Ágnes
-4 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Másodfokon felmentették a Szeviép-ügy vádlottjait

2019.12.13. 09:31

A Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait pénteken, tudósít a helyszínről az MTI.

Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.

A másodfokú bíróság tehát egyik esetben sem látta bizonyítottnak a vádat.

A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét.

A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették.

Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna.

A törvényszék szerint a járásbíróság "szinte saját lehetőségein is túlterjeszkedve" rendkívül sok bizonyítékot szerzett be, de ennek ellenére nem végezte el a bizonyítást a szükséges mértékben.

A rendelkezésre álló bizonyítékok csupán a gazdasági tevékenység kis részét fedték le, nem lehet kiragadni csak bizonyos cselekményeket, a vállalkozás teljes gazdálkodását kellett volna vizsgálni, melyhez szükség lett volna a teljes iratanyag, könyvelés, analitika lefoglalására, és azok értékelésére egy szakértői csoport által.

Vizsgálni kellett volna az aktuális gazdasági körülményeket is - mondta a bíró, utalva arra, hogy a vádlottak azzal védekeztek: a cég ellehetetlenülésének egyik fontos oka volt, hogy a magyar és a román állam az elvégzett munkák után mintegy négymilliárd forinttal maradt adósa a vállalkozásoknak, illetve 600 millió forint forgalmi adót sem kaptak vissza. Az ennek értékeléséhez szükséges bizonyítékok azonban nem álltak rendelkezésre, mondta Kovalcsik Éva.

Mivel a Szeviép Zrt. kapcsolt vállalkozásainak iratanyaga sem állt rendelkezésre, a járásbíróság a vádlottak azon állítását sem tudta értékelni, hogy a leányvállalatoknak és projektcégeknek nyújtott kölcsönök azok működőképességét biztosították. Így nem derült ki az sem, hogy a vádlottak által alkalmazott megoldás volt a legcélszerűbb.

A bíró kitért arra is, hogy rendelkezésre álló bizonyítékokat nem értékelt a járásbíróság, és alaptalanul vetette el azoknak a tanúknak a nyilatkozatait, akik a bíróság előtt sokkal részletesebb vallomást tettek, mint a nyomozás alatt.

Az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlottak bűnösségének megállapításának érdekében, a védők és a jelenlévő vádlottak három nap gondolkodási időt kértek.

A törvényszék megszüntette a vádlottak bűnügyi felügyeletét.

A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről, és az ahhoz fűződő vádakról egy korábbi cikkünkben írtunk.

Az ügyet két részre bontották Budapesten: az egyiket – a rendőrségi vezető, illetve más személyek általi, jogtalan előnyért történő befolyásolására vonatkozó állításokat – a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozás keretében még vizsgálja. A másikat, a tényleges vagyon különösen jelentős mértékű csökkenésével járó csődbűntettet a NAV-hoz delegálták, az azonban a feljelentés elutasításáról határozott, lényegében tisztázva a korrupciós vádak alól Botka László szegedi polgármestert.

A kormányoldal évek óta igyekszik szocialista botrányként tálalni a 2009-es Szeviép-csődöt és a cégvezetők pénzügyi manipulációit, illetve rásütni Botkára, hogy személyesen felelős "több száz" alvállalkozó tönkretételéért. Az ügyben végül Lázár János kibrusztolt egy kormányrendeletet, amely alapján összesen 2,4 milliárd forintos kártalanítási keretet osztottak szét állítólag 150-160 cég között. A pénzből olyan cégek is kaptak, amelyek a Szeviép-csőd idején nyereségesek voltak.