhére jelentett be fellebbezést, egyebek mellett a bűnösség és minősítés megállapítása, valamint súlyosítás miatt, így az ügy a Győri Ítélőtáblára került. 

Mindenki ártatlannak vallotta magát

Az utolsó szó jogán felszólalva  mind a tizenhárom vádlott tagadta bűnösségét és felmenését kérte a Győri Ítélőtáblán. 

Az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatója azt mondta, hogy 2010. október 4-én,  miután értesült az Ajka melletti tízes tározó gátjának átszakadásáról, nehéz helyzetben volt, de szerinte felelős döntést hozott, mert akkor intézkedett, amikor már több információ a birtokába került. 

Mindig a hatósági előírásoknak megfelelően hozta meg döntéseit, azokat soha nem lépte át és nem is adott erre bátorítást senkinek sem.

Bánáti János, az elsőrendű vádlott, B. Zoltá ügyvédje védőbeszédében azt hangoztatta, hogy a megismételt ítélet rossz és törvénysértő, egyebek mellett azért, mert a bírói tanács figyelmen kívül hagyta az eljárási alapelveket, az általa megállapított tényállás így megalapozatlan.

Pál Helga, a másodrendű vádlott,  D. József védője mintegy kétórás perbeszédében azt mondta, hogy a hatályon kívül helyezésnek szerinte két indoka is van.

• Az egyik, hogy a megismételt elsőfokú eljárást levezető bírói tanács elnöke nem rendelkezett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kinevezésével, pedig a büntetőeljárásról szóló régi törvény szerint a vörösiszapper a közveszélyokozás vádja miatt e jogszabály hatálya alá tartozik. Bár a büntetőeljárásról szóló új jogszabály már nem írja elő az OBH elnökének kinevezését, az ügyvéd meglátása szerint a perre nem az új, hanem a régi törvény vonatkozik; az alapján pedig nem volt törvényes a bírói tanács felállása, ami a törvény szerint automatikusan abszolút hatályon kívül helyezést von maga után.
• Közveszélyokozás miatt – szintén a büntetőeljárásól szóló törvény szerint – a Veszprémi Törvényszéknek kellett volna a megismételt tárgyalást lefolytatnia. Az, hogy a Győri Törvényszék tárgyalta az ügyet, Pál Helga védő szerint nem volt törvényes, és ez szintén abszolút hatályon kívül helyezési jogot von maga után.

Fejes Péter ügyész az elhangzott ügyvédi perbeszédekre reagálva azt mondta, nem állja meg a helyét az a védekezés, hogy a megismételt eljárás nem volt törvényes, ezért azt hatályon kívül kellene helyezni. Hozzátette, egyrészről a Győri Törvényszéket kijelölték a tárgyalás lefolytatására, másrészről a büntetőeljárásról szóló új törvény megszüntette az Országos Bírósági Hivatalnak a közveszélyokozásra vonatkozó bírói felhatalmazását, így az nem releváns, vagyis egy törvényszéki bíró törvényszékre delegált bírósági eljárásokat folytathat.

Álláspontja szerint az is téves védekezés, hogy a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállást vegye figyelembe a határozathozatalakor, mert azt a Győri Ítélőtábla a hatályon kívül helyezésével megszüntette, így az jelenleg egy nem létező tényállás.